Az új közbeszerzési törvény átláthatóbbá, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a közbeszerzést, s helyzetbe hozza a magyar kkv szektort – mondta még május végén Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén. Hozzátette azt is, hogy az új magyar közbeszerzési törvény az európai uniós szabályrendszert ülteti át a magyar gyakorlatra. Az ökopárt nem látja, ezek az ígéretek hogyan teljesülnek majd.
Az LMP gazdasági kabinetjének vezetője, Scheiring Gábor, az fn.hu-nak elmondta: az új törvény annyiban valóban uniós, hogy kerettörvény jellegű, amelyben átveszik azokat EU-s gyakorlatokat, amiket át kell venni. De nincs olyan uniós szabály például, hogy a jogi szolgáltatásokat (ez egy régebbi Fideszes változtatás), vagy legújabban a meglévő ingatlanok megvételét, bérbeadását, illetve a nemzetközi beruházásokat ki kellene venni a közbeszerzés hatálya alól – említette a képviselő.
Ha megszavazzák a törvényt, akkor ezzel az ökopárt szerint szabad utat engednek az ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek, pl. az ismerősök ingatlanainak piaci ár feletti megvásárlásának, bérbevételének. A nemzetközi beruházások kivételét a közbeszerzések hatálya alól pedig azért tartják indokolatlannak, mivel így szerintük súlyos milliárdok folyhatnak el ellenőrzés nélkül (pl. gázvezeték építés).
Nem egyszerűbb
Az egyszerűségről annyit, jegyezte meg Scheiring Gábor, hogy a maga a törvény rövidebb lesz (400 helyett 175 paragrafus). De mivel számos kérdést külön jogszabály, kormányrendelet fog szabályozni, ettől éppenséggel bonyolultabb lesz minden. Hiszen több helyről kell majd összebogarászni, mi a követendő magatartás. S ettől rögtön az átláthatóság is veszélybe kerül és a gyorsaság szintén. Mert mitől lenne az gyorsabb, ha több helyen kell utánanézni valaminek, mintha egy helyen.
Nem javítja a kkv-k helyzetét
Nagyon gyorsra vették a törvényalkotási tempót, a társadalmi egyeztetést kihagyták, s emellett Schering Gábor azt is látja, hogy a lobbi-érdekek keményen érvényesültek. S itt ismét megemlítette, hogy a jogi szolgáltatásokra és az ingatlanüzletek egy részére nem kell közbeszerzés. Ugyanígy értelmezi azt a változtatást is, hogy az építési beruházásoknál 150 millió forintra emelték azt az értékhatárt, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni. Nem igaz, hogy ettől javul a kkv-k helyzete – jegyezte meg.
A kis és közepes vállalkozások javát inkább az szolgálná, ha nem lennének lánctartozások a közbeszerzésekben, és ha a fővállalkozó nem verné át őket – tette hozzá. Ezt az LMP úgy érné el, hogy az ajánlatkérőt tenné érdekeltté. Most a kiírónak az a legfontosabb, hogy minél olcsóbb ajánlatot kapjon. Viszont ha csak akkor vehetné át a beruházást, ha meggyőződött arról, hogy az alvállalkozók is ki vannak fizetve, akkor érdeke lenne olyan fővállalkozóval szerződni, amelynél biztosan nem lesz ezzel probléma. Hasonlóan kezelnék azt a kérdést is, hogy az alvállalkozók csak bejelentett dolgozókkal végezhessenek munkát – a munkaügyi hatóság ellenőrzéséhez kötnék a beruházás átvételét.
Scheiring Gábor úgy érzi, a fideszesek eléggé ki vannak kelve rá, mert sok kritikával élt ma a parlamentben. Véleményét blogján is összefoglalta.
Kritikus pontok
A már említett kivételek körének tágításán, az értékhatárok emelésén kívül bírálta többek között az egybeszámítás szabályainak változását. A részekre bontott beszerzések ugyanis értékhatár alá kerülhetnek, ami lehetővé teszi az egyedi eljárás kiírását, vagy a közbeszerzés mellőzését. Az LMP a szűkítés helyett inkább bővítené a közbeszerzés-köteles beszerzések körét.
Az egyedi eljárással pedig nemcsak az a bajuk, hogy az ajánlatkérő saját szája íze szerint alakíthatja a kiírás szabályait, hanem például az is, hogy ezeket nehéz lesz követniük az ajánlattevőknek (például a kkv-knak). Az, hogy kormányrendeletekkel egészítik majd ki az új közbeszerzési törvényt (például ilyenekben szabályozzák majd egyebek mellett a műszaki leírást, az alkalmassági feltételeket is) szintén nem kedvez a kis cégeknek, mert megnehezíti a tájékozódásukat. Az alultőkésített kkv-k érvényesülését nehezítheti továbbá, hogy legalább a pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételeknek még a közös ajánlattételnél is meg kell felelniük.
Ökopártként az esélyegyenlőségi és zöld szempontokat is erősen hiányolja az LMP.
Kritikájukban számos olyan pont van, amely átfedi a Transparency International észrevételeit. Mai közleményében arra hívta fel még a figyelmet korrupcióellenes szervezet, hogy ha a jelenleg az Országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakítják (ami a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolná), akkor a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra.
Az LMP ma a Parlament előtt dobozheggyel érzékeltette, mennyi is az az 500 milliárd forint, ami elfolyik a korrupció miatt a közbeszerzésekben. Több tucat módosító indítványt nyújtottak be a közbeszerzési törvény-javaslathoz, amit ma kezdett el tárgyalni az országgyűlés. Jelenlegi formájában nem fogják megszavazni a törvényjavaslatot, mert az szerintük nem szolgálja a közpénzek gazdaságos felhasználását, a tisztességes verseny szabályainak érvényesülését, hanem csak a mutyizás és a haveri körök további támogatását.
