Az ukrán hatóságok vasárnap azt közölték, hogy visszafoglalták Kliscsijivka települést, írja az AFP. Ez egy taktikailag fontos település a Bahmut körüli harcokban.
Kliscsijivka meg lett tisztítva az oroszoktól.
– írta Olakszandr Szirszki, az ukrán haderő földi csapatainak vezetője.
Több mint ötvenezer orosz katona tartózkodik jelentős haditechnikai felszereléssel a Donyeck megyei Bahmut térségében – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban.
Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van
– fejtette ki Illja Jevlas.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjszaka az orosz erők Sz-300-as rakétákkal támadták a megyeszékhelyt, és négy találat ért egy civil vállalatot, emiatt tűz ütött ki a telephelyén. Esetleges sebesülésről nem számolt be. Szavai szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők a régióban Harkivon kívül lőtték még Bohoduhivka, Kupjanszk, Csuhujiv és Izjum térségét is. Szombaton Harkivra öt Iszkander-K típusú robotrepülőgéppel mértek csapást az orosz erők, aminek következtében hat helyi lakos megsebesült.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy Oroszország szombat éjjel 16 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy 530-cal 272 320-ra nőtt. Az ukrán erők az elmúlt egy napban megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 15 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.
Meghalt egy mezőgazdasági munkás Herszon régióban, miután a traktorja aknára futott, amikor szántott vele, írja Herszon kormányzója a Telegramon. Olakszandr Prokudin arra kérte a lakosságot, hogy addig ne dolgozzanak a földeken, amíg azok nem lettek aknamentesítve. Herszont az oroszoktól foglalták vissza az ukránok, és a területe nagy része alá lett aknázva.
Előkerült egy videó Ramzan Kadirov csecsen vezetőről, akinek napok óta halálhírét keltik. A videón az látható, hogy sétál az esőben, esőkabátban. Az arca kicsit fel van puffadva a felvételeken, de nem látszik nyoma annak, hogy nagyon beteg lenne. Kadirov arról beszél a csecseneknek, hogy sportoljanak többet, majd elmondja:
Elítélem azokat, akik nem tudják megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól az interneten, és azt javaslom, menjenek sétálni, szívjanak friss levegőt, szedjék össze a gondolataikat.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a videó azelőtt vagy azután készült-e, hogy Kadirov a hírek szerint kómába esett.
The next 72 hours will be crucial for #Kadyrov – #ruZZian media.
Hivatalosan elbúcsúztatták Kim Dzsongunt az Artyom-Primorszkij-1 vasútállomáson, az észak-koreai vezető páncélvonata elindult az orosz Tengermelléki terület déli részén lévő Haszan határállomás felé – közölte vasárnap a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Kim hat napot töltött Oroszországban. Az állomás peronján az orosz Keleti Katonai Körzet díszőrségének és a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságának katonai zenekara, valamint Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki terület kormányzója búcsúztatta. Kozsemjako előzőleg egy golyóálló mellényt és hat drónt ajándékozott az észak-koreai látogatónak.Kim Dzsongun szeptember 12-én érkezett Oroszországba. Másnap az amuri régióban lévő Vosztocsnij űrközpontban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Később Gyenisz Manturov miniszterelnök-helyettes társaságában Komszomolszk-na-Amure városban katonai és polgári repülőgépgyárakat keresett fel. Ezután Vlagyivosztokba utazott, ahol Szergej Sojgu védelmi miniszter katonai repülőgépek mellett megmutatta neki a Kinzsal hiperszonikus rakétát.
Kulturális programja részeként Kim Dzsongun a Marjinszkij Színház tengermelléki színpadán megtekintette a Csipkerózsika balettet, meglátogatta a vlagyivosztoki Tengermelléki Óceánáriumot, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen pedig észak-koreai diákokkal találkozott.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint nem lesz gyors vége az ukrán háborúnak. Az Agence France-Presse-nek adott interjújában a katonai szövetség vezető tisztségviselője beszélt arról is, hogy a Kijev által júniusban indított ellentámadás korlátozott eredményeket ért el, bár délen és keleten az orosz pozíciókat sikerült gyengíteni.
Mindannyian gyors békére vágyunk – mondta Stoltenberg, de szerinte azt is el kell ismerni, hogy ha Zelenszkij elnök és az ukránok felhagynak a harcokkal, országuk többé nem fog létezni.
Ha Putyin elnök és Oroszország leteszi a fegyvert, béke lesz
Ukrajna ambícióiról, hogy csatlakozzon a szövetséghez, Stoltenberg kijelentette: „Nem kétséges, hogy Ukrajna végül a NATO tagja lesz”. Hozzátette, amikor ez a háború véget ér, biztonsági garanciákra van szükség Ukrajna számára. Ellenkező esetben a történelem megismételheti önmagát”.
A Krímet és Moszkvát is támadták drónokkal az ukránok az éjszaka folyamán. Orosz hatóságok közlése szerint vasárnap hajnalban legalább hat drónt lőttek le a Krím félsziget partjainál, két másikat pedig a fővárosi régió felett.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester tájékoztatása szerint nem érkezett jelentés a lehullott roncsok által okozott károkról. Moszkva három nagy repülőterén késések voltak a támadások miatt – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összehangolt dróntámadást hajtott végre a Krím ellen. A drónokat a félsziget északnyugati, nyugati és keleti partjainál semmisítették meg. Károkról vagy áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az Európai Unió vezetői nem az unió érdekeit védik, „a nemzetközi, multinacionális nagytőke piacszerzési akciójának vagyunk szem- és fültanúi” – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádióban, ahol arról beszélt, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
A tárcavezető szavai szerint az ukránnak nevezett gazdák valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők.
Politikai köntösbe bujtatott piacszerzési akció zajlik
– húzta alá.
Kifejtette, javasolták az úgynevezett tranzitdíj-támogatást, azt, hogy a 27 tagállam közösen hozzon létre egy olyan alapot, amelyből a szállítás költségeit lehet támogatni, hiszen a fő probléma az, hogy a szárazföldi szállítás drágább a tengerinél. Ha az ukrán gabona el tudna jutni a déli, horvát vagy az északi szabad kikötőbe, el tudna jutni a hagyományos útvonalakra, Afrikába és az Arab-félszigetre. „De itt jön a nagy lelepleződés, hogy egyáltalán nem cél ez” – fogalmazott.
Az Európai Unió még májusban engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának -, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat. Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban.
Nagy István szerint ez az évrendszer nem igaz, túlkínálat van az európai piacokon. Felháborítónak nevezte, hogy az utolsó nap, utolsó pillanatában foglalkoztak a kérdéssel, de nem az érintett szakminiszterek bevonásával, hanem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és még a hivatalos tájékoztatás előtt megjelent erről a közlemény.
A tárcavezető szólt arról, hogy az eredetileg négytermékes listát kibővítették a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Mivel ezen a területen nincs nemzeti hatáskör, szavai szerint „ez egy nagyon kemény és bátor döntés” volt.
Az agrárminiszter kifejtette, nem követhető nyomon, hogy az ukrán termékeknél milyen vegyszereket használtak, használtak-e genetikailag módosított alapanyagokat.
Oroszország mintegy 167,3 milliárd dollárt (hatvanezer milliárd forintnál is többet) költött a háborúra az Ukrajna elleni teljes körű invázió 18 hónapja alatt – írta az Index a Forbes alapján. A Kreml naponta mintegy 300 millió dollárt költ az Ukrajnával folytatott háborúra. Az orosz költségvetés pedig január–júniusban többet költött, mint amennyit egész 2023-ra tervezett.
Ennek ellenére Oroszország megduplázta katonai költségvetését, de még így is nehéz a katonák megtartása. A adatok az ukrán fegyveres erők vezérkarának adatain alapulnak. Ez a becslés nem tartalmazza a nem katonai jellegű nem katonai védelmi kiadásokat és gazdasági veszteségeket.
A legnagyobb kiadási tételek közé tartoznak:
a katonai műveletek támogatása (51,3 milliárd dollár),
a katonai fizetések (35,1 milliárd dollár),
a halottak (25,6 milliárd dollár) és sebesültek családjainak (21 milliárd dollár) kárpótlása,
valamint a megsemmisült felszerelések költségei (34 milliárd dollár).
