Belföld

Módosítják a köznevelési törvényt az ételallergiás gyerekek miatt

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Szeptember elsejétől kiemelt figyelmet kapnak az anafilaxiás rizikójú allergiások az óvodákban és az iskolákban. Az ügyüket támogatók és az értük küzdők mérföldkőnek érzik a változást, de a nem diagnosztizált allergiás gyerekek érdekében még mindig van mit tenni.

Szeptember 1-jétől lép életbe az a jogszabálymódosítás, amelynek értelmében az ételallergiás gyerekeknek az 1-es típusú diabéteszes gyerekekhez hasonló figyelmet kell kapniuk a köznevelési és közoktatási intézményekben.

A köznevelési törvény módosított változata értelmében

a köznevelési intézménynek biztosítania kell

  1. a) a 62. § (1a)–(1e) bekezdése szerint a diabétesszel élő, valamint
  2. b) a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált

gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet.

Ez a változtatás azért jelentős, mert jogalapot ad és egyértelmű irányt jelöl ki a már diagnosztizált anafilaxiás gyermekek intézményi létének és biztonságának érdekében. Ők azok a gyerekek, akiknél mindig van az esetleges anafilaxiás reakciót visszafordító, adrenalin hatóanyagú injektor, szüleik pedig pontosan informálni tudják az intézményt arról, milyen óvintézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy a gyerek ne érintkezzen az allergénnel. 

Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szóvivője szerint az aprónak tűnő módosítás mérföldkőnek számít a már diagnosztizált allergiás gyerekek és családjuk életében. Janklovics Natasa a 24.hu-nak elmondta, a módosítás értelmében szeptember elsejétől a súlyos, akár anafilaxiás sokkot is átélő allergiás gyerekeknek az intézményekben jár a számukra kiemelten fontos figyelem. A szabályozásnak köszönhetően az intézmények például nem utasíthatják el a súlyos ételallergiás gyerekeket,igaz, ezt már most sem tehetnék meg, számos esetben mégis ez történik. Janklovics Natasa azt mondja, számos olyan történet jutott már el az egyesülethez, hogy a gyerek szüleinek inkább azt tanácsolták, vigyék máshova, mert az adott intézmény nem akarja meghozni a szükséges óvintézkedéseket. Egy édesanya például arról számolt be, hogy diófélékre allergiás gyermeke védelme érdekében az intézmény nem hajlandó az udvaron található diófákra termést felfogó hálót tenni. Egy másik szülő arról mesélt, hogy a mogyoróterméssel is rendszeresen foglalkozásokat tartó óvodai csoportban az intézményvezető nem tervezte kivonni a magot a játékból, inkább felhívta a szülő figyelmét hogy meg kell tanítani a 3 éves gyermeknek, hogy ne nyúljon hozzá. Azonban olyan is előfordul, hogy az iskola visszautasítja az adrenalin-autoinjektor beadását szükség esetén, így egy anafilaxiás sokk során a feladat az érintett gyermek szintén az intézménybe járó testvérére várna.

A jogszabálymódosítás értelmében szeptember 1-jétől az intézményvezetők ezt már nem tehetik meg,

  • és kötelesek egyrészt felvenni a diagnosztizált allergiás gyerekeket az intézményekbe,
  • másrészt biztosítaniuk kell a tudottan allergiás gyerekek számára a biztonságos körülményeket. 

A következő lépés: a kötelező protokoll és oktatás

A mostani törvénymódosítás tehát fontos változást jelent, a nem diagnosztizált allergiás gyerekek ügyében azonban van még mit tenni. Az egy éve folyamatosan a tárcával egyeztető egyesület szerint a következő lépésnek azon gyerekekre kell fókuszálnia, akik úgy járnak óvodába, iskolába, hogy szüleik is nem tudnak arról, milyen súlyos allergiájuk van. A legtöbb esetben ez úgy derül ki, ha esznek valamit vagy megcsípi őket egy darázs, és beindul az allergiás reakció. Számukra életbevágó lehet, hogy ezt a reakciót visszafordítani képes autoinjektor a helyszínen legyen (a már diagnosztizált allergiás gyereknél mindig van két ilyen injekció, ezért nem is számukra lenne fontos a kötelező Epipen elrendelése).

Az Epipen injektor kötelező beszerzésén túlmenően az intézményekre vonatkozó egységes protokoll bevezetését is szorgalmazzák a súlyos ételallergiás gyerekek ügyét felkarolók. Ezzel kapcsolatban Janklovics Natasa az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület lapunkhoz is eljuttatott közleményében úgy fogalmaz:

 A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület és az AKI Egyesület kidolgozta azt az intézményi protokollt, amelynek bevezetése a nevelési és oktatási intézményekben egyértelmű leírását tartalmazza, hogy mit kell tenni, ha anafilaxiás allergiás gyermek iratkozik be az intézménybe, továbbá, milyen általános felkészültséget kell biztosítani, ha egy korábban nem diagnosztizált esetnél lép fel súlyos, életveszélyes allergiás roham. Ezt a protokollt elküldte a minisztériumba, amelyet véleményeztek és a kéréseiknek megfelelően javítottunk. Most várjuk, hogy véglegesítésre, és bevezetésre kerüljön. Továbbá az oktatás tekintetében meghatározzák a lépéseket. Egyesületünk ehhez a munkához minden támogatást megad.

Janklovics Natasa lapunknak hozzátette: a mostani módosítás nagyon jó irány, és egyértelműen a kötelező Epipen, valamint az intézményi protokollok és a pedagógusok kötelező felkészítésének, illetve oktatásának a bevezetése felé mutat. A tárgyalások folytatódnak, és a tárgyalóasztalnál már nem csak a Belügyminisztérium oktatásért és egészségügyért felelős államtitkársága van jelen, hanem az Országos Mentőszolgálat is. 

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy mikor tervezik a kötelező Epipen előírását, illetve a pedagógusok oktatását és az intézményi protokollok bevezetését. A tárca válaszával frissítjük majd cikkünket.

Az életet mentőt injekció

Szakemberek 25 ezerre teszik a magas anafilaxia rizikójú ételallergiás gyerekek létszámát Magyarországon. Az anafilaxiás túlérzékenységi reakció akár perceken belül fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet, ám ezt a reakciót vissza lehet fordítani az adrenalin hatóanyagot tartalmazó Epipen injekciós tollal, amelynek használata másodpercek alatt elsajátítható. Az autoinjektorból a súlyos allergiában szenvedőknek kettőt kell mindig maguknál tartani. 

Az anafilaxiás rizikójú ételallergia problémája az érintetteken kívül csak kevesekhez jutott el. A változáshoz egy tragédia kellett. Tavaly januárban egy hétéves, mogyoróallergiás kisfiú egy újpesti iskolában a szülinapozás közben elfogyasztott mogyorót tartalmazó torta miatt rosszul lett. Életéért hiába küzdöttek a mentők egy közeli benzinkúton. Az újpesti tragédia után a sajtó és a közvélemény is felfigyelt a témára, holott civil szervezetek és orvosok már jóval korábban is igyekeztek ráirányítani a figyelmet. 

Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője bizakodó, mert szerinte a tavaly januári tragédia katalizátorként hatott, és több, nem is annyira apró változást eredményezett: egyes menzákról kivezették a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot, illetve tb-támogatott lett az Epipen-injekció. Utóbbi beszerzése ugyan jelenleg nem kötelező az intézményeknek, de számos iskola és óvoda saját maga vásárolt be belőle. Az allergiás sokkot megállító injektor megléte már több esetben is életmentőnek bizonyult: egy szentendrei általános iskolában egy lódarázscsípés után rohamot kapó kisfiú életét mentették meg vele tavaly szeptemberben, ahogy egy újpesti óvodában is életmentőnek bizonyult tavaly májusban az, hogy kéznél volt az eszköz. Legutóbb Nyúlon fordított vissza allergiás reakciót a beadott Epipen: egy 11 éves kisfiú az iskolában lett rosszul, neki a gyermekorvos adta be az injekciót, mielőtt rohammentővel kórházba szállították.

Kapcsolódó
„Nem hasmenése lesz, ha eszik belőle, hanem meghal”
Sokkolni akarnak, hogy megkapják végre a társadalom figyelmét azok a szülők, akik súlyos, életveszélyes táplálékallergiás gyereket nevelnek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik