Élő Nagyvilág

Egy hotelre mért orosz légicsapásban a Reuters négy újságírója megsebesült, egyikük eltűnt

Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Az orosz-ukrán háborúról a szombati élő közvetítésünket itt olvashatja el.

Egy hotelre mért orosz légicsapásban a Reuters négy újságírója megsebesült, egyikük eltűnt

A Reuters egyik ukrajnai haditudósító-csapatából az egyik újságíró eltűnt, négyen megsérültek, közülük ketten kórházba kerültek, miután az oroszok rátámadtak egy szállodára a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában.

A hírügynökség közleményében azt írta, hogy a Hotel Sapphire szállodát, ahol a Reuters hatfős stábja tartózkodott, szombaton érte a csapás. „Egy kollégánkat nem találják, míg másik kettőt kórházba szállítottak kezelésre”, közölték. „Három másik kollégánkat megtaláltuk. Sürgősen további információk után kutatunk, együttműködünk a kramatorszki hatóságokkal, és támogatjuk kollégáinkat és családjukat. Amint több információval rendelkezünk, friss tájékoztatást adunk”, tették hozzá.

Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója vasárnap reggel a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „az oroszok csapást mértek Kramatorszkra”, és hogy két újságíró megsérült, egy pedig eltűnt egy szállodára mért csapást követően. „A hatóságok, a rendőrség és a mentők a helyszínen dolgoznak. A romeltakarítás és a mentési munkálatok folyamatban vannak”, tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére.

Az ukrán főügyészség a Telegramon közzétett közleményében azt jelentette, hogy „előzetes vizsgálatot” indított a csapás ügyében, amely szombaton helyi idő szerint 22:35-kor történt. Az orosz csapatok valószínűleg egy Iszkander-M rakétával mértek csapást Kramatorszkra, írták.

Orosz szóvivő: Moszkva hiába követelt hozzáférést a Párizsban őrizetbe vett Pavel Durovhoz

Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint

– mondta a Zaharova. A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint „az orosz Zuckerberg” terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva „világpolgárrá” akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.

Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted

– figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon.

(MTI)

Ferenc pápa: Egyetlen egyházat se tiltsanak be Ukrajnában!

Egyetlen keresztény egyházat se szüntessenek be közvetlenül vagy közvetetten – hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap, miután Volodimir Zelenszkij aláírta az ukrán ortodox egyház betiltásáról szóló törvényt.

Ferenc pápa kijelentette, hogy továbbra is fájdalommal követi az Ukrajnában és az Oroszország területén zajló harcokat. Ami pedig a nemrég Ukrajnában elfogadott jogszabályt illeti, Ferenc pápa hangoztatta: „féltem azoknak a szabadságát, akik imádkoznak, mivel aki igazán imádkozik, annak az imája mindig mindenkiért szól. Imádkozással nem követ el bűnt.”

A katolikus egyházfő úgy vélte, ha valaki rosszat tesz saját népe ellen, akkor azért bűnösnek lehet tartani, de senki nem követ el bűnt, mert imádkozott.

Akkor meg hagyjuk imádkozni, aki imádkozni akar ott, amelyet saját egyházának tart. Kérem, egyetlen keresztény egyház se töröltessék el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól!

– mondta Ferenc pápa.

A pápa arra utalt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását lehetővé tevő törvényt, amelyet kedden fogadott el az ország parlamentje. Az elnöki döntést az ukrán parlament honlapján tették közzé szombaton. A törvénytervezet kitiltja ukrán területről az orosz ortodox egyházat, egy kormánybizottság pedig listát állít össze ennek leányszervezeteiről, amelyeknek a működését nem engedélyezik tovább. (MTI)

Kijev engedélyt kér a Nyugattól a mélységi támadásra

Ukrajna ismét engedélyt kér a Nyugattól, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat használjon Oroszország mélyén lévő célpontok megsemmisítésére, mivel Kijev szerint ez arra kényszerítheti Moszkvát, hogy tárgyalásokat folytasson a harcok befejezéséről – írja a Guardian.

Kijevi magas rangú tisztviselők szerint az angol-francia fegyverek „mélységi támadásban” történő használata arra figyelmeztetheti a Kremlt, hogy az orosz főváros közelében lévő katonai célpontok is ki vannak téve a közvetlen csapás veszélyének. A Guardiannek egy magas rangú ukrán kormánytisztviselő azt mondta: Oroszország csak akkor veszi fontolóra a béketárgyalásokat, ha úgy véli, hogy Ukrajna képes közvetlenül „fenyegetni Moszkvát és Szentpétervárt.”

Ukrajna már hónapok óta lobbizik azért, hogy a Nyugat engedélyezze a Storm Shadow alkalmazását Oroszországon belüli célpontok ellen – eddig kevés sikerrel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az ország függetlenségének napján elmondott beszédében kijelentette: Kijevnek nincs más választása, mint megtorolni Oroszország teljes körű invázióját.

Ellenségünk is tudni fogja, mit jelent az ukrán megtorlás

– fogalmazott az elnök. „Tudni fogják, hogy előbb-utóbb az ukrán válasz az Orosz Föderáció bármely olyan pontjára lecsaphat, amely veszélyforrást jelent Ukrajnára” – tette hozzá.

Mint ismert, augusztus elején Ukrajna meglepetésszerűen behatolt az oroszországi Kurszk tartományba, ahol jelenleg 1250 négyzetkilométernyi orosz terület felett gyakorol ellenőrzést, bár az előrehaladás üteme a múlt héten lelassult. Ugyanakkor az ukrán erők folyamatosan hátrálnak a Donbászban, ahol az orosz megszállók néhány kilométerre vannak Pokrovszk városától, amely kulcsfontosságú közúti és vasúti csomópont.

A Storm Shadow rakétákat elsősorban angol-francia együttműködéssel fejlesztették ki, de mivel egyes alkatrészeit az Egyesült Államok szállítja, a Fehér Háznak is bele kell egyeznie az Oroszországon belüli alkalmazásába. Ezt az USA eddig a konfliktus kiéleződésétől tartva megtagadta.

Zelenszkij most azzal érvel, hogy Ukrajna oroszországi behatolásának következményei alapján a Kreml figyelmeztetései a vörös vonalakkal kapcsolatban erősen eltúlzottak.

A Guardian információi szerint az Egyesült Királyság hivatalosan nem kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Ukrajnának a Storm Shadow használatát Oroszországon belül. A védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni ezt, ehelyett megismételte azokat a korábbi kijelentéseket, amelyek szerint az Egyesült Királyság úgy véli, Ukrajnának „egyértelműen joga van az önvédelemre.”

Olvasói sztorik