A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egy automatikus rendszeren keresztül, nagyjából véletlenszerűen osztja szét a végrehajtási ügyeket az országban működő mintegy 200-250 iroda között. A Völner-Schadl-ügy vádlottjainak irodái azonban valamiért – egy-két kivételtől eltekintve – nagyságrendekkel több árbevételt értek el, mint az azonos területen dolgozó végrehajtók – írja az rtl.hu.
Az ügykiosztási rendszert évek óta bírálják a végrehajtók, úgy érzik ugyanis, hogy nem ugyanolyan mennyiségű és minőségű ügy jut az országban működő végrehajtói irodákra.
Ugyanakkor az eltérés részben indokolt lehet: a fő szabály szerint ugyanis a végrehajtást az az iroda végezheti el, amely az adós lakóhelyéhez tartozik. Az országrészek gazdasági és egyéb jellemzői alapján ugyanakkor változó lehet, hogy hány végrehajtási ügy indul, valamint hogy ezek mennyire számítanak „zsírosnak”. A gazdagabb térségnek számító Budaörs környékén például – ahol egyedül Schadl György, az MBVK korábbi elnöke vitt irodát – értelemszerűen nagyobb eséllyel indulnak és térülnek meg a végrehajtások, mint az ország szegényebb részein.
Az egyes illetékességi területeken ugyanakkor akár több végrehajtói iroda is működhet, ezért létre kellett hozni egy olyan eljárást, amellyel eldöntik, ki hajthatja majd be a tartozást. Az elosztási szabályrendszer azért fontos, mert így garantálható, hogy szinte kizárólag technikai szempontok alapján határoznak arról, melyik végrehajtó kezeli majd az adós esetét. Így elvben kizárható a részrehajlás, valamint csökkenthető a korrupciós veszély is, és – nem utolsó sorban – biztosítható, hogy nagyjából ugyanakkora üzletet jelentsen a végrehajtói irodáknak a működés. Az ülzet nagyságát nemcsak az ügyek száma határozza meg, hanem azok minősége is: az ingatlannal rendelkező adósoktól például nagyobb eséllyel hajtható be a tartozás, mint a szinte nincstelenektől a közüzemi adósság. Tehát egyáltlán nem mindegy, hogy kihez kerülnek a várhatóan jól fizető ügyek.
Az rtl.hu információi szerint ugyanakkor az árbevételeket tekintve bizonyos körzetekben jelentős eltérések alakultak ki annak ellenére, hogy az automatikus ügyelosztás miatt elvben nagyjából azonos ügyszámnak és azonos bevételnek kellene keletkeznie. Azaz hiába dolgozott két végrehajtó ugyanazon a környéken, az egyiknek sokkal jobban megérte, mint a másiknak. Ilyen például Schadl György feleségének gödöllői végrehajtó irodája, vagy egy másik vádlott esete, aki az azonos területen dolgozó társánál 300 millióval keresett többet. Továbbá több olyan végrehajtó, aki a Schadl-ügy vádlottja.
Az ügyben az rtl.hu kereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy kiderítsék, álláspontjuk szerint mi okozza a jelentős eltéréseket, de a két szervezet nem reagált.
A Völner Pál volt fideszes államtitkár és Schadl György elleni fő vádpont lényege szerint Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.
Schadlt és feleségét 2021. november 5-én fogták el a ferihegyi repülőtér prémium parkolójához vezető úton. A rendőrök több millió forintot és két diplomata útlevelet foglaltak le tőlük. Ezeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állíttatta ki Völner Pál kérésére. Később az eljárás során hatalmas vagyont foglaltak le a házaspárnál, aminek részbeni elrejtése miatt emeltek vádat Schadl felesége ellen is.
