Rengeteg hiedelem, babona és népszokás kötődik a karácsonyi ünnepkörhöz – írja az Éva magazin.
Karácsonykor sok helyen szórták fel az asztal alját szalmával, hogy azon aludhassanak az aprószentek. A szalmát aztán az ünnepek után kivitték az állatok alá, így biztosítva az egészségüket, de helyenként a gyümölcsfákra is kötöztek belőle a jobb termés reményében. A december 28-i aprószentek ünnepe, mint korábban írtuk róla, amennyire kedves hangzású, annyira hátborzongató és kegyetlen, ami mögötte áll.
Karácsony idején a nőknek nem érdemes fésülködniük, mert elillanhat a szépségük.
A néphiedelem szerint, karácsonykor tilos mosni, egyes vidékeken úgy tartották, a vizes ruha az ünnepen betegséget hozhat. A mosás mellett természetesen a teregetés is tilos volt, mert az az állatok pusztulását jelenthette.
Akik karácsonykor viszik ki a szemetet, azok azt kockáztatják, hogy a jószerencsét is kiviszik vele házból. Ugyancsak nem tanácsos az ünnepi asztalról leseperni, lerázni a morzsát, mert azzal az ember szintén a szerencséjétől szabadul meg.
A háziasszony pedig jobban teszi, ha nem áll fel az asztal mellől, amíg mindenki be nem fejezte az étkezést, különben nem fognak tojni a tyúkjai. Aki pedig mást kérne meg, hogy az ünnepen végezzen házimunkát, annak a következő évben sokszorosan kellene viszonoznia a szívességet.
