A jövő évtől számottevően megnő az üzemanyag-kiskereskedők által fizetendő adó az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre (EKR) vonatkozó törvény társadalmi egyeztetésen lévő módosításának hatályba lépésével. Emiatt drágul az üzemanyag is, mégpedig tartósan – írta a Világgazdaság.
Megemlítik, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) korábbi közleménye szerint
- a törvény 2019-es életbe lépésekor az adó literenként 1,05 forint volt,
- most 11 forint,
- de a fizetési kötelezettség most tervezett megemelésével a 2023-as forgalom után, literenként, már 17,45 forintot,
- a 2027-es után pedig 32,6 forintot kellene fizetni.
Mivel a jogszabály a tárgyévet megelőző év előtti évben eladott üzemanyag-mennyiségre vetíti az adót, az FBSZ ezt visszamenőleges hatályú döntésnek értékeli. A szövetség múlt keddi közleménye emlékeztet, hogy a kiskereskedelmi árrésből mintegy 62-féle adót, járulékot kell fizetni.
A módosítás a jövőre vonatkozik, de a hazai törvény előbbi jellege miatt valóban múltbeli tevékenységet érint, ezért értelmezés kérdése, hogy ez visszamenőleges hatály-e – mondta a lapnak a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Grád Ottó hozzátette, a hatása azonban mindenképpen visszamenőleges. Az üzemanyag-forgalmazók ugyanis a 2023-as áraikban érvényesítették azt a 2025-ben fizetendő adót, amelyet az EKR-rendszer rótt rájuk. Most azzal szembesültek, hogy a mostani EKR-fizetésre ily módon félretett pénzük nem lesz elég, ahogyan a 2027-es és 2028-as kötelezettségükre sem. Tehát majd
Az adó révén azt az uniós célt kell elérni, hogy a 2018-as állapothoz képest 2030-ra 32,4 százalékkal csökkenjen az uniós tagországok energiafelhasználása – magyarázta a lapnak az FBSZ elnöke, Egri Gábor. Csakhogy szerinte a jogszabály nem végpontokat fog meg, vagyis nem az energiatermelőket és a -felhasználókat, amelyeknek valóban vannak eszközeik az energiafelhasználásuk csökkentésére és erősen érdekeltek is benne. Egri Gábor szerint állami feladat lenne az olyan átfogó energiahatékonysági, egyben gazdaságélénkítő hatású programok indítása, amelyek révén teljesíthető az uniós elvárás. Ehelyett a jövő évtől a benzinkutasoknak a 2023-as eladásaik után jóval nagyobb adót kellene fizetniük a törvényben eddig szereplőnél.
Az Egri Gábor által nyilvánosan nehezményezett (de egyetlen forgalmazó által sem üdvözölt) adóemelés Grád Ottó szerint valójában nem adó, hanem kötelezettségmegváltás – alapértelmezésben az energiahatékonysági kötelezettségnek kell eleget tenni. Az e téren elért megtakarítást auditáltatni kell, amit azután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogad el és tart nyilván. Aki nem takarít meg vagy nem a számára előírt mennyiséget, az megválthatja a megtakarítást az előírt és most jelentősen megemelendő tétel kifizetésével. Az így befolyt pénzből az állam energiahatékonysági programokat tud indítani. Egri Gábor ezzel kapcsolatban kifejtette, a nagy láncoknak a megtakarítás valóban lehetőség lehet. A kisebbeknek, az egy-három fős benzinkutaknak viszont nincs arra pénzük, hogy beszálljanak ilyen projektekbe, így ki kell fizetniük a teljes megváltást.
A cikkből kiderül még többek között, hogy az uniós – és ezzel a hazai EKR-jogszabály – más újítást is tartalmaz. Megkurtította azt a listát, amelyen az energiahatékonysági intézkedésként elszámolható „fejlesztések” állnak. A lap úgy tudja, hogy a lépés teljesen indokolt volt, ugyanis volt olyan tagország, amelyben megszaporodtak a visszaélések.
