Még polgármesterré választása előtt kapott 18 millió forintot a Kammerer Zoltán által vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány a Samsung iparűzési adójából, hogy tanulmányt készítsen Göd fejlesztési lehetőségeiről. A Magyar Narancs a „közösségi stratégiai vitaanyagot” most kapta meg a megyei önkormányzattól.
Kiderült, a pénzból 17, 9 millió forintot fizetett ki kutatásra az alapítvány egy cégnek, amely Göd jelenlegi helyzetéről, adottságairól, fejlesztéséről 17 emberrel készített „szakértői mélyinterjút”. A megkérdezettek között volt Paplanos Péter, a Samsung SDI közügyekkel foglalkozó igazgatója, Hongbum Shin pénzügyi igazgató, Kammerer Zoltán, és alapítványa több embere.
Az eredeti tervektől eltérően nem készült lakossági és vállalati kérdőíves felmérés, de a 156 oldalas tanulmány hosszan taglalja Göd természeti, gazdasági adottságait, egyebek mellett olyan megállapításokra jut például, hogy az iparterület miatt az elmúlt években csökkentek a mezőgazdasági területek, a térség gazdaságát főleg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások határozzák meg, a folyamatban pedig a Samsung SDI Zrt. központi szereplő.
Emlékeztetnek rá, a település fejlődése szempontjából kockázatokat is rejt az egyoldalú gazdasági függőség, illetve elismerik, a Samsung SDI meglévő és jelenleg is bővülő üzeme miatt jelentkeztek olyan környezeti hatások, amelyek megkívánják az ipari terület lehetőség szerinti utólagos elszeparálását a környező lakóövezetektől, a zöldfelületek megőrzését, visszapótlását.
Azt írták, jelenleg Göd van abban a helyzetben, hogy a „kialakított feltételekhez igazodva tegyen lépéseket a saját igényei érvényesítése érdekében”, amihez azonban még ki kell alakítani az együttműködést. Ehhez egy kölcsönös érdekeken alapuló olyan terv kell, amelyben rögzíthetnék azokat a nagyobb volumenű intézkedéseket, amelyek
a vállalat sikeres integrálódását és a várossal való hosszútávú sikeres együttélését biztosíthatják.
A Magyar Narancs szerint Kammerer Zoltán a helyi lap (amelynek szerkesztője szintén feltűnt alapítványában) nyári számában azt mondta, tárgyalt a cég vezetőivel, akikkel közölte, hogy a gödiek biztonsága, a víz és a levegő tisztasága számára alapvetés.
A képviselő-testület döntése értelmében független monitoringrendszer ellenőrzi majd a gödi talajvizet, a levegő minőségét és a zajszennyezettséget, húszmillió forintot szavaztak meg hat monitoringkútra, de zajvédő falat és véderdőt is szeretnének, még az idén több mint ezer fát ültetnek a gyár köré. Megállapodtak abban,
hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben folyamatos lesz az egyeztetés a Gödi Önkormányzat és a gyár között.
