Az államfõ szavai szerint a terrorizmus okozta fájdalmakra csak akkor kapunk valódi békét, ha tudunk bölcsen, józanul, elõvigyázatosan, mégis félelem nélkül élni, s ha megismerjük az okokat.
Schmitt Pál rámutatott: a természet katasztrófáival szemben a terrorizmus nem jelenség, hanem emberi cselekvés. Ismernünk kell az embert, az indulatok anatómiáját, hogy gyógyítani tudjunk – hangsúlyozta. A köztársasági elnök szólt arról, hogy hamarosan személyesen is lerója kegyeletét New Yorkban az áldozatokra emlékezve.
Az államfõ kiemelte, hogy Magyarország minden NATO-kötelezettségének eleget tesz. “A közös felelõsség átérzése miatt növeltük uniós elnökként az összefogást, küldtünk katonákat a különféle missziókba, s hozta létre a kormány egy esztendeje a nemzetközi kapcsolattartást végzõ Terrorelhárítási Központot” – fogalmazott Schmitt Pál.
A NATO-szövetség összefogást ad a biztonságért, cserébe elvárja, hogy a béke kiharcolásának és megtartásának tevékeny szereplõi legyünk. A terrorizmus ugyanakkor csak látszólag fegyverkezik konkrét célokért, “valójában az emberiség ellen visel háborút, az élet ellen” – tette hozzá.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy “2011. szeptember 11. megmutatta, milyen sérülékeny ez a mi világunk. (…) A tíz évvel ezelõtti nap egy új idõszámítás kezdete lett”, és “örökre jelkép marad: törékenységünk szimbóluma”. Kitért arra, hogy a média által “a globális összezártság kíváncsivá és tájékozottá tesz minket”, így “közel érezzük magunkhoz egymás bánatát, elsõ kézbõl értesülünk a bajról, minden a szemünk elõtt zajlik”.
Ami tíz évvel ezelõtt az Egyesült Államokban zajlott, “emberek millióiban okozott felindultságot, mélyen átélt bánatot, õszinte együttérzést” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke prédikációjában arról szólt, hogy “irgalomért és békességért kiáltunk, mert e kettõ nélkül földi pokollá válik az életünk. Nem titokzatos külsõ erõk, földön túli lények fenyegetik az életünket, hanem irgalmatlan, békétlen emberek irgalmatlan és békétlen cselekedeti mérgezik világunkat”.
A püspök Pál apostolra hivatkozva hangsúlyozta: “ne azt keressük, hogy ki a rossz, ki a gonosz, hol a rossz, hol a gonosz. A gyilkos indulatok ugyanis nem köthetõek csupán egy bizonyos archoz, fajhoz, bõrszínhez vagy valláshoz. Erre a felismerésre keservesen döbbenthetett rá minket az idei nyár véres tömegmészárlása a békesség szigetének vélt Norvégiában”.
Felszólított arra: “ne a körülöttünk, másokban és magunkban lapuló potenciális rosszra koncentráljunk”, hanem inkább “emeljük fel tekintetünket arra, aki a jó, aki az irgalom és a békesség forrása”, mert “van élõ, éltetõ remény”, Jézus Krisztus. Csak a jóval, a jó vezetésével és segítségével lehet hosszú távon felülkerekedni a rosszon, elõször is magunkban, azután másokban, szûkebb és tágabb környezetünkben, az egész világban” – fogalmazott a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Az eseményen megjelent mások mellett Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és a diplomáciai testület számos tagja.
