Schadl György vallomást tett: a hajózás, a vasút, és a gasztronómia volt közös benne és Völner Pálban

A fővádlottak számára jelentős hátrányból kezdődött meg kedden délelőtt a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének érdemi tárgyalása azután, hogy csaknem a vádlottak fele beismerte bűnösségét a per előkészítő ülésen. A Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a végrehajtói kar minap lemondott elnökének főszereplésével zajló eljárásban ezúttal a bizonyítás menetét határozta meg a bíróság, valamint kihallgatták Schadl Györgyöt.

A keddi tárgyaláson nem jelent meg Völner Pál. Védője, Papp Gábor szerint azért, mert a vádiratot már felolvasták az előkészítő ülésen, így ő javasolta neki, hogy maradjon távol. Mint mondta, semmi értelme nem volna, hogy több órán keresztül a bíróságon üljön. A többi vádlott megjelent, Schadl Györgyöt, és a szintén letartóztatásban lévő harmadrendű vádlottat, R. R.-t vezetőszáron, megbilincselve hozták be a Büntetés-végrehajtás maszkos, felfegyverzett munkatársai. Ezúttal is csak utóbbi vádlott járult hozzá, a sajtó fotót készítsen róla.

A tárgyaláson a bíróság többek közt beosztotta, hogy az ügy vádlottjainak meghallgatására mely napokon kerül majd sor májusban, illetve júniusban. Ezután Tóth Erzsébet bíró közölte, hogy a bíróságnak hivatalból kell döntenie Schadl György és a harmadrendű vádlott letartóztatásának további esetleges fenntartásáról. Az ügyészség közölte, a letartóztatás feltételei továbbra is fennállnak, szerintük nem történt változás a kényszerintézkedés fenntartása tekintetében, így fenntartották álláspontjukat.

Ezzel szemben Schadl védője, Morvai Attila azt indítványozta, hogy a bíróság a letartóztatást függessze fel, másodlagosan bűnügyi felügyelet elrendelését kérte. Szerinte már nem állnak fenn a fogva tartás feltételei, Schadl lemondott az elnöki posztjáról is, Völner Pál sem államtitkár már, így a bűnismétlés lehetősége sem merülhet fel. Ehhez csatlakozott R. R. harmadrendű vádlott védője is. Továbbá személyesen Schadl György és a harmadrendű vádlott is kérte a kényszerintézkedés megszüntetését a bíróságtól.

A bíró a felek meghallgatása után elutasította a védők indítványát, és fenntartotta a letartóztatások hatályát az első fokú ítélet meghozataláig a korábbi döntésnek megfelelően. A bíró indoklásában kifejtette, hogy nem történt változás a körülményekben. A döntés ellen fellebbezett mindkét vádlott.

Ezután Schadl György következett, aki jelezte, vallomást kíván tenni. A végrehajtók volt elnöke az alábbi állításokat tette:

• Nem bűnös, korábbi vallomásait fenntartotta.
• Közölte, változás állt be a személyi körülményeiben. Mint mondta, egyetemi docensi fizetését nem tudja felvenni, végrehajtóként felfüggesztették, elnöki fizetését letartóztatása és lemondása közt nem tudta felvenni. Így a tartalékaiból kénytelen élni.
• Völner Pált a végrehajtói kar elnökeként ismerte meg, de soha nem fizetett neki korrupciós kenőpénzt. Valójában jó kapcsolatba kerültek, és közös érdeklődési köreik voltak a volt államtitkárral. Ilyen volt a hajózás, a vasút, a műszaki innovációk figyelemmel kísérése, és a gasztronómia.
• Közölte, a harmadrendű vádlott volt a „barátként” emlegetett személy és nem Völner Pál. A könyvelésben pedig azért szerepelt, mert vele üzleti kapcsolatban állt, és valós, hogy pénzeket fizetett neki.
• Szerinte sokkal több realitása lett volna, ha Völner Pál neki fizetett volna, és nem fordítva, de ilyen sem történt. Mint mondta, saját ügyeiben is kért tanácsokat Völnertől, de nem a szakmájával összefüggésben.
• Bár hosszú ideig figyelte őt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, egyetlen pénzátadásról szóló bizonyíték nincs a nyomozati anyagokban. Szerinte azért, mert nem történt ilyen.
• Nem volt köze a végrehajtók kinevezéséhez, mert neki és a kar teljes elnökségének érdemi jogköre nem volt.
• Az összes jogkör a köztestület hivatalvezetőjénél volt és van most is. (Ezt a posztot korábban betöltő P. B.-t elítélték az előkészítő ülésen).
• Hangsúlyozta, még csak aláírási joga sem volt, szerinte elnöki tisztségében nem minősül hivatalos személynek. Az elnöknek nincsenek hatósági feladatai, érdemi döntési jogköre csak a hivatalvezetőnek van.
• Úgy fogalmazott, „pestiesen összefoglalva” pénz, paripa, fegyver a végrehajtói kar hivatalvezetőjénél volt, és van most is. Tehát a végrehajtói pályázatok, kinevezések felterjesztése a minisztérium felé szintén a hivatalvezető hatáskörébe tartozik, és nem az elnökhöz.
• Az ügyben megvádolt hét végrehajtó – akik közül hatan beismerték bűnösségüket – kinevezéséhez nem volt köze, és azokat nem is akkor nevezték ki, amikor Völner Pál miniszteri biztosként felelt a területért.
• A végrehajtói pályázatok esetében csak akkor lett volna érdemi hatása, ha az elnökség részéről részt vett volna a jelöltek személyes meghallgatásán, mert a pontok harmadát az elnökség adja. Ugyanakkor, mint mondta, a hét érintett esetében nem is vett részt a meghallgatásokon.
• A felterjesztésekről szerinte egy személyben a hivatalvezető döntött, akivel viszont annyira rossz kapcsolatban volt, hogy igyekezett minden találkozást kerülni vele. Még a kari irodáját is elvette tőle a hivatalvezető – mondta.
• Elmondta, a hivatalvezető állítólag azt hangoztatta neki, hogy „annyi jogod sincs itt, mint Angliában a királynőnek” .
• A megvádolt és többségében beismerést tett végrehajtóknak valójában ő adott kölcsönt, hogy be tudják indítani az irodáikat. Amikor neki fizettek, akkor valójában szerinte a kölcsönadott pénzt törlesztették vissza neki.
• A többi vádpont esetében Schadl részletekbe menően igyekezett cáfolni a vádiratban foglaltakat.

Érdekes ellentmondás volt a tárgyaláson, hogy az előkészítő ülésen Schadl György még azt mondta, hogy V. P. az nem Völner Pál, de az igaz, hogy ő adott át pénzt egy V. P. monogramú személynek, de az a harmadrendű vádlott ismerőse és nem a Fidesz politikusa volt. Közben a keddi tárgyaláson a V. P. rövidítést már nem monogramnak mondta Schadl, hanem egy bizonyos pályázat, a „vizes projekt” rövidítéseként említette.   

A huszonkét vádlottat felsorakoztató per nyitányának számító előkészítő ülésén tíz vádlott fölött már ítéletet mondott a bíróság. A bűnösségét beismerő vádlottak közt hat önálló bírósági végrehajtó vallotta be, hogy kinevezéséért cserébe fizetett a végrehajtók elnökének. Mindannyiukat felfüggesztett szabadságvesztésre, pénzbüntetésre ítélte a bíróság, valamint eltiltotta őket a végrehajtói foglalkozástól. A vádlottak beismerésének körülménye kulcsfontosságú tényező az ügy szempontjából, ami elsősorban Schadl pozícióját gyengíti.

Schadl Györgyről 2021. decemberében írta meg a 24.hu, hogy teljes hírzárlat mellett letartóztatták. Nem sokkal később Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára volt, 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

A Völner és Schadl elleni fő vádpont lényege szerint utóbbi korrupciós kapcsolatot alakított ki a Fidesz korábbi államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.

Kapcsolódó

Itt az ítélet: elmarasztalta a bíróság a bűnösségüket bevalló vádlottakat a Völner-Schadl-ügyben

A huszonkét vádlottat felsorakoztató büntetőügyben hat végrehajtó és négy további vádlott fölött mondott ítéletet a bíróság. Az elmarasztaló ítéletek jelentősen megnehezítik elsősorban Schadl György védekezését. Minden elítélt vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de többen is fellebbezést jelentettek be.

A 24.hu az ügyben készült vádiratot cikksorozatban mutatta be. Ebből kiderült, hogy

• a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl György apját és feleségét is pénzmosással vádolják, őket csütörtökön hallgatja meg a bíróság.
• A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
• Továbbá leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját.
• Beszámoltunk arról is, hogy a vádirat szerint az ügy harmadrendű vádlottja – Schadl György barátja – kicsalt 200 ezer amerikai dollárt egy oktatási intézmény képviselőjétől azt állítva, hogy csecsen emberrablók tartják fogva.

Ezenkívül bemutattuk a nyomozati iratok azon érdekes szálait is, amelyekről nem esik szó a vádiratban. Ezek között volt, hogy

• Hiába a súlyos nyomozati állítások, Rogán Antal kabinetfőnökéről szó sem esik a Schadl-ügy vádiratában.
• Rogán Antal kabinetfőnökéhez vezet Schadl György bizalmasának naplója.
• Trócsányi László neve is felbukkan Schadl György bizalmasának naplójában.
• Völner–Schadl-ügy: hónapokon át lehallgatták Czine Ágnes alkotmánybíró végrehajtó gyerekeit.