Egy hosszú idő után újra művelésbe vett szántóföldön emberi csontokra lett figyelmes Rácz Tibor Ákos, a kutatás egyik vezetője.
A még tavasszal feltárt férfisírban nyílcsúcsokat, kengyelt találtak, majd előkerült egy IX. századi II. Lothar érem, valamint olyan fémtárgyak, amelyek arra utaltak, hogy honfoglalás kori temetőre bukkantak. A kéthektáros lelőhelyen a munkálatok ősszel tudtak megkezdődni.
A kora bronzkori úgynevezett makói kultúrához tartozó településen kívül földbemélyített Árpád-kori ház is előkerült a több periódusú lelőhelyről, de találtak pattintott kőeszközöket – késeket, kőpengéket -, illetve középső rézkorból származó temetkezést és cserepeket is.
A dabasi honfoglalás kori temetőnek azért van jelentősége, mert a leletmentés keretein belül sikerült szakszerűen kibontani a sírokat, amelyeket a mezőgazdasági művelés véglegesen elpusztított volna. Azok elhelyezkedéséből, egymáshoz való viszonyából, számából és a halottak elhelyezéséből sok fontos információhoz lehet jutni.
A mostani kutatás tovább finomíthatja a X. századi temetkezések időrendjét, mivel olyan ékszerek kerültek elő egymás mellől, amelyekről korábban úgy vélték, hogy nem egy időszakban viselték őket.
A négyhetes terepmunka után most kezdődik majd a leletek feldolgozása, a csontokat várhatóan a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai fogják megvizsgálni, Bécsben pedig radiokarbonos elemzés segít majd pontosan meghatározni korukat.
