A háború tegnapi eseményeiről itt olvashat.
Andrei Spinu moldovai miniszterelnök-helyettes, infrastrukturális és regionális fejlesztési miniszter szombaton bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a kiterjedt áramkimaradások kockázatának csökkentése érdekében.
Spinu közölte, hogy az Energocom állami áramszolgáltató vállalat elegendő elektromos áramot fog vásárolni az ország legnagyobb elektromos erőművétől, amely a Romániából érkező importtal együtt képes lesz fedezni Moldova decemberi szükségleteit. Európa legszegényebb országában, Moldovában az Oroszországból érkező földgázszállítások csökkenése, valamint a szomszédos Ukrajna energetikai létesítményeire mért orosz légicsapások miatt gyakori volt az áramkimaradás. A moldovai elektromos hálózat a szovjet idők óta összeköttetésben van az ukrajnai és a Dnyeszter melléki hálózatokkal.
A Moszkva-barát szakadár Dnyeszter melléki területen található Cuciurgan erőmű a Chisinau által szállított orosz gáztól függ. Az erőmű november elején leállította Moldova többi részébe irányuló áramszállítást, miután az orosz Gazprom az ősszel kifizetetlen számlákra hivatkozva 40 százalékkal csökkentette a Moldovának szánt földgázexportot.
„A szerződés aláírásával csökkent a hálózatról való tömeges lekapcsolódás veszélye” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a miniszterelnök-helyettes. „A szerződés észszerű kompromisszum, amely révén a Dnyeszter mindkét oldalán élő állampolgárok áramhoz és földgázhoz jutnak.”
Spinu közölte, hogy a Moldovagaz moldovai gázipari vállalat 5,7 millió köbméter földgázt szállít a Dnyeszter melléki területnek. A Cuciurgan erőmű Moldova legnagyobb energetikai cége. A Dnyeszter melléki terület az 1992. évi polgárháború után szakadt el Moldovától, de a legtöbb ország nem ismeri el. Az erőművet 2004-ben Dnyeszter melléki illetékesek privatizálták, majd eladták egy orosz állami cégnek. Moldova nem ismeri el a privatizációt.
Spinu közölte, hogy vezetők tárgyaltak a szerződés esetleges meghosszabbításáról is a január-márciusi időszakra, hogy az egész országot ellássák árammal. (MTI)
A 2006-ban Londonban polónium-210-zel megmérgezett dezertőr orosz titkosügynök, Alekszandr Litvinyenko fiának moszkvai otthonát az orosz hadsereg toborzó tisztjei látogatták meg, akik azt remélték, hogy be tudják sorozni.
A 28 éves Anatolij Litvinyenko elárulta, hogy néhány hete katonai szolgálatra hívták be az orosz hadseregbe. Úgy tűnt, az orosz hatóságok nem tudnak Vlagyimir Putyin rendszerével kapcsolatos tragikus múltjáról.
„Október közepe táján, majdnem egy hónappal azután, hogy Putyin részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban, kopogtattak a hivatalos lakhelyemként bejegyzett moszkvai lakásom ajtaján” – írta az ifjabb Litvinyenko az Observer című lapban, mielőtt levetítették volna egy sorozatot a brit tévében, amely apja orosz bérgyilkosok általi megmérgezésének történetét meséli el.
„A család barátai, akik jelenleg ott laknak, kinyitották az ajtót, és az orosz katonai közigazgatás két tisztje fogadta őket, akik megkérdezték, hogy otthon vagyok-e. Közölték velük, hogy több mint húsz éve nem voltam otthon.”
Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezik az oroszországi háborút lezáró tárgyalásokba, a Nyugatnak fontolóra kellene vennie, hogy garanciákat nyújtson Oroszországnak a jövőbeli biztonsági rendszerben – jelentette a Reuters.
„Ez azt jelenti, hogy az egyik lényeges pont, amellyel foglalkoznunk kell – ahogy Putyin elnök mindig is mondta –, az a félelem, hogy a NATO egészen a kapujáig eljut, és olyan fegyverek telepítése, amelyek Oroszországot fenyegethetik” – mondta Macron, aki hozzátette, hogy Európának fel kell készülnie arra, „hogyan adjon garanciákat Oroszországnak azon a napon, amikor visszatér a tárgyalóasztalhoz”.
Nyugati szakértők és politikusok azonban régóta azt hangoztatják, jelenleg egy tűzszünet elsősorban Oroszországnak volna előnyös, amely újra rendbe szedhetné az Ukrajnában jelentősen megtépázott haderejét. Egyébként Macron december 1-jén azt mondta, hogy a Nyugat „soha nem fog olyan kompromisszumot kérni az ukránoktól, amely elfogadhatatlan lenne”.
Macron javaslata pedig egyékbént sem aktuális, hiszen a Fehér Ház pedig december 2-án jelezte, hogy Putyin abszolút nem mutatott hajlandóságot arra, hogy bármilyen párbeszédben érdekelt legyen.
Vagyonos orosz üzletembert vettek őrizetbe Londonban pénzmosás és csalás gyanújával – írta a Hvg.hu a brit Országos Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) szombati bejelentése alapján. Az 58 éves férfit még csütörtökön vették őrizetbe több millió fontot érő londoni otthonában az NCA nemrégiben létrehozott „kleptokrácia-ügyosztályának” nyomozói.
Az ügyosztály elsődleges feladata az Oroszországgal szembeni szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozása és a külföldiek által korrupt módon szerzett nagy-britanniai vagyoneszközök feltárása.
A NCA szombati tájékoztatása szerint az ügynökség szintén pénzmosás gyanújával őrizetbe vett egy 35 éves férfit is, aki az orosz üzletember alkalmazásában állt, és éppen több ezer font készpénzzel a táskájában próbálta elhagyni a rezidenciát. Csalás előkészülete és pénzmosás gyanújával őrizetbe vettek londoni otthonában egy 39 éves férfit is, aki az NCA ismertetése szerint „az orosz üzletember jelenlegi partnerének egykori barátja”.
Az NCA az őrizetbe vettek egyikét sem nevezte meg, a gyanúsítottakat kihallgatásuk után, óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
Graeme Biggar, az NCA vezérigazgatója az őrizetbe vételekről szóló bejelentéshez fűzött szombati nyilatkozatában úgy fogalmazott: az NCA eddig „csaknem száz” olyan műveletet hajtott végre, amelyek célja az orosz elnökhöz, Vlagyimir Putyinhoz kötődő elit tagjai és kijáróik által jelentett bűnügyi fenyegetések kiküszöbölése.
Az ukrán hatóságok Herszonban evakuálásra szólították fel a Dnyeper (Dnyipro) folyó keleti részén élőket – írja a The Guardian a Kyiv Independent alapján.
A folyó volt a frontvonal az ukrán és az orosz csapatok között a térségben, mióta Oroszország kivonult a városból. Azóta is folytatódik az ágyúzás a város felé.
Jaroszlav Janusevics kormányzó azt mondta, hogy a hatóságok segítik az embereket az evakuálásban szombattól hétfőig.
Tizenhét ukrán nagykövetség, illetve diplomáciai képviselet kapott levélbombát, illetve állati testrészeket – például marhaszemet – tartalmazó gyanús küldeményeket az utóbbi napokban – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
– Az egész Ukrajna madridi nagykövetsége elleni robbantásos merénylettel kezdődött, de ezt igen furcsa, mondhatni beteges cselekmények követték – mondta a politikus a CNN-nek. Még szerdán sebesült meg könnyebben egy levélbombától a madridi ukrán nagykövetség egyik alkalmazottja.
Az ukrán külügyi szóvivő, Oleg Nikolenko szerint a magyar, a holland, a lengyel, a horvát, az olasz és az osztrák nagykövetségek is kaptak gyanús küldeményeket.
Oroszország visszautasította a feltételezést, hogy köze lenne a madridi támadáshoz, amelyet teljességgel elfogadhatatlannak tartanak.
A The Telegraph interjúzta James Cleverly brit külügyminisztert, aki egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte egy esetleges béketárgyalást és tűzszünetet arra használna fel Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy időt nyerve feltöltse hadserege tartalékait, több katonát képezzen ki, több lőszert állítson elő, valamint a sérült fegyveres erőit újra felfegyverezze, mielőtt újabb támadást indít Ukrajna ellen.
James Cleverly azt követően beszélt erről, hogy:
(Sky News)
Kijevi források arról számolnak be, hogy az ukrán erők pénteken 510 orosz katonát öltek meg, ezzel 90 600-ra nőtt az Oroszország által az invázió kezdete óta elvesztett katonák száma.
A fegyveres erők ukrán vezérkarának statisztikái szerint további nyolc drónt és egy tankot is kilőttek.
These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of Dec. 3, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/t9HbMcR2Wq
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) December 3, 2022
(The Guardian)
Spanyolország 6 egység Hawk típusú légvédelmi rakétarendszert ígért Ukrajnának, és ebből az elsőt el is küldte Kijevbe.
Ez a legvédelmi rakétarendszer olyan repülőgépek és rakéták ellen hatékony, melyeket Oroszország vetett be ukrajnai célpontok, köztük erőművek és civilek otthonai ellen.
(The Guardian)
Két orosz rakéta csapódott be a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban, a régió fővárosa, Zaporizzsja közelében, péntekről szombatra virradóra.
Épületek rongálódtak meg, a források áldozatokról nem számoltak be.
(The Guardian)
Több mint 7000 robbanószerkezetet hatástalanított Herszon környékén az ukrán biztonsági erők. Az aknamentesítés azóta zajlik, hogy az oroszok a múlt hónapban kivonultak a városból és környékéről.
A tűzszerészek körülbelül hétszáz hektárnyi területet, hatvan kimométernyi vasúti vonalat és 326 lakóingatlan környékét mentesítették. Ennek ellenére mindenkit, akik a városba való visszaköltözést tervezik, arra kérnek, hogy legyenek különösen óvatosak, mert rengeteg robbanószerkezet lehet még a környéken.
A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét, hordónkénti 60 dolláros (23 ezer forint) árban határozták meg annak mértékét. Az árplafon bevezetésének célja, hogy az Oroszországból importált olaj piaci áron történő megvételével csökkentsék Moszkva bevételeit, s egyúttal stabilizálják a globális energiaárakat.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóházának, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke az EU pénteki bejelentésére reagálva arra figyelmeztette az uniós országokat, hogy az ársapka bevezetésével saját biztonságukat veszélyeztetik.
A washingtoni orosz nagykövetség a Telegramon megosztott üzenetében „a szabadpiaci elvek átírásának” nevezte az intézkedést, hangsúlyozva, hogy „az efféle lépések elkerülhetetlenül a bizonytalanság és a nyersanyagárak növekedését eredményezik”. A nagykövetség kiemelte: az ilyen „veszélyes és törvénytelen” eszközök alkalmazása ellenére nem tartják kérdésesnek, hogy az orosz olajra változatlanul lesz kereslet.
A brit Védelmi Minisztérium szerint az orosz hadsereg egy körülbelül 15 kilométeres frontvonalon jelentős tűzerővel támad, hogy bekerítsék Bahmut városát. Az utóbbi napokban kisebb sikereket értek el ezeken a donyecki területeken, amely augusztus óta a támadások fő irányát jelentik.
A Guardian szerint ugyanakkor műveleti szempontból korlátozott jelentősége van a hadműveletnek, bár annak sikerével a támadó csapatok nagyobb fenyegetést jelenthetnek Kramatorszk és Szlovjanszk városokra is. Ehhez képest a védelmi tárca elemzése arról ír, hogy az akció igen költséges, figyelembe véve annak potenciális hozadékát, Moszkva valószínűleg inkább politikai, szimbolikus jelentőséget tulajdonít egy bahmuti területszerzésnek.
A Kijev melletti Hosztomel városában egy kiégett ház faláról eltűnt a Banksy néven ismert brit graffitiművész, politikai aktivista egy falfestménye, mely egy gázálarcos, pongyolában tűzoltó készüléket tartó nőt ábrázol.
A nyomozás eredménnyel járt, a rendőrség elfogta a tetteseket és megtalálta a sértetlen alkotást.
Erről Olekszij Kuleba, Kijev kormányzója számolt be.
Idézünk a kormányzótól: „Mindent megteszünk azért, hogy ezeket az utcai művészeti alkotásokat győzelmünk szimbólumaként őrizzük meg.”
Banksy megerősítette, hogy a pongyolást falfestményt és hat másikat a múlt hónapban festette fel Ukrajna olyan területein, melyeket heves harcok sújtottak.
Képünk még a lopás előtt készült.
(The Guardian)
Az Egyesült Államok szerint az orosz olaj ársapkája azonnali jelentős bevételkiesést okoz Putyinnak – ezt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter jelentette ki.
Mint a 24.hu is megírta: pénteken több hónapos egyeztetés után az EU úgy döntött, hogy tagállamai számára hordónként 60 dollárban maximálja az Oroszországból tengeri szállítással vásárolható kőolaj árát.
A rendelkezés elvileg december ötödikén lép életbe.
Lengyelország eleinte alacsonyabb árat követelt, ám visszavonta a javaslattal szembeni kifogását, miután ígéretet kapott arra, hogy a felső határt 5 százalékkal alacsonyabb szinten tartják a piaci árfolyamnál.
Az árplafonról szóló megállapodás néhány nappal azelőtt született, hogy az orosz kőolaj tengeri importjára vonatkozó uniós tilalom hatályba lépne, szintén december ötödikén.
Az aláíró országok kizárólag olyan tengeri úton szállított olajat és kőolajtermékeket vásárolhatnak, melyet az árplafonon vagy az alatt értékesítenek.
Oroszország elítélte a döntést, és kilátásba helyezte, hogy nem ad el olajat az árplafont bevezető országoknak.
Az orosz Leonyid Szluckij külügyi bizottsági elnöke azt mondta, hogy az EU a saját energiabiztonságát veszélyezteti az sapkával.
A Nemzetközi Energia Szövetség adatai szerint a háború előtt Oroszország olajexportjának több mint fele Európába irányult; Németország volt a legnagyobb importőr, ezt követi Hollandia és Lengyelország.
Ám a háború óta az EU-országok próbálják csökkenteni függőségüket.
Az Egyesült Államok már betiltotta az orosz kőolajat, míg az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy az év végéig fokozatosan megszünteti azt.
Oroszország a kőolaját most más piacokra próbálja eladni, elsősorban Indiába és Kínába.
