Schmitt Pál köztársasági elnök szerint törvényalkotási láz jellemezte az elmúlt egy évet, és óhatatlanul is becsúszhatott egy-egy hiba, neki azonban elsõsorban az alkotmányosság szempontjából kellett megvizsgálnia az új jogszabályokat, amit minden esetben jó szívvel meg is tett.
„Vannak, akik azt mondják, túl gyorsan írom alá a törvényeket. Én erre azt mondom éppen olyan ritmusban, ahogyan kell.”
Az államfõ a Magyar Televíziónak az egy éve történt beiktatása alkalmából adott, vasárnap este sugárzott interjújában azt mondta, egyetlen törvény aláírását sem bánta meg, a jó erkölcsbe ütközõ végkielégítések utáni különadóról szóló törvény azonban hosszan elgondolkoztatta. Ebben az esetben ugyanis szerinte a visszamenõleges hatály alkalmazása és a közjó szolgálata ütközött, de végül erkölcsi ítélete alapján aláírta a jogszabályt.
Schmitt Pál különlegesnek értékelte helyzetét, mivel a parlamentben rendkívül erõs, kétharmados a kormánytöbbség, amit neki is tiszteletben kell tartania. Mint emlékeztetett, elnöksége elején arra tett vállalást, hogy olyan ügyekben igyekszik majd jeleskedni, amelyek az egész nemzet érdekét szolgálják. Ezért azt szeretné elérni, hogy a fiatalok éljenek egészségesebben, soha ne hagyjanak fel a tanulással, és beszéljenek szépen, választékosan magyarul.
Kiemelte: senki sem születik elnöknek, az elsõ hónap éppen ezért azzal telt, hogy kialakítsa államfõi stílusát, amelyet az jellemez, hogy minden egyes feladatra gondosan és alázattal készül, miközben senkivel szemben sem fitogtatja elnöki tisztségét.
Elnöksége két csúcspontjának nevezte, hogy a tavasszal aláírhatta Magyarország új alaptörvényét, illetve hogy helytállhatott a soros EU-elnökség alatt. Utóbbi idõszak szerinte nem volt könnyû, de Magyarország teljesítette, amit elvártak tõle: például a roma- és a Duna-stratégia elkészítését, Európa erõsítését.
“Fölöslegesen nem megyek be a Parlamentbe, de a hatalmi ágakhoz mindig kötõdnöm kell, elismerni a tevékenységüket és adott esetben meglátogatnom õket.”
Schmitt Pál szerint Európában azt látják, hogy a kormány visszafogottan és tisztességgel sáfárkodik rendkívüli felhatalmazásával. Hangsúlyozta, hogy a médiatörvény elfogadásával nem sérült a sajtószabadság Magyarországon, ezt például a személyét érõ kritikák akadálytalan megjelenése is mutatja.
Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, szeretné, ha már “leszállnának” róla azok után, hogy egy étteremben “becsúszott egyszer egy helyesírási hiba”. Elmondása alapján sportolóként, illetve politikusként már hozzászokott a támadásokhoz, most sokszor mégis úgy érezte, a média túlzásba vitte a kritikát. Kiemelte, hogy a támadások inkább megerõsítették, és arra ösztönözték õt és munkatársait, hogy hiba nélkül dolgozzanak.
“Nem mondok le róla, hogy a magyar nyelv mellett ki kell állni. Van a gondolataim közt, hogy díjat alapítok olyan jeles emberekre, akik részben tudósok, akadémikusok, de részben közszereplõk, a média szereplõi.“
Az államfõ szólt arról is, hogy az õsszel valamennyi parlamenti frakció vezetõjével találkozni kíván, és a sarkalatos törvényekrõl szóló vitákban való részvételre biztatja majd az ellenzéket. Az interjúban nekik azt üzente, ne féljenek a kétharmadtól, hiszen a parlamentben minden egyes elhangzott szó fontos. Kiemelte, hogy a jövõben változatlanul a nemzet egységét kívánja képviselni, emellett folytatja országjárását, és többet látogat a határon túli magyarokhoz azért, hogy õk is érezhessék odafigyelését.
A szabadidejére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: legalább hetente kétszer úszik, továbbá súlyt emel, szaunázik, illetve motorozni jár, valamint változatlanul zongorázik, és tárogatózni is tanul.
