Vadai Ágnes kérdést nyújtott be Nagy Istvánnak arról, tud-e az általala vezetett Agrárminisztérium arról, hogy Magyarországot is elérhette a „zsugorfláció”. Az ellenzéki politikus a napi.hu cikke alapján emlékeztetett rá, a boltok úgy teszik kevésbé fájdalmassá az inflációt, hogy áremelés helyett a termék kiszerelését csökkentik, az élelmiszerek gyártói apránként faragnak termékeik mennyiségén, hogy ne váljék láthatóvá a valódi áremelés.
Bár ennek a kérdéshez érdemben nem volt köze, a Demokratikus Koalíció képviselője azt is jelezte, még szerencse,
hogy Magyarországon a kormányfő gondol az emberekre. Bár inkább csak a sajátjaira.
Az agrárminiszter a hozzá benyújtott kérdésre azt válaszolta, hogy
az egyes termékeknél a mennyiség, kiszerelés a fogyasztói igények, a piaci helyzet, a kereskedelem függvényében a gyártó döntése. Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete – a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról – szabályozza az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános elveket, követelményeket.
Ennek része az élelmiszerek nettó mennyiségének kötelező feltüntetése, illetve az, hogy az élelmiszereket érintő tájékoztatás nem lehet megtévesztő. Amennyiben a gyártó ennek a kötelezettségnek eleget tesz, úgy a fogyasztók részére minden
információ rendelkezésre áll ahhoz, hogy a vásárlásnál a nekik megfelelő árú és kiszerelésű terméket válasszák.
A módszer (legrammozás, zsugorfláció) lényege ugyanakkor éppen az, hogy a megszokott csomagolású áruk egy részénél csökkentik a töltősúlyt. Ha valaki ugyanis megszokásból vásárol, észre sem veszi, hogy a szokott 100 gramm helyett már csak 80 gramm van egy tasakban.
