A legnagyobb magyar filmekről nem is sejtjük, hogy valójában remake-ek, azaz egy korábbi alkotás újraforgatásával születtek – ilyen például az 1968-as Egri csillagok is, amelynek 1923-ban forgatott némafilmváltozatából most életre kelthető apró szilánkok kerültek elő a Vicuskát alakító színésznő hagyatékából – közölte a Nemzeti Filmintézet.
A 122, alig villanásnyi jelenetet Jankovszky Mara őrizte meg, ezt pedig most sikerült életre kelteni a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában – olvasható a közleményben, ami hozzáteszi: a filmet akkori férje, Fejős Pál rendezte, aki később Hollywoodban vált világhírű filmrendezővé.
Valaha megvolt neki a film teljes kópiája is, de valaki egyszer megijesztette, hogy kockázatos ilyen tűzveszélyes filmeket a lakásán tárolni, és szegény ijedtében kidobta az összes filmtekercset a kukába
– mondta el Dénes István Liszt-díjas karmester és zeneszerző, aki Jankovszky oldalági rokonaként hagyatékának megmentője.
[…] Elmondhatatlan öröm, hogy most előkerültek ezek a kincsek és feldolgozhattuk őket. Természetesen folytatjuk a kutatást, hogy valahol a nagyvilágban felleljünk egy teljes kópiát a filmből, de ez a felfedezés már önmagában történelmi jelentőségű, miután eddig szinte semmi nem állt rendelkezésre a filmből. Külön köszönet illeti Enyedi Ildikó világhírű filmrendezőt, amiért a hagyatékról értesülve azonnal felkereste az NFI Filmarchívumot és Dénes Istvánt, aki rendelkezésünkre bocsátotta a páratlan hagyatékot
– nyilatkozta Ráduly György, az NFI Filmarchívum vezetője.
A filmet százegy évvel ezelőtt, alig néhány hónappal Gárdonyi halála után kezdték forgatni, a munkát pedig az akkori politikai és szakmai szervezetek is támogatták. A belügyminiszter egyenesen külön rendeletben engedélyezte, hogy az egész ország területén forgathassanak, így
A Budavári Palota tróntermét a Kossuth Lajos téri Kúria (ez a közelmúltig a Néprajzi Múzeum otthonaként állt nyitva a látogatók előtt)
A stáb a Mátyás-templomban történő forgatásra is lehetőséget kapott, ez azonban
A film premierjére végül stílszerűen Egerben, az Uránia moziban került sor, ahol Gárdonyi édesanyja is ott ült a nézőtéren. Az egyetlen színész a filmben, akinek jól ismeri játékát az utókor, a Jumurdzsákot alakító Makláry Zoltán, akinek ez volt élete első filmszerepe.
Az Egri csillagokban Cecey Évát, azaz Vicuskát alakító színésznő száz éve egyébként azokat a filmvégeket kapta meg az operatőrtől, amelyek a
kamera elindulásakor vagy leállásának pillanatában készültek, így egyes képkockákon fekete fénybeégések láthatók. Ennek ellenére, az arasznál is kisebb, néhány kockás csíkok bemozgathatók, ami még izgalmasabbá teszi a kísérletet.
A fennmaradt filmkockák ötletes és változatos látványvilágról adnak képet. A két filmváltozat összehasonlításával már 1967-ben megpróbálkoztak, amikor híre ment a Várkonyi-féle produkció születésének. Sok az eltérés az Egri csillagok két filmváltozata között, aminek bizonyára oka a két forgatás között eltelt csaknem fél évszázad és a filmtechnika ez idő alatt bekövetkezett hatalmas fejlődése. Szó volt róla akkor, hogy a néma változat még élő alkotói és szereplői összejönnek egy találkozóra az új változatéval, ez azonban végül nem valósult
meg.
Az 1923-as filmprodukcióval kapcsolatos kutatás izgalmas részletei az NFI Filmarchívum honlapján, itt olvashatók, de ugyanitt láthatók a Jankovszky-hagyatékban fennmaradt dokumentumok, valamint a fényképek galériája is.
