A Generali Biztosító legfrissebb felmérése szerint a magyarok több mint fele az állami nyugdíjrendszer összeomlását jósolja és arra számít, hogy idős korában is munkát kell vállalnia ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosíthasson magának. A megkérdezettek 22 százaléka véli úgy, hogy 20-30 év elteltével valamelyest romlanak majd az idősek kilátásai, 35 százalékuk szerint sokkal rosszabb lesz a helyzet, 30 százalékuk szerint nem lesz változás a jelenlegi állapothoz képest, és mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy kedvezőbbek lesznek a körülmények a jövőben.
Ilyen helyzetben nem kell győzködni a lakosságot az öngondoskodás szükségességéről, arról, hogy rendszeres megtakarítással készüljön a nyugdíjas éveire. Más kérdés, mit engednek meg az anyagi lehetőségek: a válaszok alapján a többség úgy véli, havi 82 ezer forint megtakarítás garantálhatná, hogy idős korukban tartani tudják a megfelelő életszínvonalat, ám valójában ennek alig több mint harmadát tudják félretenni. A felmérés szerint az átlag csupán 30 ezer forintot tud megtakarítani. A szakértők azt tanácsolják, hogy ha az ideálisnak gondoltnál kisebb összeggel is, de érdemes mihamarabb, lehetőség szerint legalább a 30-as évek elején elkezdeni a tudatos öngondoskodást.
A neten számos nyugdíjkalkulátor áll rendelkezésre, amivel kiszámíthatjuk, hogy az aktuális havi fizetésünk alapján mekkora nyugdíjra leszünk jogosultak a jelenlegi szabályozást figyelembe véve, és az elképzelésünknek megfelelő életszínvonalhoz mekkora összegű havi előtakarékosságra lenne szükség. Ki-ki eldöntheti, melyik előtakarékossági forma felel meg legjobban az igényeinek. Az állam által is támogatott konstrukciók:
- nyugdíjbiztosítás
- önkéntes nyugdíjpénztár
- nyugdíj-előtakarékossági számla
A nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) azoknak ajánlják, akik a saját maguk által összeállított befektetési portfóliójukat aktívan és önállóan akarják és tudják kezelni. Eligazodnak a nemzetközi kötvény és részvénypiacokon, tisztában vannak a kockázatokkal, azzal is, hogy egy balul sikerült tranzakció akár az évek alatt összehozott profitot is elviheti. Lényegében egy tartós befektetési számláról van szó, attól azonban annyiban különbözik, hogy adókedvezmény társul hozzá. Ez az adott évben befizetett megtakarítás 20 százaléka (maximum 100 ezer forint) lehet, amit a befizetett személyi jövedelemadóból ír jóvá az állam.
A legnagyobb kedvezmény az önkéntes nyugdíjpénztárhoz társul, itt a maximális adójóváírás 150 ezer forint lehet évente, feltéve, hogy az adott évi pénztári befizetés eléri a maximális, 750 ezer forintot. Előnyeként szokták említeni, hogy kis összeggel is működtethető a számla és rugalmasan – az élethelyzetnek megfelelően – változtathatók a rendszeres, illetve az eseti befizetések és a megtakarításon elért hozamhoz 10 éves pénztártagság után 3 évente hozzá lehet férni adó- és járulékmentesen.
A teljes megtakarítás összege 10 éves pénztártagságot követően és a nyugdíjkorhatár elérésével vehető ki egyösszegben, de járadékfolyósítás vagy a kettő kombinációja is választható, illetve a pénztári megtakarítás összege adó- és illetékmentesen örökölhető. Aki ezt a befektetési formát választja, azzal számolhat, hogy nem maga állítja össze a portfóliót, hanem a saját hozam elvárásának és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően választhat az önkéntes nyugdíjpénztárak által kialakított portfóliók közül.
A nyugdíjbiztosítás komplexebb és rugalmasabb konstrukció az előbbieknél, hiszen biztosítás és megtakarítás egyben. Az adókedvezmény itt is 20%, melynek maximális összege évente 130 ezer forint lehet, ugyanakkor előnye az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíj-előtakarékossági számlával szemben, hogy a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor fizet. A kifizetés időpontját tehát nem befolyásolja az, ha a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt esetleg felemelnék a következő időszakban.
A nyugdíjbiztosítások esetén választhatunk befektetési egységekhez kötött vagy klasszikus biztosítást is. A befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén (unit-linked) egyénileg összeállítható a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően az ún. befektetési portfólió, azaz mi választjuk ki, hogy megtakarításunk milyen eszközalapokba kerüljön. Az eszközalapok alakulásának, akár a tőkepiaci/világgazdasági folyamatokhoz igazodva, a magasabb hozam reményében az életbiztosítás időtartama alatt tetszőlegesen átcsoportosíthatjuk, átválthatjuk befektetési egységeinket egyik eszközalapból a másikba. Ez azonban azt is jelenti, hogy a befektetési kockázatot is mi viseljük. A klasszikus vagy más néven hagyományos nyugdíjbiztosítás esetén a befektetési háttér kialakítása a törvényi előírásoknak megfelelően történik, így a biztosító határozza meg a befektetési politikát. Ez utóbbi ugyan kiszámíthatóbb, de ennek az az ára, hogy alacsonyabb hozam várható hosszú távon.
Emellett választhatunk rendszeres és egyszeri díjas konstrukciók közül is. A rugalmassághoz tartozik még, hogy a rendszeres vagy egyszeri díjbefizetés mellett eseti befizetésekkel is növelhetjük a befektetésünket, melyekre szintúgy igénybe vehető az adójóváírás. Adott esetben van mód a rendszeres díj változtatására, hozzáigazítható az esetleg megváltozott élethelyzethez.
Nem utolsó sorban életbiztosításról van szó, amelybe számos biztosítási elemet, kockázati élet-, egészség- és balesetbiztosítási szolgáltatásokat, díjátvállalás szolgáltatásokat is belevehetünk igény szerint. De egyben speciális életbiztosítás is, ami azt jelenti, hogy a biztosító nem csak a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatár elérése esetén teljesít, hanem a biztosított korábbi, tényleges nyugdíjba vonulása, vagy 39 százalékot meghaladó egészségkárosodása, vagy halála esetén is. Ezen nyugdíjbiztosítási szolgáltatások mentesülnek a kamatadó és a szocho alól.
A legnagyobb adójóváírást úgy lehet kihasználni, ha nyugdíjbiztosítást és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást is választunk, hiszen akkor évente már 280.000 Ft adójóváírás igényelhető vissza az adott évben befizetett SZJA-ból.
