Honvédelem: a módosított Gripen-szerződéstől a sorkatonaság eltörléséig
Az előző kabinet 2001. decemberében írta alá a svéd–brit vadászgépek bérletéről szóló szerződést, de a kormányváltást követően a Honvédelmi Minisztérium (HM) új vezetése mindjárt a megállapodás módosítását kezdeményezte. A többhónapos tárgyalássorozatot követően létrejött, a kormány által 2003 februárjában jóváhagyott megállapodás értelmében a vadászgépeket Magyarország nemcsak tíz évig használná, hanem a bérleti díj törlesztését követően megvásárolná, s az eredeti szerződéshez képest jelentősen módosultak a törlesztési feltételek is. 2005 júniusában a HM úgy nyilatkozott, hogy 2009–2010-ig összesen 28 milliárd forintot szán a teljes Gripen-fegyverzeti programra.
A leépítéseket, átalakításokat a honvédségi tárca sem úszta meg: 2003 májusától – a tárca háttérintézményeiben, valamint a vezérkarban is – összesen mintegy 20 százalékos leépítést hajtottak végre.
Folytatódott a haderőreform is: 2005 közepén szereltek le az utolsó sorkatonák a honvédségtől. A tárca számításai szerint a hivatásos haderő megteremtése több évre elosztva mintegy 62 milliárd forint pluszköltséget jelent. A sorkatonaság megszűnésével felgyorsult a honvédségi laktanyák bezárása is. A haderőreformmal nem értett egyébként egyet Szenes Zoltán vezérkati főnök, így távoznia kellett posztjáról.
Ügynöktörvény
Az ügynöktörvény modernizálása már a ciklus elején a fgyelem középpontjába került Medgyessy Péter D-209-es botrányával. Ezt követően nagy visszhangot váltott ki, amikor 2005 elején az interneten napvilágot látott egy 219 nevet tartalmazó ügynöklista. Azóta is folyamatosan hozta le a sajtó az újabb és újabb érintett közszereplők neveit.
2005 májusában a parlament módosította a titkosszolgálati tevékenység feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003-ban hozott törvényt, így nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá válnak az ügynökakták. A törvény kihirdetésére azonban nem került sor, októberben ugyanis alkotmányellenesnek találta két szakaszát az Alkotmánybíróság, mondván, a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait.
Rendőrség: anyagi nehézségek
2002 júniusában már arról érkeztek hírek, hogy a rendőrségnél hiány alakult ki. 2004. közepétől megkezdődött az ORFK szervezett átalakítása, amelyet értelemszerűen létszámcsökkentés is kísért; a korábbi széttagolt, túlstrukturált szervezet egyszerűsödött, s létrehoztak két új rendőri egységet, a Nemzeti Nyomozó Irodát és a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot.
A rendőrségen belül több vezetőváltás is történt: a nagy tapasztalattal bíró Gergényi Péter lett Budapest új rendőrfőkapitánya, 2004-ben pedig Bene Lászlót nevezték ki az Országos Rendőr-főkapitányság élére.
Kistérségek támogatása
A belügyi tárca egyik legfontosabb feladataként is a kistérségi társulások létrehozásának elősegítését jelölte meg. 2005-ben dolgozta ki a “Kistérség plusz” programját, amelynek a lényege, hogy kellő információval a pályázási esélyeik jelentősen megnövekedhetnek és felzárkózásuk felgyorsulhat.
Pénzügyi gondokkal küszködő önkormányzatok
A települési önkormányzatok finanszírozása továbbra sem megoldott, így a testületek ott húzták meg az elmúlt négy évben a nadrágszíjat ahol tudták: sok dolgozót kellett elküldeni. Ugyancsak megmaradt az a gyakorlat, hogy a helyi önkormányzatok a rajtuk keresztül utalandó kisebbségi önkormányzati támogatásokat visszatartotta, hogy ezzel enyhítsen saját gondjain. Ezt a problémát egyébként a 2005-ben elfogadott kisebbségitörvény-módosítás sem oldotta meg.
Menekültügy és nemzeti vízum
Magyarország uniós csatlakozása kapcsán többen is azzal számoltak, hogy megtöbbszöröződhet – akár a tízezret is meghaladhatja – az illegális határátlépők, illetve a menekültstátusért folyamodók száma. 1990 és 2000 között 230 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, huzamosabb (egy évnél hosszabb) ideig 107 ezren maradtak itt, 97 százalékuk a környező országokból jött. 2001 és 2003 között 15 ezernél több külföldi kapott magyar állampolgárságot, s további 40 ezer ember tartózkodási engedélyért folyamodott 2003-ban. A hazánkba érkezett regisztrált menekültek száma 2002-ben 6412-öt tett ki, 2003-ban 2400, a következő két évben pedig 1600-1600 körüli szinten mozgott. A letelepedési kérelmek száma jócskán meghaladta az előző két év 4600, illetve 7800-as adatát. Tartózkodási engedélyért tavaly több mint 13 ezren folyamodtak.
2006. január elsejétől igényelhető az úgynevezett nemzeti vízum, amely Románia, Horvátország, Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró magyar nemzetiségű állampolgárainak könnyítené meg a beutazást és az itt tartózkodást.
Bűnmegelőzés
Nem valósult meg a Medgyessy Péter által meghirdetett kormányprogramban szereplő több terv, mint például az általános bűnmegelőzési törvény. A törvény része lett volna az áldozatvédelem szabályainak tisztázása is.
Az Országgyűlés 2003 októberében fogadta el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló határozatot, a kormány pedig 2004 februárjában bólintott rá a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájának cselekvési programjára.
Igazságszolgáltatás – immáron négyszintes
Fél évszázados szünet után, 2003. július elsejétől, ismét négyszintű a bírósági rendszer Magyarországon: három ítélőtábla kezdte meg működését, Budapesten, Pécsett és Szegeden, míg a debreceni és a győri ítélőtábla 2005-tól fogadja az ügyfeleket. A megyei bíróságok és a legfelsőbb bíróság között elhelyezkedő új bírósági fórumok a megyei bíróságok elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el büntető, polgári és közigazgatási ügyszakban.
