Nagyvilág europoli

Újra csőre töltenék Orbánék a vétófegyvert az Ukrajna fegyverkezését segítő uniós csomag miatt

Anatolii STEPANOV / AFP
Anatolii STEPANOV / AFP
Az EU egyre komolyabban gondolja a saját külpolitikai fordulatát, és erre egy olyan eszközt hozna létre, amellyel hosszú távon tudná finanszírozni Ukrajna fegyverigényeit a háború alatt. A kérdés csak az, mit lép erre Magyarország.

Miután tavaly februárban Oroszország lerohanta Ukrajnát, nem sokan tippeltek arra, hogy az ukránok vissza tudják majd tolni a frontot az ország keleti részére, és az ukrán állam és haderő is kitart a nyomás alatt. Abban, hogy ez így történt, jelentős szerepük van azoknak az országoknak, amelyek megfizették az ellenállás árát.

Természetesen ennek az ellenállásnak a legdrágább eleme az emberi erő – amit egyértelműen Ukrajna áll –, ugyanakkor a fegyvertámogatások és az ukrán állam működtetéséhez nyújtott külső segítség nélkül a háború – minden bizonnyal – már régen véget ért volna. Minden jel arra mutat, hogy Oroszország sem azzal számolt a támadás előtt, hogy Ukrajna egyrészt kitartóan védekezik majd, másrészt a Nyugat egységesen összezár az ukránok támogatásában.

Pedig pontosan ez történt. Az Európai Unió külpolitikája egységesebb, mint valaha, és igazából egyelőre az sem égető politikai dilemma, hogy továbbra is támogatni kell-e az ukránokat a harcban. Azért nem, mert az uniós tagállamok nagy része ezt a kötelességének tekinti.

A legtöbb fegyvert és támogatást az Egyesült Államok adta Ukrajnának, de Nagy-Britannia is megnyitotta a kasszát és a tankgarázst, sőt, szorosan mögöttük ott áll az Európai Unió is, amelynek tagországai eddig négymilliárd eurót, azaz több mint ezerötszáz milliárd forintot adtak arra, hogy Ukrajna megvédje magát.

Ez egyébként az EU gazdaságának méretét nézve elhanyagolható összeg, miközben Ukrajna működtetéséhez elengedhetetlen. A támogatásokat viszont nagyrészt eseti módon, külön csomagonként fogadták el, amelyhez az EU egy korábban is létező külpolitikai segélyezési eszközét, az ironikus módon Európai Békekeretnek nevezett segélycsomagot használták.

Ebből a békekeretből támogatták azt, hogy a jelentkező tagországok átadhassák a fegyvereiket Ukrajnának. Már ez is jelentős ugrás volt a korábbiakhoz képest, mert az unió mindig is szélsőségesen pacifista szervezet volt. A EU eredetmítosza eleve a béke, hiszen annak köszönhetően jöhetett létre, hogy Németország és Franciaország megbékélt egymással, és mindketten azt állítják saját magukról, hogy ők a folyamatos, 1945 óta tartó európai béke megteremtői.

Most viszont az az új terv, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyeket formális mederbe terelik, így a jövőben az ukrán hadifelszerelések támogatása szervezett formában zajlik majd – egy erre kitalált eszköz segítségével. Bár mindez hozzáállásban talán nem jelentős változás az eddigiekhez képest, de méreteiben mindenképpen.

Sergey SHESTAK / AFP Ukrán katonák 2023. május 20-án Bahmut környékén.

Azt már említettük, hogy az EU eddig négymilliárd eurót adott Ukrajnának a fegyverkezésre. A legutóbb szétküldött bizottsági tervek szerint most olyan alapot hoznának létre, amely négy éven át összesen húszmilliárd euróval támogatná az ukrán fegyvervásárlásokat. Ez az egyes évekre lebontva is több, mint amennyit eddig összesen adott az EU az ukránoknak.

A csomag lényege, hogy az EU nem közvetlenül és közösen venne fegyvert, hanem ezt a tagországok tennék meg, amelyek utóbb a keretből visszakapnák az Ukrajnának szánt fegyverek árát.

Nem is feltétlenül a csomag mérete a fontos, hanem inkább a hosszú távú elszántság, amit jelez. A mostani négyéves terv mellett az Európai Külügyi Szolgálat is hosszú távú tervet készített Ukrajna támogatására – jórészt az van benne, amit eddig is tett az EU, csak hosszabb időtávra –, emellett pedig az unió már betervezett a mostani hétéves költségvetésből 50 milliárd eurót nem katonai segítségre. Ez húszezer milliárd forint, ami már a magyar állam éves költségvetéséhez mérhető összeg.

A fordulat lényege, hogy az EU elkezdte látványosan komolyan venni a saját külpolitikáját, valamint ezzel párhuzamosan elengedni a korábbi korlátait a fegyvervásárlásokkal kapcsolatban.

A kérdés persze az, hogy mit tesz ebben a helyzetben a magyar kormány, hiszen Orbánék Ukrajna támogatásában mindig is kicsit különutas álláspontot képviseltek. Megszavaztuk ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de folyamatosan panaszkodtunk miattuk. A mostani terv pedig úgy megy be a tagországok miniszterei közé, hogy Magyarország még mindig vétózza az Ukrajnának a korábbi rendszerben adni tervezett nyolcadik segélycsomagot.

Ez is egyike azoknak az ügyeknek, amelyekben nem teljesen világosak a magyar kormány szándékai. Az Orbán-kabinet azért vétózik, mert az ukrán korrupcióellenes ügynökség feltette az OTP Bankot arra a listára, amelyen a nemzetközi terrorizmus, lefordítva az orosz agresszió támogatóit gyűjtik. Erről itt írtunk részletesebben. A listának azonban nincs semmilyen jogi következménye, az OTP bár kiadott róla egy közleményt, de nem úgy tűnik, mintha zavarná őket a dolog. A cég helyett a magyar kormány állt bele kőkeményen az ügybe, amelyben az ukrán fél azóta sem engedett.

Ezért kérdéses, mi fog történni a mostani tervvel. Az elfogadásához ugyanis Magyarország hozzájárulása is szükséges, márpedig az elképzelést az unió még az ősz előtt szeretné megvalósítani.

Vannak is arra mutató jelek, hogy a magyar kormány most is vétózni fog, ráadásul ugyanarra hivatkozva:

A kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt, s eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó semmifajta tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról

– jelentette ki Szijjártó Péter az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében. Az ukrán kormányra az ilyen nyomásgyakorlás egyszer már hatott, de nem Magyarország esetében. A legutóbbi problémázás után a görög cégeket ideiglenesen levették a listáról – bizonyítva, hogy a NAZK listájára igenis lehet politikai nyomást gyakorolni –, ám a magyar bank egyelőre rajta maradt.

Az OTP ügyébe egyébként Orbán Viktor is beleállt Tusványoson, amikor a bank listázását hungarofób megnyilvánulásnak titulálta.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik