Uniós szinten nőttek, Magyarországon összességében csökkentek az oktatásra fordított kiadások – írja a Népszava az Európai Bizottság friss, Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa alapján.
Brüsszel szerint 2011 és 2021 között
- a felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya 28,2 százalékról 32,9 százalékra nőtt, de az EU átlagtól (41,2%) még mindig messze vagyunk,
- a rosszul teljesítő 15 évesek aránya az olvasási alapkészség terén 17,6 százalékról 25,3 százalékra, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra nőtt, mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot,
- a korai iskolaelhagyás tavaly 12 százalékos volt (az EU-átlag 9,7%), a romák körében 62,7 százalék.
A kiadvány szerint hiba volt 16 évre csökkenteni a tankötelezettség korhatárát, a kormány céljával ellentétben a fiatalok nem lettek munkavállalók, se iskolába, se dolgozni nem járnak.
Az EU szerint égető probléma
- az egyre nagyobb a tanárhiány,
- az elöregedés, tavaly a tanárok 46 százaléka 50 éves vagy idősebb volt,
- a pedagógusok fizetése
- az utánpótlás hiánya.
Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok bére az OECD-országok körében (csak az egyéb felsőfokú végzettségűek 55-66 százaléka a végzettségi szinttől függően).
Lényegében mindez igaz a felsőoktatásra, a diplomások száma nem képes kielégíteni a magasan képzett munkaerő iránti keresletet. Miközben az EU célja a felsőfokú végzettségnél 45 százalék, Magyarországon az utóbbi években csökkent az egyetemre felvételizők száma, legutóbb 99,2 ezren jelentkeztek, 13 ezerrel kevesebben, mint 3 éve.