Otthon

Agglomeráció: itt a legdrágábbak a telekárak

MTVA/Bizományosi: Balaton József
MTVA/Bizományosi: Balaton József
Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára, ám a vevők annak ellenére is visszatértek a piacra, hogy egy év alatt nőttek az árak. Vidéken egyelőre a fővárosinál jóval olcsóbbak a telkek, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az országos felmérés eredményét.

Felértékelődtek az ingatlanpiacon a családi házak, ami a telekpiaci forgalom növekedésével, egyúttal jelentős áremelkedéssel párosult: az Otthon Centrum országos összegzése szerint a frekventált településeken idén 25 százalékkal emelkedtek a telekárak a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte Soóki-Tóth Gábor. Az elemzései vezető elmondta, a keresletbővülés 16 százalékkal haladta meg a tavalyit, ami a javuló gazdasági helyzettel, a csökkenő inflációval, illetve a CSOK+ bevezetésével magyarázható.

Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített telkek esetében a korábbiakhoz hasonlóan a főváros a legdrágább: a XVII. kerületben 58 ezer forintot kérnek egy családi vagy ikerház építésére alkalmas telek négyzetméteréért, de a többi külső pesti kerületben is hasonló ár az irányadó. A XVIII. kerületben 83, a XIX. kerületben 90 ezer forint az átlagérték, míg a XI. kerületben már a 100 ezer forintot is meghaladja a négyzetméterár átlaga. A nagyobb társasházak építésére alkalmas telkek ennél is magasabb fajlagos áron kelnek el a fővárosban.

A Budapesthez közeli településeken Törökbálint a rekorder, 57 ezer forinttal, de Nagykovácsi 52, és Solymár 43 ezer forinttal hasonló árszintet képvisel. Budapesttől távolabb azonban ennek töredékért lehet már építési telket vásárolni: Cegléden és Verőcén például mindössze 11 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag.

A nagyvárosok telekárai között jelentős különbségek tapasztalhatóak: a legdrágább Debrecen, négyzetméterenként 41 ezer forintos átlaggal, Győrben ennek a fele, míg Sopronban 15 ezer forint az átlagérték. A legtöbb városban – Eger, Székesfehérvár, Pécs – 10 ezer forint körül alakul a négyzetméterár. „A több mint négyszeres különbség csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő. A városok perifériáján lévő, kedvezőtlen infrastrukturális adottságú telkeket a belvárosiak töredékéért értékesítették” – árnyalta a képet a szakember, aki megjegyezte: a vízparti településeken ugyancsak nagy a szórás, itt viszont a vízparttól való távolság a döntő. A siófoki 39,5 ezer, a Tisza-tó körüli 8 ezer forintos átlagár a vízparttól való távolság függvényében változik és az adott településen belül is komoly árkülönbségek adódhatnak. A kisebb települések relatíve még mindig olcsók: a Somogy vármegyei Látrányon négyzetméterenként 4, Hajdúszoboszlón 8 ezer forint az átlag.

Soóki-Tóth Gábor kitért arra is, hogy a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek négyzetméterára országos átlagban 25,3 százalékos emelkedéssel 16,3 ezer forintra drágult egy év alatt. A jó helyen és kiépített infrastruktúrával rendelkező telkek a nagy kereslet miatt ennél is jobban drágultak.

A telkek árazásában sokat számít a lokáció, de hatással van a fajlagos árra a méret is: a kisebb telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a különbség. A beépíthetőség, valamint a közművek megléte ugyancsak befolyásolja az árat.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik