Tudomány

Nem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást

Westend61 / Getty Images
Westend61 / Getty Images

Hiába a népi bölcsesség, egy új tanulmány alapján nem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást – írja a Phys.org. A kutatók párok millióinak több mint egy évszázadot átölelő adatait vizsgálták, nagyjából 130 vonásra fókuszálva.

Tanya Horwitz, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy inkább a hasonló karakterek szoktak egy párt alkotni.

A szakértők a politikai beállítottságtól az első szexuális együttlétkor betöltött életkoron át a kábítószer-használati szokásokig számos tulajdonságot vizsgált. A vonások 82-89 százalékában a partnerek inkább hasonlítottak egymásra, semmint különböztek volna. Csupán a tulajdonságok 3 százalékánál fordult elő, hogy az ellentétek vonzották egymást.

A friss eredmények genetikai szempontból is érdekesek. „A genetika számos modellje azt feltételezi, hogy az emberi párválasztása véletlenszerű. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy ez a feltételezés valószínűleg téves” – mondta Matt Keller, a csapat tagja.

Tényleg szereti az extrovertált az introvertáltat?

A szakértők meglévő tanulmányok, illetve egy korábbi vizsgálatuk adatait elemezték. A legkorábbi megvizsgált publikáció 1903-ban készült, az információkat az UK Biobank adataival egészítették ki. A kutatásban azonos nemű párokat nem elemeztek.

A vonásoknál többnyire magas, közepes vagy gyenge korreláció volt megfigyelhető a párok között, akadt azonban olyan is, ahol semmiféle korreláció nem volt. Ezek közé tartozik az extrovertáltság.

Az embereknek vannak elméleteik, hogy az extrovertáltak szeretik az introvertáltakat, vagy az extrovertáltak szeretik a többi extrovertáltat, de a tény az, hogy az egész körülbelül olyan, mintha feldobnánk egy érmét: az extrovertáltak hasonló valószínűséggel kötnek ki extrovertáltak, mint introvertáltak mellett

– nyilatkozta Horwitz.

Akadnak negatív korrelációs tulajdonságok is, ezek tekinthetőek valódi ellentéteknek. Ide sorolható a kronotípus (hogy valaki inkább reggel vagy éjszak aktív), az aggodalomra való hajlam és a hallási nehézség. Az eredmények alapján nagy általánosságban a párok leginkább életkorukban hasonlítanak egymásra.

Érdekes módon többek között a korábbi szexuális partnerek számát, illetve a gyermekkori szoptatást tekintve is észleltek korrelációt. „Ezek az eredmények azt sugallják, hogy még azokban a helyzetekben is, amikor úgy érezzük, hogy van választásunk a kapcsolatainkat illetően, olyan mechanizmusok játszódhatnak le a színfalak mögött, amelyekkel nem vagyunk teljesen tisztában” – emelte ki Horwitz.

A hasonló párok keresése az utókra is hat. Az ugyanabban a mentális zavarban szenvedő szülők például átadhatják a rendellenességet gyermekeiknek, az azonos iskolai végzettségű szülők leszármazottai pedig kisebb eséllyel tanulhatnak tovább.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik