Az élelmiszer-infláció csökkentését célzó intézkedésről január 9-én megjelent kormányrendelet szerint a kiskereskedők számára előírják, hogy tájékoztató táblákat kell kihelyezniük, ha az előre csomagolt termék kiszerelése csökkent. Ebből nem egyértelmű, hogy csak élelmiszerekre vonatkozik-e az előírás, vagy mondjuk samponokra is, ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) többek között erről is, de választ nem kaptunk.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György lapunknak azt mondta, jogilag valóban pontatlan a megfogalmazás, azonban értelmezésük szerint csak élelmiszerekre vonatkozik majd az új tájékoztatási kötelezettség. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára szerint sem világos a közlönyben ez a részlet, de sok más egyéb részletkérdés sem. Neubauer Katalin hozzátette, az NGM államtitkárságától úgy tudja, hogy
Mindketten azt mondták, lesz még egy NGM-rendelet, ami tisztázni fog remélhetőleg számos más részletkérdést is.
Így kell tájékoztatni a vevőket a kisebb kiszerelésről
A gyártók, exportőrök, első magyarországi forgalomba hozók, nagykereskedők bejelentési kötelezettségével indul a tájékoztatási kötelezettség – nekik február 1-jétől kell jelezniük a kiskereskedők felé, mely termékek érintettek, hogy a kiskereskedők március 1-jére eleget tudjanak tenni a vevőtájékoztatás kötelezettségének – mondta Neubauer Katalin. A rendelet alapján ha a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által forgalmazotthoz képest kisebb (például kisebb tömegű vagy térfogatú) kiszerelést hoztak forgalomba egy adott termékből, akkor a kereskedő köteles a forgalmazás megkezdésétől számított két hónapig feltüntetni a kiszerelés változására utaló figyelemfelhívó tájékoztatást. A rendelet szerint a tájékoztatási kötelezettség akkor is él, ha a terméket 2023. július 1. és 2024. február 1. között hozták forgalomba.
Hogy mit is jelent ez, azt Neubauer példákkal világította meg.
- Ha a kiszerelés-változás 2023. július 1-je előtt volt, azzal nem kell foglalkozni.
- Ha a kiszerelés-változás 2023. július 1. után történt (a 2020. január 1. és 2023. július 1. között gyártotthoz képest), arra vonatkozik a tájékoztatási kötelezettség.
- Ha tehát – tegyük fel – a tejföl kiszerelése megváltozott (kisebb lett) tavaly július 1. után, például szeptembertől, akkor erről is kell majd tájékoztatást adni március 1-jétől a vevőknek.
Hogy a tájékoztatásnak hogyan kell kinéznie (tartalom és forma), azt később határozza majd meg a kereskedelemért felelős miniszter.
Nem a kereskedő diktálja a kiszerelést
De mi köze a kiskereskedőnek a kiszereléshez? Még Nagy István agrárminiszter is úgy nyilatkozott korábban, hogy a zsugorfláció nem feltétlenül trükk, illetve hogy az egyes termékeknél a mennyiség, kiszerelés a fogyasztói igények, a piaci helyzet és a kereskedelem függvényében a gyártó döntése. Akkor miért a kereskedőknek kell tájékoztatást adniuk? Mint az OKSZ írja weboldalán, a kereskedők már korábban kifejtették azt az álláspontjukat, hogy ha már tájékoztatni kell a vásárlókat, annak
Hiszen a csomagolásban kínált termék mennyiségéről (például tömegéről) egyébként is köteles információt adni, tehát ha változik a kiszerelés, mindenképpen változtatnia kell a címkézésen is.
Neubauer Katalin leszögezte,
Semmi köze a kereskedőnek ahhoz, hogy a gyártó milyen kiszerelést gyárt. Még saját márkás terméknél sem jellemző, hogy ezt a kereskedő kezdeményezné – mondta. Egyébként szerinte helyes, hogy foglalkozik a kormány a jelenséggel, mert vásárlóként mindenki tapasztalhatja, hogy „összemennek” a termékek, miközben ezzel párhuzamosan az árak emelkedhettek. Úgy véli, a saját márkás termékek (mivel azoknál nemigen jellemző a méretcsökkentés szerinte) még jobban megerősödhetnek, ha felhívják a figyelmet arra, hogy mely gyártói márkás termékeknél történt méretcsökkenés.
Neubauer Katalin azt mondta, nem először fordul elő (lassan már kezdik megszokni), hogy a kereskedőkre szignálnak inflációcsökkentés jeligére olyan kötelezettségeket, amelyek inkább gyártói felelősség alá tartoznak. A kereskedőknek legalább most könnyebbség, hogy nem nekik, hanem a gyártóknak (exportőröknek, nagykereskedőknek) kell kigyűjteniük, mely termékeknél történt méretcsökkentés, és nekik kell erről kimutatást, tájékoztatást küldeniük a kereskedők (és a Nébih) felé – tette hozzá.
Ez első alkalommal február 1-jétől esedékes, 15 napon belül (február 15-ig) kell kiküldeni a kiszerelések változásáról szóló listát, később pedig az első, kiskereskedő felé történő értékesítés alkalmával kell megküldeni az erről szóló információt. Ez alapján fogja tudni a kereskedő, hogy melyik termék érintett a kiszereléscsökkenéssel, és tájékoztatni tudja a vevőket.
Mivel csak a csomagolt termékekkel kapcsolatban kell tájékoztatást kihelyezni,
Ezeknél a termékeknél is van egyébként a gyártói lap alapján súlymeghatározás – mondta az MNKSZ főtitkára.
Az egységár eddig is egyértelmű volt
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lapunk megkeresésére közölte, hogy a 2024. február 1-jén hatályba lépő, az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelete alapján a hivatal egy nyilvánosan elérhető adatbázist hoz létre és működtet, de „ez irányú tematikus adatgyűjtést eddig nem végeztek.” Vagyis a Nébih-nek nincsenek statisztikái arra vonatkozóan, hogy miként változtak a termékkiszerelések az utóbbi években.
Molnár László, a GKI vezérigazgatója arról beszélt a 24.hu megkeresésére, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása után volt először széles körben érzékelhető a gyártóknál, hogy zsugorítják a termékkiszereléseket, és ez azóta már a fogyasztók számára is érzékelhető trenddé vált. Véleménye szerint ugyanakkor ezzel a vásárlók nincsenek átverve, maximum illúziót keltenek bennük, mert az egységárakat (kilogramm, liter) kötelező feltüntetni, ebből pedig ránézésre is könnyen megállapítható, hogy egy termék ára drágult-e, ha új kiszerelésben van.
Szerettük volna megtudni a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH), hogy az infláció számításánál a fogyasztóiár-indexekben figyelembe veszik-e a csomagolások változását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk erre választ. Molnár László szerint bizonyára nem, mert erre a módszertanban nincsen előírása a KSH-nak, az árfelíróknak pedig arra nincsen meghatalmazásuk, hogy lemérjék a termékeket. Pedig úgy véli, például a Nielsen által használt, vonalkódok alapján működtetett rendszerre egyrészt jóval több terméket vizsgálhatna a KSH a mostaninál az inflációs adatokhoz, másrészt sokkal pontosabb lenne a kép, mert az árváltozások mellett a csomagok mérete is lekövethető lenne. De erre szerinte egyrészt nincsen pénze a hivatalnak, másrészt az Orbán-kormánynak az a célja, hogy az infláció az állam érdekeit tükrözze és ne a valóságot.
Mire jó a kormányzati intézkedés?
A cél ismeretében (inflációletörés, vevők megvédése az átveréstől) kérdés, mi változhat a tájékoztatási kötelezettség előírásával. Nem fogja megvenni a vevő például a mirelit zöldborsót, ha abban már nem 500 gramm van, hanem csak 450 gramm? Vagy elképzelhető, hogy egyáltalán nem fog vásárolni olyan termékeket, amelyeknél a tájékoztatás szerint csökkent a kiszerelés? Esetleg a gyártók újra elkezdik gyártani a nagyobb kiszerelést? Kérdeztük az NGM-et is, milyen változást várnak az intézkedéstől, hiába.
Neubauer Katalin sem tudja, mi változhat attól, ha a vevőt tájékoztatják, hogy kisebb lett a kiszerelés (és már a nagyobbat nem tudja megvenni), főleg úgy, ha már tavaly szeptember óta ez a helyzet. Nem tudja, hogy ha kirakják 2024 márciusában, hogy fél éve csökkent a kiszerelés, attól milyen változást lehet várni. Mint fogalmazott,
Ha például egy vásárló mindig ugyanazt a reggelizőpelyhet veszi a gyerekének, az nyilván tisztában van most is azzal, ha a kiszerelés csökkent, ha a korábban 500 grammos termék már egy ideje 420 grammos – jegyezte meg. Ettől függetlenül a kereskedők partnerek lesznek a rendelet végrehajtásában – biztosított. Még akkor is, ha nem gondolják, hogy ettől fog stabilan csökkenni az infláció.
Molnár László GKI-vezérigazgató szerint az intézkedés csak a propaganda céljait szolgálja, bizonyítandó, hogy az infláció ellen küzd a kormány, hiszen mindenhol ott virítanak majd a feliratok a boltok polcain, ha egy termék kiszerelése megváltozott. Ráadásul pont ebből látszik, hogy van infláció, csak próbálják elrejteni, mert miközben mennek össze a termékek, az egységáruk emelkedik. Csakhogy szerinte a gyártók ezt viszonylag könnyen ki is játszhatják majd. Rámutatott, ha egy termék összetételén minimálisan változtatnak, majd új névvel, új kiszerelésben forgalomba hozzák, ott már nem lehet beszélni korábbi kiszerelésről, mert az egy teljesen új termék. „A kettő összehasonlíthatatlanná válik egymással, ezáltal fel sem kell hívni a változásra a figyelmet” – mutatott rá.
