A nemzetközi kutatócsoport becslései szerint a világ lakosságának csaknem 80 százaléka – mintegy ötmilliárd ember – olyan területen él, ahol komoly veszélyek fenyegetik a vízbiztonságot. – írja a Nature.
Egy összefoglaló térkép szerint jelentős veszélynek van kitéve az Egyesült Államok jó része – többek között a Mississipi vízgyűjtő területe -, szinte egész Európa, India a Gangesz-medencével és Kelet-Kína a Jangcével.
A legkevésbé fenyegetett folyók Szibéria, Kanada és Alaszka egyes részein, az Amazonas vízgyűjtő területén és Észak-Ausztráliában találhatók. Az Amazonas, a Kongó és a Nílus egyes szakaszai csak kis veszélynek vannak kitéve.
(A legmagasabban veszélyeztetett területeket pirossal jelöli a térkép, sárgával a magasan veszélyeztetetteket, a szürkés területek az alacsonyan vagy egyáltalán nem veszélyeztetettek.)
A cikk szerint a gazdasági növekedés a világon sok helyen a vízbiztonság rovására ment, például rosszul elhelyezett gátak révén, vagy a műtrágya, a rovarirtó szerek és más vegyszerek okozta környezetszennyezés következtében; a jellemző forgatókönyv szerint a gazdag országok ezután költséges technológiákkal próbálják enyhíteni a problémát, az azt kiváltó folyamatokat azonban többnyire nem érintik.
A szerzők a folyók védelmének újragondolását sürgetik, különösen a még viszonylag kevéssé szennyezett fejlődő világbeli folyók esetében. Érvelésük szerint a veszélyek forrásánál kellene beavatkozni, ahelyett, hogy a tüneteket próbálják mérsékelni drága eszközökkel.
A kutatók állításuk szerint az elsők, akik részletesen megvizsgálták a folyók fenyegetettségének mindkét aspektusát: az ivóvízbiztonságot és a biodiverzitás kérdését.
“Az emberi vízbiztonságot és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek általánosak” – hangsúlyozta Charles J. Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A szerzőknek nincsenek illúzióik a közeljövőt illetően: “Figyelembe véve azt a fokozódó irányzatot, amely a fajok kihalását, a népességnövekedést, a klímaváltozást, a vízhasználatot és a fejlesztési nyomást jellemzi, azt mondhatjuk, hogy az édesvízi rendszerek fenyegetettsége jócskán kinyúlik majd a jövőbe”.
