A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) közleményében figyelmezteti a lakosságot, hogy májustól lehet számítani a tőrösdarazsak magjelenésére a kertekben, komposztálók környékén – írja az MTI. Bár a méretes rovarok félelmetesnek tűnhetnek, valójában ártalmatlanok.
A tőrösdarazsak jellegzetesen, a talajhoz közel, lassan repülnek általában a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében.
Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő hat faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett is, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, elpusztítása éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság évről évre számos ilyen állat elhullását okozza, amikor a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg őket.
A rovarcsalád Magyarországi képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek, az óriás tőrösdarázs, amelynek nősténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a rovarok nem azonosak a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal.
A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban, ha nem fogja meg őket az ember, nem használják védekezésre, ahogy a mérgük sem támadásra, hanem a lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.
Megjelenésükre ott lehet számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár- vagy rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, a park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.
