Hosszú távú informatikai tervezésben érdekelt a minisztérium – jelentette ki az előadó, hangsúlyozva, hogy ehhez egységes informatikai szabályozás is szükséges.
A helyettes-államtitkár szerint számos hátrányos informatikai szerződés született az elmúlt kormányzati időszakban. A legnagyobb probléma, hogy az állami pénzen fejlesztett forráskód gyakorlatilag használhatatlan, mert azt másik fejlesztő részére nem lehet továbbadni; az államnak csak használati joga van az adott informatikai termékre. Ennek értelmében a készülő digitális vagyontörvény elsődleges célja rendezni az adatbázisok tulajdonjogi helyzetét.
A közbeszerzéseket illetően a nagy megrendelésekhez fűződő árkedvezmények egyáltalán nem érvényesültek az utóbbi időszakban. Még folyik a szerződések ár-érték arányosságának vizsgálata – mondta a szakértő. Hangsúlyozta: a nem értékarányos szerződéseket felmondják vagy újratárgyalják. Hozzátette: egyes esetekben „büntetőjogi felelősség megállapítása zajlik”.
A kormányzati informatikai fejlesztések évente 100-110 milliárd forintból valósulnak meg, ám a piac és az ügyfelek visszajelzéseiből az szűrhető le, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások javulása mégsem érzékelhető – emelte ki a helyettes államtitkár.
A teljes, a hálózati kommunikációs és alkalmazás-fejlesztési tevékenységet érintő konszolidációs program három évet ölel fel – tette hozzá.
A Microsofttal, az Oracle-lel, a Magyar Telekommal létrejött egyedi szerződéseken alapuló szolgáltatásokat illetően a helyettes államtitkár elmondta: az üzleti partnerek egyetértésével jelenleg szolgáltatás-összevonást hajtanak végre. Ebben a méretgazdaságosság játszik fő szerepet – mondta.
Megfogalmazása szerint a kormányzat célja az e-közigazgatás terén egy egységesen működő, több millió felhasználó által használt rendszer kialakítása összevont törzsadatkezeléssel.
