2022 novemberében Madaras Norbertet választotta meg a közgyűlés a Magyar Vízilabda Szövetség új elnökének, miután az előd, Vári Attila október közepén lemondott tisztségéről. A játékosként ugyancsak kétszeres olimpiai bajnok sportvezető 2018 szeptembere óta irányította a szervezetet (ez nem gátolta meg abban, hogy 2019-ben a Fidesz jelöltjeként induljon a pécsi polgármesteri posztért, ám alulmaradt ellenzéki riválisával szemben), lemondásának hivatalos magyarázata pedig az volt, hogy egyéb feladataira koncentrál.
Az azóta például határvadászok toborzásában is részt vevő Vári regnálásával kapcsolatban több olyan hír is napvilágra került, melyek árnyalják a képet. A Telex arról írt, hogy a Vári-érában többen panaszkodtak az átláthatatlanságra, és feltehetően az sem erősítette a pozícióját, hogy az MVLSZ 50 millió forintnak megfelelő összeget utalt át csalóknak. Később kiderült, kétszer is becsapták a szövetséget, amelynek apparátusa előbb egy valenciai, majd egy lisszaboni számlára utalt olyan szállásköltségeket, amikre Montenegróban és Rijekában vártak az illetékesek.
2022 októberében a szövetség feljelentése nyomán a rendőrség csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást is kezdett ez ügyben. A BRFK kérdésünkre most annyit írt, hogy
a nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt.
Vári nem érezte felelősnek magát a történtek miatt, és azt állította, a távozásának nincs köze a „kiberbiztonsági incidenshez”.
Elégedett volt a munkájával, távozása bejelentésekor úgy fogalmazott, „ezzel a stabilitással és szakmai színvonallal nyugodt szívvel tudja átpasszolni a labdát”. Nagyjából fél évvel később viszont kiderült, hogy közel félmilliárd forintos hiányt hagyott utódjára. Madaras Norbert a Nemzeti Sportnak beszélt arról, hogy lépéseket is tettek a Vári-időszak gazdasági tevékenységeinek kivizsgálására.
Fontos volt felmérnem, hogy hol tartunk, ezért külső szakértők bevonásával átvilágításra került az elmúlt időszak gazdálkodása. Számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a munkánkat, illetve néhány esetben felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről
– nyilatkozta Madaras.
Ezt követően kértük ki az MVLSZ-től e vizsgálat eredményét, de nem kaptuk meg a dokumentumot. Ezután a Transparency International küldött közérdekű adatigénylést a szövetségnek, ám az MVLSZ az alapítványnak sem adta ki a teljes dokumentumot, válaszukban viszont kitértek arra, hogy miből adódott a 487 milliós hiány: „Az évek során a Magyar Vízilabda Szövetség által kapott különböző támogatások számviteli elszámolása, időbeli elhatárolása nem volt megfelelő. Mivel az egyik évben jelentős bevétel mutatkozott, a kiadás pedig nem került rögzítésre, a 2020. évi eredményt később, 2021-2022. években korrigálni kellett” – írták. A hiányt okozó kötelezettségvállalások és kiadások tételes felsorolását azzal utasította el a szövetség, hogy „a kiesést nem egyes kötelezettségvállalások vagy egyes kötelmi jogviszonyból eredő követelések okozták, hanem számviteli pontatlanságok”.
Madaras Norbert azonban nem számviteli pontatlanságokról beszélt, hanem arról, hogy „felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről”. Ezen megállapodásokat, kifizetéseket szeretné látni a TI és a 24.hu is, így előbbi perre vitte az ügyet.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy ugyan a szövetségnek ki kell adnia a 21 oldalas dokumentumot, de a vizsgálat eredményének nagy részét kitakarhatja. (Egészen pontosan úgy határozott a bíró, hogy a szövetség áprilisi elnökségi ülésén elfogadott jelentés összefoglalójából az 5. és 6. oldalt felismerhetetlenné teheti az MVLSZ, míg a részletes megállapításokat tartalmazó 21 oldalas dokumentum a 7. oldaltól a 21. oldalig kitakarható.) Miután félő, hogy így lényegi információkra nem derülne fény, a TI fellebbezést nyújtott be a bíróságra.
A bíróság másodfokon pedig egyértelműen a Transparency International javára döntött, és felszólította a szövetséget, hogy a teljes dokumentumot kitakarás nélkül adja át az alapítványnak. Ezt azonban a szövetség nem tette meg, ehelyett a Kúria elé viszi az ügyet.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a 24.hu-nak a másodfokú bíróság jogerős döntésével kapcsolatban elmondta, hogy:
a Fővárosi Ítélőtábla érvelése nyomán kétség sem férhet ahhoz, hogy a vízilabda-szövetség nem tarthatja titkokban a korábbi pénzügyi visszásságokat. Az MVLSZ eddig azzal próbált védekezni, hogy a nyilvánosság elől óvni akart jelentést éppen a jogszerű gazdálkodáshoz szükséges új szabályzatai elkészítéséhez fogja felhasználni. A bíróság leszögezte, hogy e fontos célok elérhetőek a korábbi hibákat feltáró vizsgálati anyag közismertté válása esetén is.
Ligeti kiemelte, a szövetségnek „nyilván kényelmesebb lenne, ha elrejthetné a régi hibák nyomait”, ez a törekvés azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy közel félmilliárd forint összegű közpénz sorsa megismerhető legyen.
