Interjút adott Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbes-nak, melyben többször is szóba kerültek az ársapkák. A Tesco-vezér azt gondolja, a legelején jó volt a szándék, mert bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, ráadásul fogyasztást generált, mostanra viszont az látszik, milyen ártorzító hatásuk van. Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt. „Ez nyilván a kormány hatásköre, de szerintem előbb-utóbb ki kell vezetni ezeket, mert elkezdtek nagyon-nagyon elmenni a beszerzési árak” – tette hozzá.
Az első ársapkáknál mindenki hat termékről beszélt, holott a valóságban az 48 terméket jelentett. Többfajta százszázalékos napraforgóolajat forgalmazunk, csirkemellből is van csomagolt, nem csomagolt, nagyobb, kisebb adagok. Ehhez képest a tojás és a burgonya viszonylag egyszerűek, most könnyebb dolgunk volt, bár sok időt így sem kaptunk az átállásra
– mondta Pálinkás. Az elmúlt időszaknak az volt az egyik tapasztalata, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ráugranak az adott termékekre. Arra például nem számítottak, hogy 700 százalékkal nő meg a cukor iránti kereslet, mert a kiskereskedők is elkezdtek hozzájuk járni, hiszen sokkal olcsóbban vették meg a cukrot polci áron, mint beszerzési áron.
Mondott egy csirkés példát is:
A hatósági áras csirkemellfilé, amit nekünk árulni kell, nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, mert nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció ezekhez az igényekhez.
A mellre nagy kereslet van, ezen még keresni is tudnak a beszállítók, viszont az állat többi részét is el kell adniuk. Két opciójuk van: vagy sokat vágnak le, de akkor nyomott áron tudják csak eladni a piacon, és veszteségük keletkezik, vagy annyit vágnak le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége.
Tehát itt szerinte nagyon nagy kérdés, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e.
Szerintünk abszolút nincs. Inkább torzító hatása van, és ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban nyílik a beszerzési árolló, és még biztos nem vagyunk a folyamat végén. Szerintünk még sok inflációs ütem lesz, bár talán már kisebb mértékűek, de egyre inkább ki fog nyílni ez az olló, és egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél
– mondta Pálinkás.
Az ársapka önmagában veszteséget generál nekik, még úgy is, hogy más termékeknél nagy az árfelhajtó hatás. Egy házi statisztikát is megosztott: a gyorsan forgó élelmiszereknél, ahol egyébként a legnagyobb volt az infláció, ott 32 százalékkal emelkedtek a beszerzési áraik, de 30 százalékkal emelkedtek „csak” a fogyasztói árak. A Tesco úgy számol, hogy az ársapkák miatti veszteségük az idén körülbelül 11 milliárd forintig mehet fel.
