Bár pontosan még nem tudni, hol volt a rengés központja, feltehetően valahol Tatabánya és Budapest között, innen érkezett ugyanis a legtöbb lakossági telefonhívás – mondta Tóth László, a Magyarország Földrengési Információs Rendszerét is működtető Georisk Földrengés Mérnöki Iroda vezetője. A rengés szerinte 8 óra hat perc körül történhetett és 3,7-3,8-as erősségű lehetett. Ez már az épületekben is okozhat kárt, főleg kisebb vakolatomlásokat – mondta az iroda vezetője. Az eseményt rögzítette a foldrenges.hu oldal is, amely szerint a greenwichi idő szerint 6 óra 6 perckor történt rengés Budapesttől nyugatra.
Később a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete közölte, hogy valóban a Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre.
Oroszlányban a hétfő reggeli földrengés miatt kisebb repedések jelentek meg néhány olyan épületen, amely a januári földrengésben is károsodott – mondta Takács Károly, a település polgármestere a polgári védelmi szakemberekkel folytatott megbeszélés után. Megrongálódott a várgesztesi templom is.
Az intézmények működésében a földrengés nem okozott zavart, de felmérik az esetleges károkat. Néhány emeletes ház felsőbb szintjén kisebb tárgyak törtek össze – tette hozzá a városvezető, aki úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védelmi bizottság összehívása.
Oroszlány önkormányzata szerint a földrengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt. Takács Károly azt mondta: a hivatalban nyolc óra után pár perccel hallották a morajlást, és mivel már “rutinosak e téren”, rögtön értesítették a katasztrófavédelmet. Mikor bebizonyosodott, hogy valóban földrengés volt, egyeztetett a környező települések polgármestereivel is. Mint hozzátette, a magasabb házaknál kisebb mozgást érzékeltek. A földrengésben senki nem sérült meg.
Oroszlányt és térségét a legutóbb január végén rázta meg földrengés, az 4,7-es erősségű volt. Az akkori rengés csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelhető volt. Senki sem sérült meg, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatja az egymilliárd forintot. Oroszlányban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk. Magyarországon 1985 óta nem volt olyan erejű földrengés, mint januárban abban a térségben.
Gántról és Csákvárról sem jelentettek komolyabb károkat
Nem jelentettek komolyabb károkat eddig a hétfő reggeli földrengés epicentrumának környékéről, a Fejér megyei Gánt és Csákvár térségéből. A földmozgás 20 kilométernyire is érezhető volt, Száron és Alcsútdobozon már kevésbé észlelték a mozgásokat – tájékoztatták az érintett települések az MTI-t.
Farkas Imréné, Zámoly és Gánt község körjegyzőségének igazgatási főmunkatársa elmondta: az ablakok úgy remegtek, mintha egy nagyobb kamion elhaladt volna a polgármesteri hivatal előtt, de ez csak néhány másodpercig tartott. Az épületeket azóta ellenőrizték, károkat nem fedeztek fel és a lakosság sem jelzett. Katonáné Venguszt Beatrix (független), Csákvár polgármestere arról számolt be, hogy a rengéseket a lakosság tájékoztatása szerint a leginkább az emeleteken és a tetőterekben érezték. Eddig az önkormányzathoz egyetlen kárbejelentés érkezett. Az esetleges utórengésekre felkészülve a helyi önkéntes tűzoltóság egy egysége készenlétben van.
Oláh Gyárfás (független), Alcsútdoboz polgármestere közölte, hogy az önkormányzati hivatal épületében mozogtak a szekrények, csörömpöltek a poharak. Az utcán sétálva, autóban ülve nem volt érzékelhető a földmozgás. Moharos Péter (független), Szár polgármestere is hasonló jelenségekről számolt be. Mint mondta, nagyon enyhén érezték a rengést; az irodák csukott ajtói remegtek.
