Súlyos problémát okoz az alkohol az orosz hadseregben

A Rheinmetall Romániában fogja végezni egyebek között az ukrán harcjárművek és önjáró lövegek karbantartását és javítását – közölte vasárnap a német fegyvergyártó vállalatcsoport szóvivője.

A Rheinmetall gőzerővel dolgozik egy katonai karbantartó és logisztikai központ felépítésén a NATO-partnerország Románia területén,

ismertette az illetékes, aki szerint az ukrán határ közelében található Szatmárnémeti térségében már el is kezdődtek az építkezési munkálatok.

A központ már áprilisban megkezdheti munkáját. A várakozások szerint „központi szerepet fog játszani az Ukrajnában használt nyugati fegyverrendszerek bevethetőségének fenntartásában biztosítva logisztikai ellátásukat”. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója hangsúlyozta, a vállalat „egyik központi törekvése, hogy a NATO-haderőnek és Ukrajnának a lehető legjobb támogatást nyújtsa ebben a kritikus helyzetben”.

A létesítmény egyebek között alkalmas lesz egyebek mellett önjáró lövegek, német Leopard, brit Challenger páncélosok, Marder, Fuchs gyalogsági harcjárművek és katonai teherautók szervízelésére.

A Rheinmetall 2022 júniusában a KMW partnercéggel közösen a litvániai Jonavában hozott létre egy hasonló karbantartási központot a litván hadsereg, illetve a balti államokban állomásoztatott NATO-erők támogatására.

(MTI)

Alapvető emberi kötelesség, hogy „minden bajbajutottat erőnkhöz, méretünkhöz, képességeinkhez mérten megsegítsünk” – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Ungváron, ahol átadta a Veszprém városa által humanitárius segélyként felajánlott 14 városi autóbusz első hat járműből álló tételét az ukrán partnereknek.

A hat darab, jó állapotban lévő jármű közül öt Ukrajna olyan városaiba kerül, ahol a háború következtében részben megsemmisült a buszpark – közölte Magyar Levente, egy pedig Kárpátalján teljesít majd szolgálatot. A nagy értékű adomány átadásán elhangzott, hogy az ukrajnai önkormányzatok buszparkjuk jelentős részét felajánlották a hadsereg igényeinek kielégítésére, így sok esetben az alapvető szolgáltatásokat sem képesek biztosítani, így például a gyerekek iskolába szállítását sem.

Magyar Levente megkért minden magyarországi érintettet, akinek lehetősége van rá, ajánljon fel jó állapotban lévő, odahaza nélkülözhető gépjárműveket, amelyek átadását a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálja majd. A parlamenti államtitkár aláhúzta, hogy a már megkezdődött újjáépítés „olyan materiális igénnyel jár, amihez érdemben Magyarország is hozzá tud járulni”.

A látogatás második okaként a magyar-ukrán kapcsolatok aktuális kérdéseinek áttekintését nevezte meg Magyar Levente. Mint fogalmazott, a két ország baráti kapcsolatát az utóbbi években megzavarták azok „az itteni magyar kisebbség körüli szabályozási kérdések, amelyekben nem tudtunk egyetérteni”. Szavai szerint abban bízik, hogy az ukrán partnerek részéről „van annyi belátás és jó szándék, ha nem is egy teljes értékű, de megnyugtató megoldáshoz előbb-utóbb el tudunk jutni”.

A látogatás harmadik oka az, hogy a Kijev mellett fekvő, a háború első napjaiban az orosz hadsereg által megszállt és lerombolt Bucsában és Borogyankában magyar állami finanszírozás révén infrastrukturális fejlesztések zajlanak, illetve fejeződtek be, amelyeket személyesen is felkeres a napokban.

Magyar Levente aláhúzta, hogy „minden kelteni kívánt látszat ellenére, amit egyes elemek próbálnak sugalmazni Magyarország, nagyon is aktívan jelen van Ukrajna megsegítésében”, nagyon kevés ország nyújt hasonló léptékű humanitárius támogatást. Az államtitkár kifejtette, hogy „a befogadottak, elszállásoltak, beiskolázottak mellett, akikről Magyarországon gondoskodunk” az ország minden erejét megfeszítve tesz azért, hogy enyhítse a háborús szenvedéseket Ukrajnában – mondta Magyar Levente.

A kárpátaljai oktatási vezetőkkel kora délelőtt Beregszászon megtartott megbeszélése kapcsán úgy fogalmazott, hogy a helyi magyar kisebbség számára rendkívül érzékeny nyelvhasználati kérdéseket illetően „esély van arra, hogy ez az ügy nyugvópontra kerüljön”, hozzáfűzve, hogy Kárpátalján mindenki a helyzet megoldására törekszik.

(MTI)

Az orosz erők vasárnap huszonkét légi és öt rakétacsapást hajtottak végre, valamint negyvenkétszer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira és ukrajnai települések polgári infrastruktúrájára – írta esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A beszámoló szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába végrehajtott támadó műveletekre összpontosítja. Bahmut, Avgyijivka és Marjinka továbbra is a harci cselekmények epicentrumában vannak. A nap folyamán az ukrán erők több mint ötven ellenséges támadást vertek vissza a térségben.

A vezérkar megerősítette, hogy vasárnap az orosz erők két rakétacsapást hajtottak végre, valamint rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városra. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy a Kosztyantinyivka elleni orosz támadás következtében legalább hat helyi lakos meghalt és nyolc megsérült. Hozzátette, hogy a támadásban megrongálódott 16 többlakásos épület és nyolc családi ház, egy óvoda, a városi adóhivatal épülete, valamint gázvezetékekben és járművekben keletkeztek károk.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy reggel az orosz erők aknavetővel eltaláltak egy tejszállító teherautót, a járműben két ember életét vesztette.

Az ukrán főügyészség közlése szerint az orosz erők a Donyeck megyei Toreckre is tüzet nyitottak, négy helyi lakos sérült meg. Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok ágyútűz alá vették a kurahovei hőerőművet, ami miatt áramellátási problémák keletkeztek a térségben.

(MTI)

Elkezdtek érkezni a részletek arról a robbanásról, amely vasárnap történt egy szentpétervári kávéházban. Az orosz sajtó szerint a belügyminisztérium megerősítette azokat az értesüléseket, hogy a robbanásban meghalt Vladen Tatarszkij blogger, további tizenhat ember pedig megsebesült.

Az orosz belügyminisztérium a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Tatarszkijt meggyilkoló bombát egy szoborba rejtették, amelyet a bloggernek ajándékoztak. Ukrajna tagadta, hogy köze lenne a robbantáshoz.

Tatarszkij tavaly részt vett a Kremlben tavaly szeptemberben tartott pazar ünnepségen, amelyen kihirdették Ukrajna négy, részben megszállt régiójának Oroszország általi annektálását, amit az ENSZ legtöbb országa azóta sem ismert el.

Mindenkit legyőzünk, mindenkit megölünk, mindenkit kirabolunk, ha arra lesz szükség. Minden úgy lesz, ahogy mi szeretnénk,

mondta egy, az eseményről készült videón.

A Reuters azt írja, hogy Tatarszkijnak – akinek az eredeti neve Makszim Fomin – több mint 560 ezer követője volt a Telegram közösségi oldalon és az egyik legprominensebb tagja volt annak a befolyásos, katonai bloggerekből álló csoportnak, akik időnként kritikával illették Oroszország ukrajnai háborúját.

The moment of an explosion in a cafe in St. Petersburg. Propagandist Vladlen Tatarsky held an event there. He is reportedly killed and six others were wounded. pic.twitter.com/lWijn522qN

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) April 2, 2023

Meghalt Vladlen Tatarszki orosz katonai blogger, miután robbanás történt egy szentpétervári kávézóban – írja a BBC az orosz sajtó alapján. Az első hírek alapján további tizenöt ember megsebesült.

There was an explosion in one of the restaurants of St.Petersburg, allegedly owned by Prigozhyn, Wagner PMC founder. Russian propagandist Vladlen Tatarski, who was there at this moment, is reportedly killed. pic.twitter.com/K56i3btuZY

— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) April 2, 2023

Nem jelentene veszélyt a cseh lakosság számára a taktikai atomfegyverek bevetése Ukrajnában – vélte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi vitaműsorában.

Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene,

mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.

Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte: Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy területére atomfegyvereket telepíthetnének. „Semmi ilyesmi nincs napirenden” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Jana Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna. „Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mutatott rá Cernochová. Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.

Jana Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéséket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében. „Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország” – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette: Kínát sem lehet kizárni.

(MTI)

A Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával őrizetbe vett amerikai újságíró, Evan Gershkovich fogva tartásáról folytatott telefonos megbeszélést Szergej Lavrov, az orosz és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.

Lavrov azt állította, hogy Evan Gershkovich-ot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gershkovich sorsáról pedig bíróság fog dönteni.

Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.

(MTI)

Kilencven napra felfüggesztette egy orosz fővárosi bíróság a moszkvai angol-amerikai iskola tevékenységét – közölte vasárnap az RBK című gazdasági napilap. Az intézkedés oka, hogy az ügyészség ellenőrzés során közigazgatási szabálysértés állapított meg az Anglo-American School of Moscow (AAS) működésében. A kifogások között szerepelt, hogy az iskola a vonatkozó rendeletet megsértve nem dolgozott ki a nemzetközi baccalaureátusi és a Common Core State Standard programon alapuló kiegészítő általános oktatási kurzusokat és a tanintézményben képesítés nélküli tanárok is oktattak.

Az 1949-ben alapított iskola nemzetközi oktatási programot kínál az óvodás kortól a 12. osztályig. A tanintézménynek 1200 diák tanulója van, köztük amerikai, kanadai és brit diplomaták gyerekei. (MTI)

Egy éve Ukrajna Kijevnél megállította azt az erőt, amely napjainkban a legnagyobb fenyegetést jelenti az emberiségre – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon.

Ukránok! Az emberiséget napjainkban fenyegető legnagyobb erőt állítottátok meg. Azt az erőt, amely gyűlöl és el akar pusztítani mindent, ami fontos,

fogalmazott az elnök, néhány nappal a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa kisváros tavalyi, 33 napos orosz megszállását követő visszavételének első évfordulója után.

Az összes, hozzánk tartozó területet felszabadítjuk és ismét kitűzzük az ukrán zászlót minden városunkban és településünkön,

tette hozzá Zelenszkij, aki üzenetéhez a kisváros visszavétele idején készített képeket is csatolt. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka leszögezte: folytatják a harcot a függetlenségért.

Az ukrán csapatok tavaly március végén foglalták vissza Bucsát és Irpint, az után, hogy az orosz csapatok feladták a főváros elfoglalására tett kísérleteiket, és kivonultak a térségből. A Bucsa utcáin heverő holttestekről készült képek bejárták a világot.

Ukrán források szerint Bucsában több mint 1400 embert öltek meg az orosz megszállás idején, köztük 37 gyereket. Kijev szerint több mint 175 ember holttestét találták tömegsírokban és kínzókamrákban, és 9000 orosz háborús bűntényt azonosítottak. Zelenszkij a közösségi médiában az orosz hadsereg kegyetlenkedései szimbólumának nevezte a megszállt kisvárosban történteket.

(MTI)

Csütörtökön az orosz biztonsági szolgálatok kémkedés vádjával őrizetbe vették a Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot az Urál-hegységben fekvő Jekatyerinburgban, miközben állítólag „titkos információkhoz próbált hozzájutni”. Az orosz biztonsági szolgálat azt állította, hogy Gershkovich „titkos információkat gyűjtött az orosz hadiipar egyik vállalatának tevékenységéről”. Gershkovich akár 20 év börtönbüntetésre is számíthat, ha kémkedésért elítélik. A Wall Street Journal azonnal vehemensen tagadta a vádakat, most pedig számos nyugati lap is közös nyílt levélben tiltakozott a Kreml sajtóellenes és jogállamiságot felszámoló gyakorlata ellen.

Greschkovich váratlan és igazságtalan letartóztatása komoly eszkalációját jelenti az orosz kormány sajtóellenes akcióinak. Oroszország azt üzeni ezzel, hogy határain belül az újságírást kriminalizálják, és hogy az országról tudósítani próbáló külföldi újságírókra nem vonatkozik a jog uralma

– olvasható a szövegben, amelyet 38 meghatározó médiaszemélyiség írt alá, közte a Guardian főszerkesztője, valamint a BBC, a New York Times, a Washington Post és más orgánumok szerkesztői.

Hat civil meghalt és nyolc megsebesült orosz támadás miatt az Ukrajna keleti részén található Kosztantyinivkában vasárnap reggel – közölte Andrij Jermak, Zelenszkij elnöki kabinetjének vezetője a Telegramon.

Kosztantyinivka, ahol a háború előtt mintegy hetvenezer ember élt, mindössze húsz kilométerre fekszik Bahmuttól nyugatra. A terület legalább nyolc hónapja a harcok epicentrumában van, mióta az orosz erők Bahmut elfoglalásával próbálkoznak.

Jermak közleménye szerint 16 társasház, nyolc magánház, egy óvoda és egy közigazgatási épület rongálódott meg a vasárnapi támadásban.

Szombaton egy hónapra Oroszország vette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökletét, ami heves tiltakozást váltott ki az ukrán vezetésben. A tanács tizenöt tagja rotációs rendszerben, havi váltásban látja el a feladatot. Oroszország ezt megelőzően legutóbb 2022 februárjában került sorra, éppen amikor „különleges katonai művelet” fantázianévvel inváziót indított Ukrajna ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanács elsősorban a béke fenntartásáért és a nemzetközi agresszió elleni küzdelemért felelős testület.

„Szomorú és nyilvánvalóan abszurd, destruktív hírekkel szolgálhatunk” – vezette fel a soros elnökséggel összefüggő bírálatát Volodimir Zelenszkij a napi videóüzenetében. Az ukrán elnök a szemléletesség kedvéért hozzáfűzte, hogy orosz lövedékek épp pénteken okozták egy öt hónapos kisfiú halálát.

És ugyanekkor Oroszország elnököl az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Nehéz elképzelni bármit, ami jobban bizonyítja az ilyen intézmények teljes csődjét

– fogalmazott.

A soros elnökségben a tizenöt tagország betűrend szerint váltja egymást a Biztonsági Tanács élén. Bár a szerepkör nagyrészt bürokratikus jellegű, a Kreml mellett több orosz illetékes kijelentette, hogy Oroszország „minden jogával élni fog” ebben a szerepkörben. Az Egyesült Államok csütörtökön arra szólította Oroszországot, „viselkedjék szakszerűen”, amikor átveszi az elnökségi szerepkört, minthogy eszköz nem létezik arra, hogy Moszkvát megakadályozzák a poszt betöltésében.

Márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) – az ENSZ-hez nem kapcsolódó nemzetközi igazságszolgáltatási szerv – elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin elnök és a gyermekek jogaiért felelős megbízottja ellen. Őket azzal a háborús bűncselekménnyel vádolják, hogy állítólag több száz gyermeket telepítettek át Oroszországba illegálisan Ukrajnából.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „a nemzetközi közösség arculcsapásának” nevezte, hogy Oroszország lehet a Biztonsági Tanács elnöke. Zelenszkij szerint emiatt itt az ideje a globális intézmények, köztük a Biztonsági Tanács általános felülvizsgálatának.

(Reuters)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint „rendkívül magas” azoknak az orosz katonáknak a száma, akiknek a halála nem közvetlenül harctéri okokra vezethető vissza. Az állításuk szerint mintegy kétszázezer halálos áldozatnak „jelentős kisebbségét” teszik ki alkohollal összefüggő esetek.

A brit jelentés maga is egy orosz Telegram hírcsatorna nemrégiben megjelent hírét idézi, amely szerint

rendkívül magas volt az alkoholfogyasztással összefüggő incidensek, bűncselekmények és halálesetek száma.

A nem közvetlenül harctéri halálesetek további vezető okai közé tartozik még a kihűlés, a rossz fegyverkezelési gyakorlat és a közúti balesetek – olvasható a napi tájékoztatóban.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 02 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/98MyQNQKmJ

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/XBel6Fvgf0

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 2, 2023

Orosz támadás érte a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Beriszlav városát, egy nő megsérült, több lakóház megrongálódott – közölte vasárnap a járási katonai adminisztráció vezetője, Volodimir Litvinov. A térségből áramkimaradást is jelentettek.

Az RBC ukrán hírügynökség Olekszij Prokugyin, Herszon megye kormányzója Telegram-üzenetére hivatkozva azt közölte, hogy az orosz erők az utóbbi huszonnégy órában hatvan alkalommal intéztek rakéta- és tüzérségi támadásokat a régió ellen, a megye azonos nevű székhelye, Herszon ellen hatszor. Az RBC hozzátette, hogy az éjszaka folyamán robbanásokat is lehetett hallani. A támadások közül huszonhat lakónegyedeket ért, egy civil meghalt.

(MTI)

Házi őrizetbe vették az ukrán ortodox egyház egyik vezető beosztású papját állítólagos moszkvai kapcsolataival összefüggésben – közölte az egyház. A pap a vádak szerint nyíltan dicsőítette az orosz megszálló erőket, és vallási megosztottságot szított.

A kijevi vezetés keményen lép fel az Ukrán Ortodox Egyház (UOC) ellen azzal az indokkal, hogy oroszbarát, és együttműködik Moszkvával. A egyház tagadja mindezt.

Az UOC közleményében azt írta, hogy a kijevi bíróság elektronikus karperec viselésére kötelezte Pavlo metropolitát. Az Interfax Ukrajna és az Ukrinform hírügynökségek szerint Pavlo hatvan napos házi őrizetet kapott.

Nem tettem semmit. Azt hiszem, ez politikai rendelkezés

– kommentált a pap az ítélethirdetés után újságíróknak.

Az orosz TASZSZ állami hírügynökség szerint a bíróság azt rendelte el, hogy Pavlo egy Kijevtől mintegy 40 kilométerre fekvő faluban éljen. Pavlo szerint a ház, ahova költöznie kell, lakhatatlan.

„Nincs hol aludni, nincs fűtés és nincs fény. Nincs konyha, nincs kanál. De nem baj, mindent elviselek” – fogalmazott a metropolita.

Minél több ország vonódik bele az ukrajnai háborúba, annál nagyobb iramban haladunk egy világháború felé – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte ha világháború lesz, akkor az atomháború lesz – emelte ki az elmondottakból az MTI.

Kocsis Máté a kormánypártok nevében közölte: az utolsó lehetőségig fognak azért küzdeni, hogy a béke és a tárgyalások kikényszerítése felé menjenek a dolgok, ne a háborús eszkaláció, ne a fegyverszállítások és ne a halottak számának növekedése felé. A „magyar baloldal” szerinte nem ilyen, mert ők nem támogatták a fideszes „békepárti határozati javaslatot” a parlamentben. Kocsis úgy véli, ők a magyar érdekekkel szemben egy háborúpárti érdekcsoportot képviselnek, ahogy azt szerinte már a tavalyi országgyűlési választások idején is tették, az orosz-ukrán háború kitörése óta pedig – közölte a frakcióvezető – egyértelműen „háborús retorika mentén” politizálnak.

A „magyar baloldal” Kocsis magyarázata szerint „azt a feladatot kapta dollárért cserébe, hogy a háborúpárti álláspontot képviselje Magyarországon, mert ez az amerikai érdek”. A frakcióvezető szerint máskülönben az európai országok jelentős része is ebbe az irányba tart.

A fideszes politikus úgy látta, Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa kiszélesedett, a nyugati hatalmak pedig ahelyett, hogy erejüket, befolyásukat és katonai fölényüket a béke vagy az azonnali tűzszünet kikényszerítésére használnák, egyre nagyobb hatásfokú és erősebb fegyverek szállításával egyre jobban belesodródnak a háborúba.

Lépésekre vagyunk attól, hogy nyugat-európai, vagy a konfliktustól nyugatra lévő országok katonákat is küldjenek Ukrajna területére, a mi álláspontunk szerint éppen ez az, amit el kellene kerülni

– ismételte Kocsis lényegében Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjús, kijelentéseit, amelyek még a Kremlben is nagy port kavartak. Sőt a Párbeszéd még azt is kilátásba helyezte, hogy rémhírterjesztésért feljelentést tesz a miniszterelnök ellen.

Úgy azért nehéz békepártinak lenni, hogy fegyverszállításokat követelnek, a háborús retorikát használják katonák küldésére – folytatta a magyar parlamenti ellenzékre vonatkozó kommentárját a kormánypárti frakcióvezető, aki szerint ez szinte feloldhatatlan politikai ellentétet okoz a kormánypártok és a „baloldal” között.

Svédország NATO-csatlakozásáról azt mondta, ebben a kérdésben később hoznak döntést, hogy mikor, arra nem tért ki.

A magyar kormány elkötelezett a svéd csatlakozás mellett, a kormánypárti frakció azonban továbbra is megosztott a kérdésben, de megpróbálják rendezni a konfliktust – értelmezte a helyzetet Kocsis Máté.