A jemeni húszik azt ígérik, hogy orosz és kínai hajókat nem fognak támadni

A nemzetközi közösségnek szükség esetén kívülről kell „rákényszerítenie” Izraelre a palesztin államot – jelentette ki pénteken Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a spanyolországi Valladolidi Egyetemen, ahol díszdoktori címet kapott.

Borrell úgy vélekedett, hogy máskülönben „a gyűlölet spirálja nemzedékeken át fog forogni”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján ismételten visszautasította egy szuverén palesztin állam létrehozását Izrael mellett a gázai övezeti háborút követően. A kétállami megoldásra, amelyet az Egyesült Államok szorgalmaz, Netanjahu azzal válaszolt, hogy „Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie szükség esetén nemet mondania, még a legjobb barátainak is”.

Borrell viszont azt hangsúlyozta, hogy az izraeliek és a palesztinok nem képesek többé kompromisszumra. „Az érintettek túlzottan dühösek egymásra, hogy maguktól megállapodásra jussanak” – mondta.

Felszólította „az arab világot, Európát, az Egyesült Államokat és a teljes ENSZ-t”, hogy ismerjék el a palesztin állam megalakulását Izrael ellenállása ellenére is.

Borrell azzal vádolta Izraelt, hogy pénzzel támogatta a radikális iszlamista Hamász megalakulását, hogy ezzel meggyengítse a Mahmúd Abbász vezette – jóval mérsékeltebb – Palesztin Hatóságot Ciszjordániában, elejét véve egy független palesztin állam létrehozásának.

Netanjahu többször visszautasította az ilyen jellegű vádakat.

(MTI)

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.

A közlemény szerint a szankciós keret lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy felelősségre vonjon minden olyan személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely támogatja, elősegíti vagy lehetővé teszi a két szervezet erőszakos cselekményeit.

Kiemelték: a döntést a külügyi tanács az Izrael ellen október 7-én elkövetett, illetve más közelmúltbeli támadások súlyosságára, valamint a békét és a nemzetközi biztonságot fenyegető erőszakos cselekmények elleni küzdelem fontosságára tekintettel hozta meg. Célja az erőszakcselekmények megelőzése – emelték ki.

Az új szankciós rendszer alkalmazásával az EU célba veheti azokat, akik pénzügyileg támogatják a Hamászt vagy a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű szervezetet vagy részt vesznek e szervezetek erőszakos cselekményeinek tervezésében, előkészítésében vagy lehetővé tételében. Olyan emberek, csoportok, szervezetek és szervek ellen irányulhat, akik például fegyverek és azokhoz kapcsolódó felszerelések szállításában vettek részt, vagy ilyen eszközöket értékesítettek vagy adtak át a két terrorszervezetnek. Célozhat továbbá olyanokat, akik, illetve amelyek Izrael stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető cselekmények támogatásában vesznek részt e szervezetekkel együttműködve, illetve részt vesznek a nemzetközi humanitárius jog vagy az emberi jogok súlyos megsértésében, vagy felelősek a két szervezet erőszakos cselekményeire való felbujtásért.

A Külügyek Tanácsa pénteki határozatában jegyzékbe vett hat személyt, akik felelősek a Hamász pénzügyi támogatásáért. Közöttük a terrorszervezetek pénzügyi vezetői, valamint szudáni, algériai és libanoni székhelyű finanszírozók, illetve üzletemberek szerepelnek.

A büntetőintézkedések személyek esetében az EU-ba való beutazási tilalmat, illetve emberek és szervezetek esetében egyaránt vagyonieszköz-befagyasztást foglalnak magukban. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátaniuk.

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki az mondta: a korlátozóintézkedések célzott keretéről szóló határozattal az Európai Unió azt mutatja, hogy készen áll lépéseket tenni a terroristák által október 7-én elkövetetett brutalitásra. Az izraeliek és a palesztinok megérdemlik, hogy igazságos, tartós és biztonságos békében éljenek – tette hozzá.

Az új szankciós keretet az unió 2025. január 19-ig alkalmazza. Célkitűzései megvalósulásának elmaradása esetén érvényesége meghosszabbítható.

(MTI)

Partnernek a Palesztin Nemzeti Hatóság számít, nem a Hamász, amelynek nem engedhető meg, hogy a Közel-Keletnek ezt a térségét kormányozza – jelentette ki Antonio Tajani külügyminiszter egy pénteki interjúban.

Tajani bejelentette, hogy Olaszország készen áll részt venni egy esetleges ENSZ-békemisszióban a Gázai övezetben.

Ha a béke fenntartására lesz szükség a konfliktus utáni átmeneti időszakban, katonákat küldünk

– hangoztatta Tajani a Radio24 kereskedelmi csatornán.

A római külügyi tárca vezetője emlékeztetett, hogy több mint ezer olasz katona szolgál Libanonban, az ENSZ békefenntartó missziójában (UNIFIL).

Megjegyezte, a béke feltételének számít, hogy többé egyetlen rakétát se lőjenek Izraelre, se a Gázai-övezetből, sem Libanonból.

Elmondta, hogy január 24-től két apos látogatást tesz a Szentföldön, ahol a Palesztin Nemzeti Hatóság képviselőivel is egyeztetet, „mivel nem lehet megengedni, hogy a térséget a Hamász irányítsa”. Tajani a palesztin iszlamista szervezetre utalt, amely október 7-én súlyos terrortámadást hajtott végre Izrael területén.

Hozzátette, hogy Róma továbbra is a kétállami megoldást támogatja. Ami a Vörös-tengeren kialakult válsághelyzetet illeti, Antonio Tajani elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén kezdeményezést tesz egy közös katonai misszióra. Hangsúlyozta, hogy a misszióban az Európai Unión kívüli országok részvételét is szorgalmazzák, többek között Norvégiáét.

(MTI)

Belgium is csatlakozik a vörös-tengeri katonai szövetséghez, amelynek célja a hajózás szabadságának biztosítása a jemeni Húszi lázadók támadásaival szemben – jelentette be pénteken a belga miniszteri tanács.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter közölte: országa a haditengerészet egyik fregattjával járul hozzá a misszióhoz. A sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a vörös-tengeri művelet egyértelműen a kereskedelmi hajók védelmét szolgálja.

A belga részvétel részleteit még meg kell vitatni a szövetségi parlamentben, de a misszió várhatóan a jelenleg belga parancsnokság alatt álló Agenor/Emasoh művelethez kapcsolódik majd, amelynek célja a hajózás szabadságának biztosítása a Perzsa-öböl bejáratánál. „A cél az, hogy ennek a műveletnek a hatókörét kiterjesszük a Vörös-tengerre” – foglalta össze a védelmi miniszter.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet és Izrael között a Gázai övezetben zajló konfliktus kiújulása óta a jemeni húszi lázadók számos kereskedelmi hajó ellen hajtottak végre támadásokat a Vörös-tengeren, nemzetközi vélemények szerint iráni támogatással. Az Egyesült Államok a Szuezi-csatornához vezető, kulcsfontosságú tengeri kereskedelmi útvonal hatékonyabb védelme érdekében nemzetközi katonai szövetség létrehozását kezdeményezte, és ehhez már több mint 20 ország, köztük Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Hollandia, Norvégia és Dánia csatlakozott.

Az Európai Bizottság szóvivője kedden kijelentette, hogy a húszik támadásai törvénytelenek, és a Vörös-tengeren közlekedő összes kereskedelmi hajót célba veszik, nem csak azokat, amelyek Izraelbe tartanak, vagy izraeli cégek tulajdonában vannak.

(MTI)

A Hamász terrorszevezet küldöttségének több tagja Oroszországba látogatott pénteken, közölte az orosz külügyminisztérium. A Reuters szerint az orosz fél nyomatékosította, hogy el kell engedni a túszokat a tárgyalások alatt.

Az izraeli biztonsági erők palesztin fogvatartottakkal szembeni megalázó bánásmódjáról számolt be pénteken az ENSZ egyik, a Gázai övezetben emberi jogi tisztviselője.

Ajith Sunghay újságíróknak azt mondta, találkozott olyan, szemmel láthatóan sokkos állapotban lévő palesztin férfiakkal, akiket elmondásuk szerint hetekig – akár 55 napig – tartottak fogva ismeretlen helyen bekötött szemmel és bántalmaztak, egyeseket pedig pelenkában, megfelelő ruházat nélkül engedtek szabadon a hideg időben.

A tisztviselő közölte: nem tudni, pontosan hány férfi került fogságba Izrael gázai hadműveleteinek kezdete óta, de szerinte a számuk több ezerre tehető.

Izrael egyelőre nem reagált a vádakra, a hadsereg szóvivője azonban korábban elismerte, hogy noha erőik a nemzetközi joggal összhangban bánnak a fogvatartottakkal, a fegyverek és robbanóanyagok kiszűrése érdekében gyakran felszólították őket ruházatuk átadására.

Az izraeli televízió decemberben felvételeket sugárzott Gázában alsóneműre vetkőztetett palesztin férfiakról. Ejlon Lévi izraeli kormányszóvivő akkor azt mondta, hogy a képeken „katonakorú férfiak láthatóak, akiket olyan területeken fedeztek fel, ahonnan a civileket már hetekkel ezelőtt evakuálni kellett volna”.

(MTI)

Chile és Mexikó a háború sújtotta gázai övezetben élő civilekkel szembeni erőszak fokozódása miatt növekvő aggodalmának adott hangot a Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC) helyi idő szerint csütörtökön benyújtott indítványában.

A mexikói külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy az ICC a megfelelő fórum a feltételezett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények kivizsgálására, amelyeket „akár a megszálló, akár a megszállt hatalom képviselői” követtek el. Alberto van Klaveren chilei külügyminiszter Santiagó de Chilében kijelentette, hogy országa teljes mértékben egyetért a keresettel és támogatja a bűncselekmények kivizsgálását.

Habár Izrael nem tagja a hágai székhelyű ICC-nek, és nem ismeri el a joghatóságát, az ICC ügyésze nemrégiben azt közölte, hogy a Gázai övezetben elkövetett izraeli, valamint a Hamász által Izrael területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálása egyaránt a bíróság joghatósága alá esik.

Dél-Afrika népirtás vádjával nyújtott be keresetet Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) januárban, amelyben az izraeli műveletek azonnali leállítását követelték. Izrael tagadja a népirtás vádját.

A palesztin külügyminisztérium közleményben üdvözölte az indítványt, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az izraeli vezetést nem rettenti el, mert azóta is folytatják a „népirtó háborút” az övezetben.

(MTI)

A japán hajózási társaságok teljes mértékben fölhagytak a Vörös-tengeren történő áruszállítással az ottani helyzet romlása miatt – írta az MTI. A japán közterületi, infrastrukturális, közlekedési és turisztikai minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy a japán hajók Afrika déli része, a Jóreménység-fok felé kerülnek, ami közel egy héttel megnöveli a szállítási időt.

A Nikkei című japán lap szerint az alternatív útvonal használata egy 40 láb (mintegy 12,2 méter) hosszú konténer szállítási költségét 2 ezerről 6,6 ezer dollárra növeli, figyelembe véve például az üzemanyag- és a biztosítási költségeket.

Csütörtökön kiadott közleményében a Moller-Maersk dániai szállítmányozási és logisztikai óriásvállalat globális szállítási fennakadásokra figyelmeztetett, részben a Vörös-tengeren kialakult romló helyzet miatt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az éjszaka folyamán 24 májgyulladásos megbetegedést és több ezer sárgasággal kapcsolatos esetet regisztrált, amelyek valószínűleg a hepatitis A vírus gázai terjedéséhez kapcsolódnak.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint a vírus a túlzsúfoltság és a kedvezőtlen higiéniai feltételek miatt terjedt el azokon a területeken, ahol az izraeli támadások miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok tömörültek össze.

Az embertelen életkörülmények – szinte nincs ivóvíz, tiszta WC, ahogy a környezet tisztán tartásának lehetősége sem adott – lehetővé teszik a hepatitis A további terjedését

– írta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője.

Cases of #HepatitisA, an inflammation of the liver, have been confirmed in #Gaza via test kits supplied by @WHO.

Hepatitis A is usually mild but can occasionally cause severe disease. 24 cases are confirmed and no deaths have been reported so far. There are several thousand…

— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) January 18, 2024

A többi hepatitisvírussal összehasonlítva a hepatitis A vírus nem okoz hosszú távú májkárosodást. Az általa okozott májgyulladás a legtöbb embernél pár hétig tart, a fertőzöttek többsége teljesen meggyógyul, azonban ritka esetben májelégtelenség alakulhat ki. A hepatitis A vírus ellen létezik védőoltás.

Az izraeli csapatok folytatták az előrenyomulás a déli Hán Júnisz városa felé. A Gázai övezet déli központjának számító Hán Júniszban van a terület legnagyobb, még részben működő kórháza. A naponta több száz sebesültet fogadó Nasser kórház egészségügyi személyzete és helyiek arról számoltak be, hogy

a harcok mindössze pár méterrel a kórház épülete mellett zajlanak.

Helyszíni beszámolók szerint egy rakéta a kórház bejáratától mindössze 150 méterre csapódott a földbe, megölve nyolc embert és megsebesítve további nyolcvanat.

Az izraeli hadsereg szerint a kórházban a Hamász harcosai húzták meg magukat.

A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium legfrissebb adatközlése szerint már 24 620 palesztin halt meg és 61 830 sebesült meg a Gáza elleni izraeli csapásokban. Az elmúlt 24 órában 172-en haltak meg és 326-an sebesültek meg. Jelentések szerint legalább 16 ember meghalt egy lakóház elleni izraeli légicsapásban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban.

(The Guardian)

15 hete tart a háború. A harctéren a bátorság és az áldozatvállalás inspiráló példáit látjuk. Izraelben azonban kétségbeesést látunk, kezd eluralkodni az az érzés, hogy az izraeli hadsereg erőfeszítései ellenére a Hamászt nem sikerült legyőzni, és a túszok visszatérése egyre távolabb kerül

– írta a Háárecen megjelent véleménycikkében Ehúd Bárák, egykori külügyminiszter és védelmi miniszter, aki 1999 és 2001 között miniszterelnökként vezette Izraelt.

Bárák szerint előrehozott választásokat kell tartani.

Erre akkor kerül sor, amikor a túszok családjainak, az otthonaikból távozni kényszerülteknek, a tartalékosoknak és az október 7-re helyesen emlékező izraeliek többségének a haragja felszínre tör

– vélekedett.

Az Israel Hayom múlt heti felmérése szerint az izraeliek 63 százaléka támogatná az előrehozott választásokat.

Egy magas rangú húszi tisztségviselő biztonságos áthaladást ígért az orosz és kínai hajóknak a Vörös-tengeren, ahol az Irán által támogatott jemeni fegyveres csoport a gázai palesztinokkal szolidaritást vállalva támadásokat intézett kereskedelmi hajók ellen, írja az Agence France-Presse-re hivatkozva a Guardian.

Az Izvesztyija című orosz lapban pénteken megjelent interjúban Mohammed al-Bukhaiti leszögezte, hogy a Jemen melletti vizeken biztonságban áthaladhatnak azok a hajók, melyek nem állnak kapcsolatban bizonyos országokkal, mindenekelőtt Izraellel.

Ami az összes többi országot, köztük Oroszországot és Kínát illeti, a térségbeli tengeri közlekedésüket nem fenyegeti veszély. Sőt, készek vagyunk biztosítani hajóik szabad áthaladását a Vörös-tengeren, hiszen a szabad hajózás kiemelten fontos az országunknak

– jelentette ki al-Bukhaiti, hozzátéve, hogy az Izraellel kapcsolatban álló hajók elleni támadásokat viszont folytatják.

Az Irán által támogatott harcosok nemrégiben azt mondták, hogy az USA és a britek által támogatott hajók is szabad prédának számítanak, miután a két ország a közelmúltban légicsapásokat hajtott végre Jemenben.

A húszik kitartanak amellett, hogy támadásaik csak bizonyos nemzetiségű hajók ellen irányulnak, de az amerikai haditengerészet egyik parancsnoka szerint az megtámadott hajók valójában több tucat országhoz kötődtek.

Pénteken kora reggel a húszik újabb támadást jelentettek be egy amerikai hajó ellen, miután az amerikaiak az előző nap ismét csapást mértek rájuk.

A pénteki interjúban Bukhaiti azt is elmondta, hogy a támadásokért azok a hajók a felelősek, amelyek figyelmen kívül hagyták a húszik irányváltoztatásra vonatkozó utasításait.

A célunk az, hogy növeljük a zsidó állam gazdasági költségeit, és így megállítsuk a gázai mészárlást

– tette hozzá.