Élő Nagyvilág

Ukrajna leendő budapesti nagykövete: Orbán Viktorral nagyon sok mondanivalónk lesz egymásnak

  • Az ukrán erők csütörtök virradóra csapást mértek a Krím félszigetet a Herszon régióval összekötő két hídra Csongar település közelében.
  • Az ukrán hírszerzők szerint Oroszország terrortámadást fontolgat a zaporizzsjai atomerőműnél.
  • Az ENSZ nukleáris ügynöksége nem talált aknákat a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtavánál, amelyekről az ukrán hírszerzés vezetője tett bejelentést, azt viszont megerősíti, hogy az erőművet helyenként aláaknázták.
  • Ukrán ombudsman: humanitárius jogot sértett a magyar kormány, amikor átvett 11 ukrán hadifoglyot Oroszországtól, és erről nem tájékoztatta Ukrajnát.
  • Ukrajnában csaknem teljes tilalom alá került az orosz nyelvű könyvek értékesítése.
  • Interjút adott Ukrajna leendő budapesti nagykövete, Fegyir Sándor.
  • A szerdai nap eseményei itt találhatóak.

Az ENSZ nukleáris ügynöksége nem talált aknákat a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtavánál

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem talált aknákat a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtavánál, amelyekről az ukrán hírszerzés vezetője tett bejelentést, azt viszont megerősíti, hogy az erőművet helyenként aláaknázták.

A főigazgató látogatásakor a hűtőtavat is megtekintette, aknát viszont ott az ügynökség tagjai nem észleltek. A NAÜ-nek azonban tudomása van arról, hogy korábban aknákat helyeztek el az erőmű mellett, amint arról az ügynökség korábban be is számolt, valamint a nukleáris létesítmény belsejében is bizonyos területeken

– közölte a NAÜ. Hozzátette: utóbbit az erőmű biztonsági szolgálata azzal magyarázta, hogy védelmi céllal telepítették a robbanóanyagokat.

Az aknák elhelyezkedését úgy értékeljük, hogy noha a robbanószerkezetek jelenléte nem felel meg a biztonsági előírásoknak, a létesítmény alapvető biztonsági funkcióit nem érinti jelentősen

– jelentette ki a közlemény szerint Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója, kiemelve, hogy az ügynökség továbbra is nagy figyelmet szentel ennek a problémának.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Twitteren azt írta, hogy Oroszország nem képes sokáig ellenőrzése alatt tartani a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar várost, ezért nagyszabású terrortámadást fontolgat a nukleáris létesítménynél. Szerinte Moszka ezzel próbálja meg leállítani az ukrán ellentámadást, és lakatlan ütközőzónát akar létrehozni a következő évekre a térségben, így tűzszünet nélkül teremthet meg egyfajta területi status quót. Szavai szerint ennek a tervnek része, hogy Oroszország Kinzsal rakétákkal fogja megtámadni a Krivij Rih-i gátat. Podoljak kijelentette, hogy épp most zajlik az atomerőmű további aláaknázása, beleértve a hűtőmedencéket is. Szerinte kizárólag a világ reakciójától függ az, hogy a Kreml elszánja-e magát tervének végrehajtására. „Még ma meg kell húzni a világos határvonalat, nyilvánosságra kell hozni a várható következményeket” – hangsúlyozta a tanácsadó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki rendkívüli videoüzenetében jelentette ki, hogy Oroszország valószínűleg terrorcselekményt készül végrehajtani a zaporizzjai atomerőműben.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke kedden közölte, hogy robbanás vagy baleset veszélye fenyeget a zaporizzsjai atomerőműben, mivel az oroszok aláaknázták a nukleáris létesítmény hűtőrendszerét.

(MTI)

A brazil elnök szerint csak Putyin és Zelenszkij találkozója után lehet béke

Kijevet és Moszkvát meg kell győzni a béke szükségességéről – hangsúlyozta római látogatásán Luiz Inácio Lula da Silva. A brazil elnök Ferenc pápával, Sergio Mattarella államfővel és Giorgia Meloni kormányfővel is találkozott.

A mi szerepünk az, hogy meggyőzzük Zelenszkijt és Putyint, hogy a legjobb az, ha pontot tesznek a háború végére. Ezt csak ők tudják megtenni

– mondta Lula, aki teljesen egyetért Ferenc pápával abban, hogy nem szabad engedni a háborús logikának, amely helyett párbeszédet kell szorgalmazni.

Kijelentette: minél előbbi békére van szükség, nem lehet megvárni az újabb telet. Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját sürgette, és megjegyezte igaza van a katolikus egyházfőnek, amikor azt szorgalmazza, hogy a háborúban résztvevők üljenek tárgyalóasztalhoz.

Lula békepárti külpolitikájával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Kapcsolódó
Kína és Oroszország hasznos hülyéje vagy a globális dél békehozója a brazil elnök?
Lula visszatérésével Brazília ismét helyet követel magának a nemzetközi politikában.

Ukrajnában csaknem teljes tilalom alá került az orosz nyelvű könyvek értékesítése

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely megtiltja az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező könyvek importját és terjesztését – írja a Kyiv Postra hivatkozva a The Guardian.

Az ukrán parlament, a Verkhovna Rada hétfőn szavazott két olyan törvényről, melyek szigorú korlátozásokat vezetnek be az orosz könyvekre és zenére vonatkozóan. A törvény egyebek mellett tiltja, hogy orosz állampolgárok könyveket nyomtassanak Ukrajna területén, hacsak nem mondanak le orosz útlevelükről és nem veszik fel az ukrán állampolgárságot. A tilalom csak azokra vonatkozik, akik a Szovjetunió összeomlása után kaptak orosz állampolgárságot.

Megtiltották az Oroszországban, Fehéroroszországban és a megszállt ukrán területeken nyomtatott könyvek kereskedelmi célú behozatalát. Amennyiben bármely más országból szeretnének orosz nyelvű könyvet értékesíteni Ukrajnában, az a törvény szerint engedélyköteles, egyéni elbírálás alá esik.

Az ukrán elnöki hivatal a Twitteren közölte:

a törvény megerősíti az ukrán kultúrát és az információs teret az ukránellenes orosz propagandával szemben.

Az ukrán kultúrpolitika egyik kulcseleme a deruszifikáció, ugyanis állításuk szerint az orosz uralom idején az ukrán identitás évszázadokig el volt nyomva.

Ukrajna megkezdi a szétbombázott villamosenergia-rendszerének helyreállítását

Ukrajna a modern történelem legnagyobb helyreállítási programját hajtja végre az ország villamosenergia-rendszerén, a téli hónapokra való felkészülés részeként – közölte az ukrán energiaügyi miniszter.

Tavaly ősszel Oroszország Ukrajna-szerte rakéta- és dróntámadásokat indított az energia infrastruktúra ellen. A tél folyamán a pusztítás ukránok millióinak okozott áramkimaradásokat, továbbá akadozott a vízellátás is.

Jelenleg az ukrán energia infrastruktúra történetének legkiterjedtebb javítási munkálatai zajlanak. Az energiatermelő és -elosztó létesítmények helyreállítása folyamatban van, emellett az energiarendszer katonai kihívásokkal szembeni ellenálló képességét is megerősítjük

– idézte German Galuscsenko energetikai minisztert a tárcája egy Telegram-posztban.

Az Ukrenergo villamosenergia-szolgáltató becslése szerint Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 43 százaléka rongálódott meg a légicsapásokban. Az alállomások mintegy 70 százalékát legalább kétszer érte támadás.

(Sky News)

Sándor Fegyirnek lenne miről beszélnie Orbán Viktorral

Az ukrán nagykövetjelölt, a lövészárkok professzora a HVG360 kérdéseire írásban válaszolt a frontról, ahonnan helyzetjelentést adott.

A rendhagyó interjú legérdekesebb része, amikor Sándor Fegyir reagált a kormány propagandájára, amely szerint a kárpátaljai magyarokat különösen sújtja a toborzás. Jelezte, ő maga a példa rá, hogy

a magyarok, ugyanúgy, mint Ukrajna többi nemzetiségének képviselői, megvédik családjukat és szülőföldjüket. (…) A magyarságnak megvan a maga, 400 év óta változatlan történelmi küldetése: Európa pajzsának lenni, megvédeni az európai civilizáció értékeit a keleti agresszorokkal szemben. Most mi is ezt tesszük 2023-ban.

Szeretnének ők is békés, virágzó országban élni, ahogy 1956-ban Magyarországon is mindenki. Orbán Viktort, amikor találkoznak, megkérné, hogy menjenek el városnézésre Székesfehérvárra.

Nagyon sok mondanivalónk lesz egymásnak.

Kapcsolódó
Március óta vár Novák Katalinra az ukrán nagykövetjelölt
Sándor Fegyir több hónapja nem tudja elfoglalni hivatalát. Most is a fronton van.  

Ukrán miniszterelnök: az ellentámadás időbe fog telni

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy hazája ellentámadása a megszálló orosz erők ellen időbe fog telik, ugyanakkor optimista a művelet sikerével kapcsolatban, írja a Guardian.

Nagyon okos, offenzív műveleteket fogunk végrehajtani. És emiatt az ellentámadás időbe telik. De az a szándékunk, hogy kezdeményezzünk, és haladjunk előre. Tovább fogunk menni, felszabadítjuk a megszállók által bitorolt területeket. Ezt optimistán látom

– mondta Smihal. Hangsúlyozta: az ellentámadás számos katonai műveletből áll, melyek van, hogy offenzív, van, hogy defenzív jellegűek.

Mialatt az ellentámadásra készültünk, sajnos az oroszok sem tétlenkedtek, nagyon sok aknamező lelassítja a csapatok mozgását

– tette hozzá.

A régóta várt ukrán ellentámadás nagyjából két hete vette kezdetét. A művelet első napjaiban Kijev hírzárlatot rendelt el, így egyelőre kevés információ áll rendelkezésre a harcok alakulásáról. Az ennek ellenére tudható, hogy már Donyeck és Zaporizzsja megyében is sikerült kisebb településeket elfoglalni.

Azt egyelőre nem látjuk, hogy a front melyik pontján lesz a támadás fő iránya, ahol az ukrán csapatok megkísérelhetik stratégiai mélységben az áttörést. Gyors, meglepetésszerű területszerzés nem várható, mivel Oroszország a teljes frontszakaszon mélységben kiépített védelmet hozott létre. Az ukrán ellentámadás kilátásairól itt írtunk bővebben:

Kapcsolódó
Ellentámadás: évtizedek óta nem látott kemény védelmet kell feltörniük az ukránoknak
Csiki Varga Tamás szakértővel sorra vettük az ukrán ellentámadás rövid, közép és hosszú távú hatásait.

Ukrán ombudsman: humanitárius jogot sértett a magyar kormány

Magyarország megsértette a nemzetközi humanitárius jogot akkor, amikor átvett 11 ukrán hadifoglyot Oroszországtól, és erről nem tájékoztatta Ukrajnát – állítja Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman az index.hu cikke szerint. Az ombudsman azt is kifogásolja, hogy Magyarország még a Nemzetközi Vöröskeresztet sem értesítette erről.

A hadifoglyokról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a kormányinfón, aki szerint az orosz ortodox egyház kereste meg a máltaiakat, hogy magyar származású hadifoglyokat adnának át, akikkel pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vette fel a kapcsolatot. – Az átadott emberek szabadok, nem hadifoglyok többé, oda mehetnek, ahova szeretnek – tette hozzá a miniszter.

Moszkva nem kér Macronból

Oroszország közölte dél-afrikai partnereivel, hogy helytelennek tartja Emmanuel Macron francia elnök részvételét a BRICS-országok csúcstalálkozón – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak Szocsiban.

A Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS országcsoport csúcstalálkozóját, amelyen új tagállamokat vehetnek fel, a tervek szerint augusztus 22-24-én tartják meg Johannesburgban.

„Jeleztük, hogy a házigazda ország azon előjogának tiszteletben tartása mellett, hogy vendégeket hívjon meg, abból kell kiindulni, hogy a BRICS olyan államok szövetsége, amelyek elvi alapon utasítják el az egyoldalú szankciókat mint külpolitikai feladatok megoldásának módszerét. És ennek figyelembe vételével egyszerűen nyilvánvaló, hogy a kollektív Nyugat képviselőinek ottani megjelenése nem helyénvaló” – mondta a miniszterhelyettes.

Korábban Catherine Colonna francia külügyminiszter Pretoriában a dél-afrikai hivatali partnerével, Naledi Pandorral folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy Macron fontolóra veheti a BRICS-csúcson való részvételt, ha meghívást kap rá.

Így robbantották fel a krími hidat

Közzétettek egy térfigyelő-kamera felvételt, amely rögzítette a ma hajnali hídrobbantást Csonharban, amely a két Krímbe vezető hidat tette járhatatlanná. A felvételen pár másodperc eltéréssel két robbanás látható.

Ukrán hírszerzők szerint Oroszország terrortámadást fontolgat a zaporizzsjai atomerőműnél

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hírszerzésre hivatkozva csütörtökön arról számolt be, hogy Oroszország terrortámadást fontolgat a Zaporizzsja atomerőműnél, ami sugárzás felszabadulásával is járna.

Ukrajna erről tájékoztatta a nemzetközi partnereit.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem sokkal később hazugságnak nevezte Zelenszkij állításait. Mint mondta, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői pont most jártak az atomerőműnél és mindent rendben találtak.

Nem használhatóak a most lebombázott krími hidak

Mint beszámoltunk róla, az ukrán erők csütörtök virradóra csapást mértek a Krím félszigetet a Herszon régióval összekötő két hídra Csongar település közelében.

– Az esetnek nem voltak áldozatai, a forgalom szünetel. Jelenleg a tűzszerészek vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák a lőszer típusát. Az illetékes szolgálatok megkezdték a pályatest állapotának felmérését. Később közlik, hogy lehet-e rajta közlekedni – közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától 2014-ben Oroszország által egyoldalúan elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Oleg Krjucskov, a krími vezető tanácsadója Telegram-csatornáján hozzátette, hogy az új területeken átvezető szárazföldi folyosó működésében nincs zavar.

Mint mondta, a Krímet és a Herszon régiót három ellenőrző pont köti össze: kettő Armanszk településnél és egy másik Dzsankojnál. Egyikük meghibásodása nem tudja alapvetően megzavarni a szárazföldi szállítási folyosó működését. A nyilatkozó egyben megkérte a lakosokat, hogy amíg a csongari hídszerkezetek vizsgálata folyamatban van, a Zaporizzsjai és a Herszoni területre irányuló utazásokhoz válasszák az Armanszk városon keresztül vezető útvonalat.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója szerint az ukrán fegyveres erők az előzetes jelentések szerint brit Storm Shadow rakétákkal mértek csapást a Herszoni terület és a Krím közigazgatási határán lévő hidakra.

(MTI)

Egy nap alatt több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 7254-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5752-en-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 13.006-an érkeztek a háború által sújtott országból. A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

Találat érte a krími hidat

Csütörtök hajnalban találat érte a Krím-félszigetet az ukrán szárazfölddel összekötő Csonhar-hidat – jelentette a megszállt Krím oroszok által kinevezett kormányzója, Szergej Aszkszjonov. A közzétett képek tanúsága szerint a híd útpályáján hatalmas lukak tátonganak.

Észak felől lényegében két úton lehet Krímbe eljutni, egy keskeny földnyelven vezető úton, illetve a most bombázott hídon. A tavaly októberben felrobbantott kercsi-híd keleti irányban, Oroszországgal kötötte össze a 2014-ben elfoglalt félszigetet.

Olvasói sztorik