A Fidesz a teljes népesség körében az MSZP előtt 32:30 arányban vezet, de a biztos szavazók körében egy százalékpontos – 45-44 – az MSZP előnye a kampány véghajrája előtt. Ezt a Gallup elemzői azzal magyarázzák, hogy a Fidesz híveinek mozgósítottsága alacsonyabb, mint fő riválisáé.
Az SZDSZ a teljes népességben négy, az MDF két százalékot ért el. A biztos pártválasztók közül az SZDSZ-re 4,6 százalék, az MDF-re 3,7 százalék adná a voksát.
Az első fordulót illető esélyek tekintetében fontos tényező lehet a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak viszonylag alacsonyabb mostani motiváltsága, amely az utolsó hetekre-napokra több mozgósítható tartalékot jelenthet a Fidesz számára – állapítja meg a Gallup elemzése.
A Gallup megállapítja, hogy a célegyenesbe lendülő kampány hatására a korábbiaknál többen rendelkeznek pártpreferenciákkal, és ezt telefonon a megkérdezettek 68, személyesen pedig 71 százaléka meg is osztotta a kérdezőbiztosokkal. A válaszadástól elzárkózók aránya most jelentősen alacsonyabb, mint a négy évvel ezelőtti kampány ugyanebben a periódusában.
Nagyobb minta
Márciusban, három héttel a választások első fordulója előtt a Magyar Gallup Intézet a szokásosnál nagyobb elemszámmal végzett két, egymással párhuzamos vizsgálatot, személyes és telefonos módszerrel. A személyes kérdezés során összesen 1564 személyt kérdeztek meg 99 településen március 15. és 22. között, míg március 16. és 20. között telefonos módszerrel interjúvoltak meg összesen 2420 személyt 114 különböző településen. A két hasonló vizsgálatot véletlen mintán ugyanazokon a véletlenül kiválasztott, az egész országot reprezentáló mikrorégiókban (túlnyomó részt átfedő településeken) végezték.
Rejtőzködő szavazók
A 2002-es választások első fordulója alkalmával a rejtőzködő szavazók preferenciáinak téves becslése miatt adott rossz választási prognózist a közvélemény-kutató szakma – áll a Gallup jelentésében. A nagyobb elemszámú minta előnyeit kihasználva így részletesebben megvizsgálták, hogy milyen attitűddel rendelkeznek azok a válaszadóink, akik a kérdezőbiztosnak nem árulták el a preferenciájukat, ugyanakkor állításuk szerint biztosan részt vesznek majd a választáson.
A preferencia kérdésre nem válaszoló de kormányváltást remélő válaszadók (2 százalék) pontosan ugyanannyian vannak mint a hasonlóan szemérmes, de a kormány maradását remélő választók (2 százalék) – áll a jelentésben. Ha az ő “voksaikat” hozzászámítjuk a pártpreferenciájukat elárulók adataihoz, akkor a teljes népességben változatlanul kis Fidesz előnyt találunk.
A Gallup szerint a pártpreferencia kérdésre egyáltalán nem válaszoló biztos szavazók között a kormányváltó attitűdök valamelyest erőteljesebbek a biztos szavazók fentebb tárgyalt átlagánál. Ebben a körben a kormány távozását kívánók aránya két százalékponttal magasabb a foklyamatosságot remélőkénél, és több mint kétszer annyian érzékelnek a környezetükben kormányváltó hangulatot mit annak az ellenkezőjét.
