Április 12–13-án a Magyar Vegán Egyesület szervezésében Budapesten tartott kommunikációs workshopokat Dr. Melanie Joy amerikai szociálpszichológus és vegán aktivista, a Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat és viseljük a teheneket? című könyv szerzője. A kutató leginkább a társadalmunkat átszövő, az állati termékek használatát támogató ideológia, a karnizmus fogalmának megalkotásával tett szert világhírnévre.
- Mire utal Európa és Afrika merőben eltérő húsfogyasztása?
- Mit árul el társadalmunkról a húsvét?
- Tényleg mindenkinek vegánnak kellene lennie?
- Valóban húsevésre vagyunk programozva?
- Miként értelmezhető a magyarországi árrésstop a karnizmus tükrében?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestünk választ a szakértővel a budapesti tartózkodása során.
*
Járt korábban Magyarországon?
Egyszer, még 2020-ban, a Covid-világjárvány előtt tartottam képzést Budapesten.
Talán tisztában van vele: nagy húsevő nemzet a miénk, világviszonylatban is egészen magas az egy főre eső fogyasztás, a hús annyira alapvető a kultúránkban, hogy a disznóvágás mind a mai napig sokfelé valóságos bulinak számít. Tapasztalatai alapján miként lehet vegánként egy ilyen országban elboldogulni?
Egyre több az opció, a magyar ételek pedig nagyon finomak. Tegnap este egy vegán étteremben gulyást ettem tipikus, semmihez sem fogható, paprikás fűzerezéssel, hús helyett szeitánnal, krumplival. A szállodában elérhető zabtej és növényi barista tej is.
Azt látom és hallom, hogy egyre többen támogatják a növényi alapú étkezést, az emberek tudatosabbá válnak. Amikor öt éve itt jártam, rengeteg interjúm volt, és bár az újságírók nem voltak vegánok, nagyon is nyitottnak mutatkoztak. Az ilyen embereket vegán szövetségeseknek nevezem, mert támogatják az ügyet.
Berlinben élek, tapasztalataim szerint a magyarok beszédesebbek, közvetlenebbek, barátságosabbak, ez pedig az ételek iránti rajongásukkal, az elképesztő ízekkel és textúrákkal együtt megalapozza, hogy vegánként ne nagyon legyen panaszom.
Bizonyára ismeri azokat a térképeket, amelyek országokra bontva mutatják meg az egy főre jutó húsfogyasztást. Minél melegebb a szín, annál magasabb az érték. Gyakorlatilag az egész északi félteke, köztük Magyarország, illetve Ausztrália és Dél-Amerika vörös, míg Afrika, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia nagy része sárga vagy kék. Mit árul el ez az emberiségről?
Az adatok részben gazdasági tényezőkre utalnak, akadnak régiók, amelyek előnyösebb helyzetben vannak, így lakói több állati eredetű táplálékot tudnak fogyasztani. Ezen termékek egy részét ironikus módon a déli féltekén állítják elő, majd északra szállítják a gazdag fogyasztóknak. Fontos faktor továbbá az északi területek tradicionális konyhája, a magas hústartalom.
A húsevés egyébként a világ bizonyos régióban, főként Európában és az Egyesült Államokban fokozatosan mérséklődik, mivel egyre többen ismerik fel az állati eredetű termékek egészségre, környezetre és magukra az állatokra gyakorolt negatív hatásait. Ezzel párhuzamosan viszont számos térségben éppen nő a fogyasztás. A nagy agrárvállalkozások a dohányiparhoz hasonlóan exportálják a problémáikat a világ azon részeire, ahol az emberi, állati és környezetvédelmi jogok kevésbé erősek.
Miként jön a képbe a karnizmus?
