A legenda úgy tartja, Szent István halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel országát. Azt a Magyar Királyságot, amelyet élete során sikerrel óvott meg minden hódítástól. Elrendezte a világi dolgokat is, utódjául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. Csakhogy a magyari urak nem tűrték sokáig a magát “fecske módra csacsogó olaszokkal és vadállati módra üvöltő németekkel” körülvevő idegen uralmát, szűk két esztendő múlva el is zavarták.
Kétszer adták el
Péter német segítséggel szerezte vissza trónját, ám III Henrik nem adta ingyen a támogatást: Magyarország a Német-Római Császárság hűbéresévé vált. Uralma ellen ekkor már az egész ország fellázadt, és 1046-ban ismét Árpád ivadékára, Andrásra szállt István koronája, helyreállt a királyság függetlensége. I. Béla 1063-as halálával I. András fia, Salamon emelkedett a királyi székbe, és csaknem egy évtizedig gyümölcsöző együttműködésben védte és kormányozta az országot Béla fiaival, Gézával és Lászlóval.
A kenyértörés viszont szinte elkerülhetetlen volt, és amikor tényleg megtörtént, az ország ismét belháborúba süllyedt. Salamon volt az, aki német segítséget kért, amiért Magyarországot hűbérül kínálta IV. Henrik császárnak 1074-ben. A harcot végül elvesztette, ám ez a felajánlás a világpolitika színterére perdítette ki a magyar konfliktust. VII. Gergely pápa az invesztitura-harcok kellős közepén máig idézett állásfoglalást tett Magyarország világi függetlensége mellett.
Weber Henrik: Salamon király a börtönben (Wikipedia)
A pápa megfeddi a királyt
“Országod véneitől tudhatnád, hogy Magyarország, melyet hajdan István király minden joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlott fel és adott át, a római szentegyházé. A megboldogult Henrik császár pedig, mikor az országot Szent Péter tiszteletére meghódoltatta, és a királyt legyőzte, lándzsát és koronát küldött Szent Péter sírjához, győzedelmének dicsőségére oda irányozván az ország jelvényeit, ahonnan méltósága ered” – írta az egyházfő Salamonnak 1074 őszén. A meghódoltatás és legyőzetés arra utal, hogy III. Henrik Aba Sámuel elűzése után a Pétertől kapott hűbériség jelképeit, a lándzsát és a koronát Rómába küldte.
“Ennek dacára Te, ki egyébként is a királyi erkölcsök és erények útjáról letértél, Szent Péter jogait, amennyiben Tőled függött, megrövidítetted és elidegenítetted, mivel az ő országát, mint halljuk, a németek királyától hűbérül fogadtad el” – korholta tovább a királyt a pápa. “Ha ez csakugyan így történt, be kell látnod, hogy Szent Péter kegyére és a mi jó akaratunkra nem számíthatsz. Ezek által csak úgy uralkodhatsz, ha jóváteszed hibádat s elismered, hogy az ország jogarát az apostoli s nem a királyi felség jóvoltából nyerted el.”
“Ne legyen királyocska”
A pápa Salamon nagy ellenfelének, Géza hercegnek is írt. “Úgy hisszük, jól tudod, hogy Magyarországnak, más nemes országok példájára, saját szabadsága állapotában kell megmaradnia, más országok királyának nem lehet alávetve, hanem csak a római egyetemes anyaszentegyháznak, mely alattvalóit nem szolgáknak tekinti, hanem gyermekei gyanánt öleli magához.” Később hozzátette: “…békessége legyen a nemes Magyarországnak, mely eddig függetlenül élt, királya pedig ne legyen királyocska”.
Politika volt ez persze, senki nem vitatja. A kor európai hatalmi harcainak egyik hadszíntere. Mégis azért idéztük, mert egy kívülről érkező, és az egyik első megerősítése: Magyarország már a XI. században önálló, független állam, amellyel még saját felkent, megkoronázott királya sem tehet meg bármit, nem bánhat vele tulajdon birtokaként.
