A orosz-ukrán háborúról szóló csütörtöki hírfolyamunkat itt olvashatja vissza.
A tizenegy főből újabb két ukrán hadifogoly tért vissza Ukrajnába az ukrán külügyminisztérium jelentése szerint. Kedden egyébként már hárman hazatértek közülük. Az ukrán külügyi szóvivő Facebookon azt írta, azon dolgoznak, hogy a maradék hat katona is minél hamarabb hazatérhessen a családjához.
(Telex)
Az orosz védelmi minisztert hibáztatja a harctéri problémák miatt Jevgenyij Progozsin, a Wagner-magánhadsereg tulajdonosa. Az oligarchának eddig sem volt felhőtlen a viszonya Szergej Sojgu miniszterrel, de legújabb megnyilvánulásában még szigorúbban nyilatkozott róla.
Prigozsin a Telegramra töltött fel egy videót, melyben először a kelet-ukrajnai háború 2014 és 2022 közötti szakaszáról beszélt. Szerinte akkor mindkét fél vitt be csapásokat, a harcok néha intenzívebbé váltak, máskor nyugodtabbá, írta a Euronews.com.
2022. február 24-én, az orosz agresszió megindulásának napján viszont semmi különleges nem történt Prigozsin szerint. A milliárdos azt állította, hogy az ukrán agresszió vádját csupán Sojgu miniszter találta ki, hogy meggyőzze Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a közvéleményt a háború megindításának szükségességéről.
Prigozsin szerint ezt amiatt csinálta Sojgu, mert háborús hőssé akart válni. Az agressziót nem Ukrajna demilitarizálása vagy nácitlanítása miatt akarta elindítani, csupán saját hírnevének öregbítése miatt.
Progozsin a Twitteren közzétett levelében lényegében hadat üzent a védelmi miniszternek:
A Wagner-csoport Parancsnoki Tanácsa döntést hozott: meg kell állítani az ország katonai vezetése által hozott gonoszságot.
Nekik nem számít a katonák élete. Elfelejtették azt a szót, hogy „igazságosság”, amit mi visszahozzunk.
Azok, akik elpusztították a srácainkat, akik orosz katonák tíz-, és tízezreinek életéért felelnek, meg lesznek büntetve.
Kérdezem: senki sem ellenkezik. Mindenkit, aki megpróbál ellenállni, úgy tekintjük, mint veszélyforrást, és azonnal megsemmisítjük, beleértve az utunkba kerülő ellenőrző pontokat is. És minden repülőt, amit a fejünk fölött látunk.
Arra kérek mindenkit, hogy maradjon higgadt, ne engedjen a provokációknak, és maradjon otthon.
Miután befejeztük, amit elkezdtünk, visszatérünk a frontra, hogy megvédjük szülőföldünket.
Az elnöki hatóság, a kormány, a Belügyminisztérium és más egységek továbbra is a korábbiak szerint működnek.
Azokkal fogunk foglalkozni, akik elpusztítják az orosz katonákat. És visszatérünk a frontvonalba. A hadseregben helyreáll az igazságszolgáltatás. És ezek után igazságszolgáltatás egész Oroszország számára.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ezt követően közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök tudatában van annak, hogy a Prigozsin lényegében puccsot hirdetett az orosz hadsereg ellen, és Peszkov állítása szerint minden szükséges intézkedést megtesznek.
Peszkov állításait követően az orosz FSZB büntetőeljárást indított fegyveres felkelésre való felszólítás miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki haditanács ülésen elrendelte az összes ukrajnai toborzóközpont vezetőjének átvilágítását. Ezt maga az államfő közölte a Telegramon.
Az elnök ezen felül utasította Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy bocsássa el Jevhen Boriszovot, az odesszai toborzóközpont vezetőjét, aki több millió dollár értékű ingatlanra tett szert Spanyolországban, ami közfelháborodást váltott ki Ukrajnában.
Zelenszkij elrendelte, hogy mihamarabb hozzanak létre egy bizottságot Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán védelmi miniszter első helyettesének vezetésével, a rendfenntartó szervek és a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) bevonásával, és ellenőrizzék Ukrajna minden régiójában az összes toborzóközpont-vezetőt. Az államfő azzal indokolta a döntését, hogy a toborzóközpontok vezetői
nem hozhatnak szégyent az ukrán államra és nem gyalázhatják meg cselekedeteikkel a fronton elesett ukrán hősök emlékét.
A haditanács-ülésen a védelmi, illetve a támadóműveletek, a fegyverellátás, a partnerekkel kötött szerződések témakörébe tartozó kérdéseket vitattak meg, valamint az ukrán védelmi ipar termelésének növekedési ütemét.
(MTI)
Az ukrán hadsereg főbb erői még nem vettek részt az offenzívában, jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a The Guardian című lapnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett pénteken.
Mindenki most és azonnali nagy győzelemre vár. Mi is ezt akarjuk. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy ez a folyamat eltart egy ideig, mert rengeteg erő, sok technológia és kiépített akadály van mindkét oldalon. Fő erőink még nem vesznek részt a harci cselekményekben. Most még keressük, kutatjuk az ellenség védelmének gyenge pontjait
– fejtette ki a parancsnok. Azt is elmondta, hogy ukrán becslés szerint Ukrajna területén jelenleg mintegy 400 ezer orosz katona tartózkodik.
Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők ismét tüzet nyitottak pénteken a dél-ukrajnai Herszon városára, eltalálták az önkormányzati közlekedési vállalatot, aminek következtében három ott dolgozó meghalt. „Herszonban a megszálló csapatok célzottan lőttek rá az önkormányzati közlekedési vállalatra, a város életét biztosító civil alkalmazottakra”, írta a kormányzó. Hozzátette, hogy egy férfi a helyszínen életét vesztette, a vállalat két másik dolgozója pedig kórházba szállítás után halt meg.
A kijevi megyei rendőrség pénteken arról tájékoztatott, hogy a főváros térségét ért orosz ágyúzás következtében leégett tíz hektár erdő. A lángok azután csaptak fel, hogy ellenséges rakéták csapódtak be arra a helyre, ahol a tavaly tavasszal, a térség orosz megszállása idején orosz katonák lövészárkai voltak. Alina Podrejko, a bucsai rendőrkapitányság szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére pontosította, hogy az orosz támadás még június 16-án délután történt, aminek következtében Zdvizsivka mellett kigyulladt egy erdő.
Azután, hogy az ukrán erők visszavették az ellenőrzést a terület fölött, aknamentesítési munkálatok folytak a helyszínen, de mivel egy orosz katonai raktár is ott volt mélyen a föld alatt tele lőszerrel, most hatalmas detonációk rázták meg a környéket. A robbanások délután három órától este nyolcig tartottak
– fejtette ki a szóvivő. Elmondta, hogy a katasztrófavédelmi szolgálat, a rendőrség és az erdészet munkatársai a helyszínen tartózkodtak, de a detonációk miatt nem tudtak rögtön hozzáfogni a tűzoltáshoz.
A Militarnij elnevezésű ukrán katonai hírportál arról számolt be, hogy ukrán lövészek 203 milliméter kaliberű M106-os lövedékeket kaptak a Pion típusú önjáró lövegekhez. A hírportál hozzátette, hogy mostanra a Szovjetunióban gyártott Pion fegyverekhez való szovjet lövedékkészletek kifogyóban vannak, ezért a szövetségesek úgy döntöttek, segítenek pótolni azokat ugyanilyen kaliberű saját gyártású lövedékekkel.
Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az Oroszország három-négyszeresére növelte a Kalibr és a H-101-es rakéták gyártását.
Ez azt jelenti, hogy az oroszok típustól függően havonta körülbelül harminc-negyven rakétát gyártanak ezekből. Kinzsal rakétából viszont legfeljebb hat darabot. A termelés szintje jelenleg egy kicsit magasabb, mint a háború előtt volt
– fejtette ki. Hozzátette, hogy az orosz erők októbertől januárig jelentős számú rakétát használtak fel az arzenáljukból. Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 680-nal 223 330-ra nőt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek között négy orosz harckocsit és 44 tüzérségi rendszert.
(MTI)
Az ukrán elnök azt ígérte, személyi következmények várhatóak a nyomozást követően, amit azt követően indítottak, hogy három ember meghalt Kijevben június elsején, mert nem tudtak bejutni egy lezárt óvóhelyre egy rakétatámadás ideje alatt. A személycserék érintettjeiről egyelőre nincs információ.
(Guardian)
A zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának szavatolásával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, közölte Telegram-csatornáján az orosz nukleáris állami vállalat pénteken.
A Roszatom szerint a kalinyingrádi találkozón Lihacsov és Grossi azokat a kérdéseket beszélte meg, amelyeket a NAÜ vezetője május 30-án vetett fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tájékoztatás szerint a NAÜ főigazgatója felvázolta, hogyan látja az ügynökség jövőbeni tevékenységét az általa megfogalmazott pontokkal kapcsolatban, Lihacsov és mások pedig azt hangsúlyozták, hogy konkrét lépéseket várnak a NAÜ titkárságától annak megakadályozása érdekében, hogy a zaporizzsjai erőművet, valamint a szomszédos területeket és a kritikus támogató infrastrukturális létesítményeket csapások érjék.
A Roszatom-vezér beszámolt Grossinak a zaporizzsjai erőmű működésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve azokat is, amelyeket a kahovkai erőmű felrobbantása után az erőmű vízellátásért tettek.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozót megelőzően arra figyelmeztette Kijevet, hogy tartózkodjon a nukleáris erőmű elleni súlyos incidensektől. Egyúttal felszólította a NAÜ-t, hogy az erőműben tartózkodó szakértői „rögzítsenek minden ukrán oldalról érkező támadást, ne hunyjanak szemet felettük, és világosan mondják meg, hogy ki a felelős azért, ami történik, honnan érkezik a létesítmény elleni valódi fenyegetés”.
A diplomata elutasította, és Oroszország megrágalmazására irányuló kísérletnek minősítette azt az ukrán részről, mások mellett Volodimir Zelenszkij elnök által is megfogalmazott állítást, miszerint Oroszország terrortámadást készül végrehajtani a zaprozzsjai atomerőmű ellen. Az ukrán államfő kijelentését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hazugságnak minősítette.
(MTI)
Megállították az oroszokat a kelet-ukrajnai Kupijanszknál és Ljimannál, délen pedig előrenyomultak az ukrán erők – közölte pénteken Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az állami televízióval.
Az ukrán ellentámadás egyelőre kezdeti szakaszában van, de azt állítják, hogy máris visszafoglaltak nyolc falut. Oroszország azonban továbbra is nagy területeket ellenőriz Ukrajna keleti és déli részén.
Bizony, a java még előttünk áll, a fő csapás még hátra van. Bizony, a tartalékaink egy részét – amelyek elő vannak készítve – később aktivizáljuk
– mondta Maljar. Hozzátette, az orosz erők továbbra is Donyeck és Luhanszk egészének ellenőrzésére törekszenek.
(Reuters)
A Momentum parlamenti frakciójának tagjai politikai nyilatkozatot terjesztettek be, amelyben arra szólítanak fel, hogy az Országgyűlés határozottan ítélje el az ukrajnai gyermekek erőszakos deportálását – közölte a párt pénteken.
Az erről szóló közleményben kitértek arra, hogy „Ukrajna az agresszor orosz vezetés támadásai során súlyos veszteségeket szenved el, melynek humanitárius és gazdasági hatásai az egész világon erősen érzékelhetőek” és a megszálló hatalom cselekményei közül „különösen megdöbbentőek és szívszorítóak azok, melyeknek ukrajnai gyermekek az elszenvedői”.
Támogassuk a Nemzetközi Büntetőbíróság fellépését orosz agresszor ellen, és szólítsuk fel a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent, ami biztosítja, hogy Magyarország bűnüldöző szervei az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Büntetőbíróság segítségére legyenek az Orosz Föderációnak és tisztviselőinek az ukrajnai gyermekek erőszakos deportálásában való részvételére vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésében,
hangsúlyozta az ellenzéki párt.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hivatalosan is elfogadta az Oroszország elleni legújabb, immáron tizenegyedik szankciócsomagot, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – közölte a testület pénteken.
Az intézkedések lehetővé teszik, hogy szankcionálják azokat a harmadik országokat, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a kereskedelmi korlátozásokat. A tanácsi sajtóközlemény szerint az EU tovább erősíti a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú együttműködést a szankciós szabályok betartása érdekében, és ha ez nem hozza meg a kívánt eredményeket, és a kijátszás továbbra is rendszerszintű marad, az EU-nak lehetősége lesz kivételes, végső esetben alkalmazandó intézkedések meghozatalára az érintett országok ellen.
Az elfogadott intézkedések megtiltják továbbá az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy amelyek támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot.
A Tanács ezenkívül újabb 87 szervezetet vett fel azon szankciós listájára, amelyek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari komplexumát az Ukrajna elleni agressziós háborúban.
Az uniós tagállamok abban is megállapodtak, hogy további öt orosz médium műsorszórási engedélyét függesztik fel az EU-ban. Az érintett televíziós csatornák és online magazinok – az RT Balkan, az Oriental Review, a Tsargrad, a New Eastern Outlook és a Katehon – az EU szerint „közvetlenül Moszkva ellenőrzése alatt állnak és összehangolt propagandatevékenységet folytatnak az EU és a szomszédos országok civil társadalma ellen, súlyosan elferdítve és manipulálva a tényeket”.
Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.
„Szankcióink már most is súlyos terhet rónak az orosz gazdaságra és a háborús agresszió finanszírozására. A pénteken elfogadott csomag növeli a nyomást Oroszországra és Putyin háborús gépezetére” – kommentálta Josep Borrell az új csomag elfogadását.
(MTI)
Egyre több jel utal súlyos működési zavarokra, a háborúval kapcsolatos aggodalmakra és a háború hatékonyságával kapcsolatos valós problémákra – jellemezte az orosz-ukrán háború és Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlegi helyzetét Nigel Gould-Davies, az International Institute for Strategic Studies tudományos főmunkatársa. A neves Oroszország-szakértő erről az Associated Press hírügynökségnek beszélt. A cikkben a Jevgenyij Prigozsin és Putyin között egyre élesedő konfliktust elemzik.
Prigozsin konfliktusa az orosz katonai vezetéssel hosszú évekre vezethető vissza, de csak a Bahmutért folytatott harcok kapcsán tört igazán felszínre – írták. A Wagner-csoport hatvankét éves milliárdos tulajdonosa – akit jól jövedelmező vendéglátóipari szerződése miatt „Putyin szakácsaként” is szokás emlegetni – az orosz politika élvonalához tartozik, és az ambíciói korántsem jelentéktelenek. Az utóbbi időben gyakran emlegetik, hogy olyan területre merészkedett ahová korábban csak Putyinnak volt lehetősége. Az orosz vezetéssel vállalt nyílt konfliktusa pedig egyértelműen válságtünetként értelmezhető a szakértő szerint.
„Putyin ugyan uralja a rendszerét, de továbbra is függ attól a néhány nagyhatalmú embertől, akik végrehajtják az akaratát, és akik ellátják őt erőforrásokkal, akik teljesítik a parancsait, ideértve a háború ügyét is” – mondta Gould-Davies. Szerinte az orosz elnök továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a különböző hatalmi csoportokat megosztottságban tartsa, és szükség esetén beavatkozzon, hogy „eldöntse, ki nyer, és ki veszít, ki van fent, és ki van lent”. Ám ez a folyamat – különösen háborús időkben – erodálja a kormány tekintélyét.
Lehet, hogy a politikai rendszer fenntartásában ez a hatékony módszer, de a háborút biztosan nem így lehet megnyerni. Ha a katonai erők megosztottak, és nem tudnak hatékonyan együttműködni, akkor ennek a katonai műveletek fogják kárát látni. És pont ez történik most
– figyelmeztetett a szakértő.
Öt embert vett őrizetbe az FSZB orosz titkosszolgálat, ők a híradás szerint 3,5 millió dollárért egy kilogramm radioaktív cézium-137-et készültek vásárolni egy állítólagos ukrán állampolgár nevében.
AZ FSZB állítása szerint az anyagot tömegpusztító fegyverrel végrehajtandó támadásra akarták felhasználni, hogy így próbálják lejáratni Oroszországot.
Az orosz állami TASZSZ által közöltek valóságtartalmát nem lehetett ellenőrizni, Ukrajna az esetre még nem reagált.
(Reuters/Guradian)
2022 nyara óta az orosz haditengerészet jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Fekete-tengeri flotta szevasztopoli fő bázisának biztonsága érdekében – számolt be péntek reggel a brit védelmi minisztétrium.
Ez legalább négy réteg hálót és torkolatzárat jelent a kikötő bejáratánál, de az elmúlt hetekben ezt a védelmet nagy valószínűséggel a különleges kiképzésben részesült tengeri emlősökkel is fokozta. A brit hírszerzéshez eljutott képek alapján a kikötőben csaknem megkétszereződött az olyan, a vízben lebegő ketrecek száma, amelyben feltételezhetően palackorrú delfinek vannak.
A jelentés hozzáteszi, hogy az orosz hadsereg számos feladatra képzett ki tengeri emlősöket. A sarkvidéki vizeken a haditengerészet beluga bálnákat és fókákat is használ, míg a Szevasztopol kikötőjében elhelyezett állatok feladata az ellenséges búvárok feltartóztatása lehet.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ALCbH4WFSc
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/lCXZ3gySdu
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 23, 2023
Kilőtt egy drónt az orosz légvédelem is nem messze az ukrán határtól, a dél-oroszországi Kurszk felett – derült ki a regionális kormányzó közleményéből. Roman Sztarovojt a Telegramon közölte, hogy a légvédelmi rendszer kétszer is akcióba lépett. Károkról, áldozatokról nem tettek említést, de arra kérték a lakosságot, hogy kerüljék a lehullott törmeléket.
Beszámolók szerint voltak fegyveres támadások is, amelyekért a Kremllel szemben álló csoportok vállalták a felelősséget.
(The Guardian / Reuters)
Pénteken hajnalban egész Ukrajnában légiriadó volt érvényben – közölte a hadsereg, miközben nagy területekre adtak ki figyelmeztetéseket országszerte orosz rakéta- és dróntámadások veszélye miatt. A különböző Telegram-csatornák több régióból is robbanásokról számoltak be a frontvonaltól távol eső nyugat-ukrajnai Lvivtől egészen Herszonig – írja a Reuters.
Szumi régióban az orosz erők kilenc települést lőttek, fültanúk legalább száznegyvenhét robbanást hallottak – írta a Kyiv Independent a regionális katonai közigazgatás közleményére hivatkozva.
Csütörtökön az oroszok huszonegyszer csaptak le ezen a területen. A támadásokban egy ember sérült meg, és megrongálódott egy víztorony, valamint lakóházak és más épületek. Azt írták, az oroszok a légicsapásokon túl aknavetőket, tüzérségi ágyúkat vetett be.
