Egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezete ellen a Költségvetési Tanács (KT) – közölte a testület csütörtökön az MTI-vel.
A tervezet az idei évre 1,7, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol. A KT szerint ezek az értékek a piaci várakozások középértékének közelében, kissé az alatt alakulnak. A növekedést a stabil belső fogyasztás, a magas foglalkoztatás és a reálbérek emelkedése támogathatja, a kedvezőtlen világgazdasági környezet ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelent.
A testület szerint a 4,9 százalékos hiánycél uniós jogi összhangját az új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv biztosíthatja, amennyiben azt az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja. A KT továbbra is szükségesnek tartja, hogy a hiány a jövőben három százalék alá csökkenjen.
Ahogy korábban megírtuk, a kormány az idei 7,5 százalékról csökkentené jövőre 4,9 százalékra a GDP-arányos hiányt. Ez egyetlen év alatt 2,6 százalékpontos javulást jelentene, amelynek több mint felét a Pénzügyminisztérium levezetése szerint egyszeri hatások adják. A tartós javulás a tervezett megtakarítások és adóbevételek teljesülésétől is függ.
Tavaly a tartalék megemelését kérte a tanács
A KT az előző években többször is bírálta a költségvetési terveket. Tavaly májusban a 2026-os büdzsé véleményezésekor ugyancsak nem emelt alapvető ellenvetést, de érdemi kockázatokat látott a hiánycél teljesíthetőségében. Egyebek mellett
- a növekedési várakozásokat,
- az uniós források bizonytalanságát
- és a tartalék alacsony összegét kifogásolta.
A tervezet akkor 2026-ra még 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ehhez képest az idei második negyedévben 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva, a kormány pedig az év egészére már csak 1,7 százalékos növekedést vár.
A tanács tavaly a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített 50 milliárd forintos tartalék jelentős megemelését javasolta. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt követően bejelentette: 192 milliárd forintra növeli a keretet, és ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajt végre, így az egyenleg nem változik.
2024 novemberében a 2025-ös költségvetésről is kritikus véleményt fogalmazott meg a testület. Horváth Gábor, a KT elnöke akkor a gazdasági növekedés, az adóbevételek és az uniós források teljesülésének kockázataira figyelmeztetett. A tanács már akkor is üdvözölte az őszi tervezést, és szükségesnek tartotta a hiány három százalék alá csökkentését.
