Novák Előd (Mi Hazánk) kérdezte arról Matolcsy Györgyöt, hogy mely országokból vásárolják fel Magyarországot. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből ugyanis az derült ki, hogy 2023 negyedik negyedévében új csúcsra ért a külföldi lakásvásárlók aránya. Zalában minden ötödik lakásvásárló külföldi volt, de Novák Előd elkeserítőnek nevezte a helyzetet Somogyban és Budapest belső kerületeiben is. A Mi Hazánk politikusa azt szerette volna megtudni, hogy tavaly mely országok állampolgárai, milyen arányban vettek lakásokat, földeket Magyarországon.
Matolcsy György azt válaszolta, hogy a földvásárlásokat a Magyar Nemzeti Bank nem elemzi. A NAV-tól származó adatok alapján tavaly országosan
Ezen belül kiemelkedik a németek aránya (1,5 százalékpont), relatív magas a románok és a szlovákok (0,6—0,6 százalékpont), a kínaiak és a hollandok (0,4—0,4 százalékpont), az osztrákok (0,3 százalékpont) állampolgárok aránya. A külföldi vásárlások Somogyban és Zalában tapasztalt magas (2023-ban 17-18 százalékos) arányát mintegy kétharmad részben a németek vásárlásai tették ki, rajtuk kívül főleg holland, osztrák és svájci állampolgárok voltak jelen ezeken a piacokon.
Budapesten a lakásvásárlók 8,4 százaléka volt 2023-ban külföldi. Az EU-n kívüli vásárlók csak a fővárosi lakáspiacon voltak jelen relatív magas arányban. A kínai, vietnámi és orosz állampolgárok itt rendre az összes lakásvásárlás 1,7 százalékáért, 0,9 százalékáért és 0,5 százalékáért feleltek. A fővárosban a külföldiek lakásvásárlásainak több mint fele a pesti belső kerületekben (V., VI, VII., VIII., IX.) valósult meg, arányuk ott 20,2 százalékot ért el. Ez utóbbin belül a kínai, vietnámi és orosz állampolgárok aránya rendre 3,5 százalékpont, 2,3 százalékpont és 1,2 százalékpont volt.
A többi vármegyében jellemzően a németek, vagy a szomszédos ország(ok) állampolgárai voltak relatív többségben a külföldi lakásvásárlókon belül. Míg 2022-ben abszolút értékben is jellemző volt a külföldi lakásvásárlók számának emelkedése (különösen Somogyban, Zalában), addig a 2023-as számuk nem számított magasnak a 2017—2019-es időszakhoz képest (Budapesten érdemben el is maradt attól), a külföldiek korábbi éveknél magasabb aránya abból fakadt, hogy jelentősen csökkent a magyar vevők száma. Az MNB-nek arról nincs adata, hogy az ingatlanok hány százaléka van már külföldi kézben.
