Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a Magyar Rádió a Nemzeti Múzeum mögött rejtőző egykori tömbjének sorsáról, hiszen a nemcsak építészet-, de technika-, város- és médiatörténeti jelentőségű épületek jó része eltűnik, a munkálatokra pedig több évnyi tervezés és gondolkodás után, néhány héttel ezelőtt kiírták a közbeszerzést.
A kerület által szinte azonnal ideiglenes helyi védettség alá helyezett épületek mellett az előző években kevés szó esett azonban arról, hogy a piliscsabai Makovecz-épületekből a pesti belvárosba költöző egyetem a környező házak közül is többet saját céljaira hasznosít:
Az 1870-ben, a később a Budai Vigadót, illetve a Várban most visszaépülő, majd a Hadtörténeti Intézet és Múzeum otthonává váló egykori Honvéd Főparancsnokságot is jegyző Kallina Mór tervei nyomán született Tornacsarnok történetét korábban röviden már összefoglaltuk. Eszerint az épp százhatvan évvel ezelőtt, 1863-ban Pesti Torna Egyletként született, majd 1865-ben már Nemzeti Torna Egyletként működő épület megszületése óta igen fontos pillanatoknak volt a szemtanúja, az ugyanis nemcsak az államosítások után beköltöző Spartacusnak, a 2002-ben érkező Józsefvárosi Torna Egyletnek, valamint a Pázmánynak és a Vadrózsák Néptáncegyüttesnek adott otthont, de
A műemléki védettséget élvező Kéményseprő-ház története – erről itt írtunk hosszan – még ennél is sokszínűbb, hiszen azt a reformkori Pest kéményseprővilágának krémjét adó olasz szakemberek egyik legfontosabb képviselője, az 1840-ben már Pesten dolgozó Devecis (del Vecchio) Mihály építtette, terveit pedig Hild Károly jegyezte.
Az 1855-ben átadott (két évvel később földszintes udvari szárnyán emeletráépítést kapott) későklasszicista ház tágabb értelemben vett környezetéből akkor nem méretével (ma jóval magasabb társak veszik körül), hanem a kapu fölé helyezett díszével,
lógott ki, ezt pedig megkopva és sérülten, de még néhány évvel ezelőtt is büszkén viselte magán.
A Devecis (del Vecchio) család tagjai az építés után közel száz éven át maradtak a magyar kéményseprőipar központi arcai: Gyula az 1886-ban született Budapesti Kéményseprő, Pala- és Cserépfedő, Kútcsináló és Kályhás Ipartestület elnöke, fia, az ifjabb Devecis Gyula pedig az 1921-ben önállósult Budapesti Kéményseprő Ipartestület első vezetője volt.
Státuszuknak végül az 1949-ben érkező államosítások egyetlen tollvonással vetettek véget, az olasz családok nevei pedig egy szempillantás alatt eltűntek a köztudatból. A dinasztia utolsó tagjának özvegye Budapest századik születésnapján, 1973-ban még biztosan a házban élt, rövidesen azonban ő is elhunyt.
Az utcai homlokzat mögött számos kisebb-nagyobb átalakítást látott háznak néhány évvel ezelőtt csodával határos módon még számos értékét láthattuk – a jó eséllyel az 1956-os forradalom napjaiban rommá vált, majd modern fémcsodára cserélt főkapun átlépve például máris egy mennyezeti freskóba botolhattunk, amin egy kuruc és egy labanc fej bukkant fel a levelek és virágok között:
Az épületben annak közel százhetven éves fennállása alatt számos ismert, vagy legalább érdekes alak tűnt fel: egy népszerű történet szerint az építtető Petőfi Sándor fiának, az apjához hasonlóan fiatalon elhunyt Zoltánnak (1848-1870) itt ajándékozott télikabátot, miközben a lakások egyikében a később újságíróként, politikusként, regény- és színműíróként, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség egykori elnökeként is fontossá vált Sipulusz, azaz Rákosi Viktor (1860-1923) épp boldog gyerekkorát élte.
Ugyanekkor a politikában is elmélyedő író-költő, Gyulai Pál (1826-1909) – aki Petőfi feleségének húgát vette feleségül – is koptatta a lépcsőház fokait, sőt, egészen élete utolsó percéig a magasföldszinti otthon lakója maradt.
Az első tervek
A Pázmány a Rádió egykori tömbjéhez hasonlóan a fent említett két épület esetében is komoly átépítéseket tervezett: erről szóló 2021-es anyagunkban arról írtunk, hogy a korábbi Tornacsarnok sportra alkalmas terei a projekt során eltűnnek, hiszen a helyükre új épületrészt húznak fel, az utcakép azonban nem változik, hiszen az intézmény felújítja a védettséget talán meglepő módon nem élvező főhomlokzatot,
azt azonban egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy a több mint százötven éves eredeti épülettömeg még megmaradt részei is túl fogják élni a projektet
– tettük hozzá.
A Kéményseprő-házhoz a védettsége miatt ennél jóval kisebb mértékben akartak hozzányúlni: a Józsefvárosi Önkormányzat által 2016-ban, illetve 2017-ben több alkalommal is eladni kívánt, vizesedő, rossz állapotú, akkor még lakott ingatlant röviddel az utolsó pályázat lezárulta után átvevő Pázmány Péter Katolikus Egyetem vette át, amely engedélyt kapott a védtelen udvari szárny, illetve az ingatlanon álló melléképület lebontására, sőt, 2019-ben maga a szobor is eltűnt az utcafrontról.
A tervezett felújítás néhány vázlatát 2021-ben a hatósági építési adatbázisból hoztuk nyilvánosságra: eszerint az utcára néző ablakok cseréje helyett azok felújítását, illetve a régi kapuzat visszaidézését tűzték ki célul, sőt, igyekeztek maximálisan kihasználni a szerencsés helyzetüket:
A 2018-as tervpályázaton győztes Gereben Marián Építészek (Gereben Péter és Marián Balázs DLA) a szerkesztőségünkhöz akkor eljutott információk szerint
Az egyetem a környéken élők postaládájába eljuttatott dokumentuma szerint az új épület a szomszédokat egyáltalán nem zavarja majd, hiszen azok szélére tolják majd a csendes irodákat, illetve a szintén nem épp zajos szemináriumi termeket, az emeleti szinteket pedig „az észszerűség határain belül” jelentősen visszahúzzák, hogy azok a lehető legtávolabb kerüljenek a telekhatároktól.
Vonatkozó cikkünkben két évvel ezelőtt arról írtunk, hogy a két utca között új átjárót teremtő építési munkák 2022 januárjában indulhatnak el, így a hallgatók egy része 2024 őszén már biztosan itt kezdheti meg, vagy épp folytathatja a tanulmányait.
Ebből végül azonban semmi sem lett: 2022 júliusában eredménytelennek nyilvánították a kivitelezésre kiírt közbeszerzést, hiszen
Az egyetem 2023 januárjában az Építészfórummal közölte, hogy költségcsökkentési okokból nem építik meg a Tornacsarnok mögé tervezett új óriást, helyette pedig a meglévő épületet akarják úgy átalakíttatni, hogy az megfeleljen az elvárt oktatási funkcióknak.
A közleményben a Pázmány hozzátette: a Kéményseprő-házat végül az eredetileg is elképzelt funkció szerint, de a beruházási költségek optimalizálásával akarják felújítani, így újabb tervpályázatot kell kiírniuk.
Ez hamarosan meg is történt, sőt, a felhívásban számos érdekes, vagy épp meglepő részlet is helyet kapott: a megváltozott gazdasági körülményekre és a kialakult építőipari helyzetre hivatkozó egyetem ugyanis bejelentette, hogy a kiemelten gazdaságos üzemeltetés érdekében gázkazános fűtés helyett hőszivattyúkat, valamint az épp nem használt helyiségekben automatikusan és kézileg lezárható hűtési rendszert szeretnének, sőt, a falrestaurátori szakvéleménnyel szembemenve kizárólag a Kéményseprő-ház lépcsőházi és a mennyezeti festését szeretnék visszaállítani:
az egyetem nem kívánja a falrestaurálási munkákat, díszítőfestéseket elvégeztetni. A falfelületek levédésével azok eltakarásra kerülnek
– írták, hozzátéve, hogy a műemlék utcai homlokzatát és a tetőt érintő felújítási munkákat, a pinceszinti falbontásokat, az elektromos berendezések és a gépészet eltávolítását, valamint a vízszigetelés elkészítését már megkezdték, így ezzel a tervezőknek már nem kell számolni.
Ennek rövidesen meg is lett az eredménye, november elején a ház ugyanis már ilyen arccal, az építtetőre utaló fémalkotás nélkül – ennek eredetije a lapunkhoz eljutott információk szerint a páratlan Budapest-gyűjteményt rejtő Kiscelli Múzeumba kerül, helyét pedig egy másolat veszi át – nézett az utca felé:
Az egyetem sajtóosztálya az Építészfórumnak jelezte, hogy a két épületet érintő teljes projektet 2026 végére tervezik majd befejezni, erre pedig minden esélyük megvan, hiszen a Közbeszerzési Értesítőben június 26-án az egykori Tornacsarnok átalakítására is kiírták a tendert, ami szerint
- az utcai két traktusban oktatási és adminisztrációs terek,
- a hátsó szárny két alsó szintjén nagy előadótermek,
- a földszinten és az első szinten lépcsőzetes, illetve síkpadlós, kettéosztható nagyeladó,
- a legfelső szinten pedig a meglévő tornaterem felújításával születő multifunkciós sporttér
születhet.
Ezt a közbeszerzést végül sikeresen zárták le, november 13-án, hétfőn pedig megjelent az eredménytájékoztató – vette észre az Építészfórum, ami arról tudósít, hogy
A cég igazi nagyágyúkat utasított maga mögé, a leadott ajánlatok közül azonban csak a feladatot alacsonyabb, nettó 87,654 millió forintos tervezési díjért vállaló 4D, illetve a nála valamivel magasabb ajánlatot adó KIMA Studióét bírálták el.
Az ajánlat tartalma egyelőre nem ismert, bármiféle részlet nyilvánossá válását követően azonban természetesen beszámolunk majd a tervek várható irányáról. Egy dolog azonban biztos: a tervek véglegessé válása, az építési engedélyszerzés, illetve a kivitelező cég egy közbeszerzésen keresztül való megtalálása még hosszú hónapokat fog igénybe venni, a munkák így legkorábban 2024 őszén indulhatnak el a megvalósulás felé.
A témában a 4D-t, illetve az egyetemet is megkerestük, esetleges válaszukat pedig új cikkben tesszük majd közzé.
