Tizenegy éven át vizsgálták magyar kutatók, hogy mi történik a levegőt szennyező mikroszkopikus szemcsékkel, miután belélegezzük őket. Eredményeik alapján a különböző forrásokból származó részecskék az emberi légzőrendszer különböző pontjain, más és más arányban ülepednek le, így egészségünkre is eltérő hatással lehetnek.
A kutatók öt csoportra osztották a részecskéket:
- csoport: nem szennyezőforrásból származó, a légkörben képződő részecskék;
- csoport: közúti közlekedésből származó, félillékony részecskék;
- csoport: közúti közlekedésből származó, korommagot tartalmazó részecskék;
- csoport: szennyező gázokból képződő, másodlagos, szervetlen aeroszolok;
- csoport: szilárd fosszilis tüzelőanyagok (például szén) és a biomassza (például tűzifa) égetéséből származó részecskék.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány alapján a belélegzett részecskék egy része a kilélegzett levegővel távozik, ám vannak, amelyek tartósan a légzőrendszerben maradnak. Közülük némelyik már a felső légutakban kiülepedik, másikak viszont mélyebbre jutnak a tüdőben.
Legnagyobb arányban a légkörben újonnan képződő, valamint a közlekedésből származó, félillékony részecskék halmozódnak fel, legkisebb arányban pedig a fűtési időszakhoz köthető, szilárd tüzelőanyagok égetésével létrejövő részecskék. Ha azonban a tüdőben lerakódó részecskék összesített felületét vizsgáljuk, akkor a fűtési időszakhoz kapcsolódó és a közlekedési eredetű, korommagot tartalmazó részecskék adják a legmagasabb értékeket.
Megtelepedésük helyét viszont az is befolyásolja, hogy milyen fizikai aktivitást végzünk, miközben belélegezzük őket. Intenzívebb mozgás közben többségük a tüdő mélyebb területeiben, a léghólyagocskák régiójában végzi. Ráadásul a fokozott légzés miatt ugyanannyi idő alatt több részecske is kiülepedhet, ezért, ha légszennyezett környezetben sportolunk, a tüdő mélyebb területeit nagyobb részecsketerhelés érheti – derül ki a HUN-REN közleményéből.
A kutatók közvetlenül nem vizsgálták a részecskék egészségkárosító hatását, ám megállapításaik segíthetnek jobban megérteni a légszennyezés egészségügyi kockázatait, és hozzájárulhatnak a hatékonyabb levegőminőség-védelmi intézkedések kidolgozásához.
További tudományos híreink alább olvashatók:
- „Erre a gyógyszerre harminc éve várunk” – magyarok oldhatják meg a szívinfarktus egyik legnagyobb problémáját
- Új törpebolygóra bukkanhattak a Naprendszerünkben
- Több év után sikerült lefotózni Kína titkos űrrepülőjét
- Több mint 700 római kori érmét találtak Somogyban
- Hiába próbálták megmenteni, hamarosan lezuhan a NASA műholdja
