A hét elejének egyik legfontosabb híre volt idehaza, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy ilyen alapítványok tartanak fenn.
Vagyis, jelen állás szerint nem mehetnek erasmusra azok a hallgatók, akik olyan felsőoktatási intézménybe járnak, amelyet valamely kormányközeli alapítvány tart fenn és üzemeltet. Brüsszel a finanszírozást ideiglenesen függesztette fel, mert összeférhetetlennek tartja, hogy a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumaiba fideszes politikai kinevezettek kerültek.
A nap végén Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter reagált a fejleményekre a kormány részéről. Az RTL Híradójának megkeresésére azt mondta, nagyon bízik benne, hogy félreértésről van szó.
Nagyon bízom, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét.
A miniszter ezután azt ecsetelte, hogy a bizottság korábban két követelést fogalmazott meg velük szemben:
- az egyik, hogy a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozzanak a közérdekű alapítványok beszerzései is;
- illetve, hogy dolgozzanak ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert.
Navracsics szerint mindkettőt teljesítették, ugyanakkor a tárgyalások alatt soha még csak fel sem merült az, hogy kockázatosnak tartaná az Európia Bizottság, hogy aktív politikusok is részesei a közérdekű alapítványok kuratóriumának.