Szerdán vitáznak az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetével, csütörtökön pedig szavaznak is róla. Mint arról korábban írtunk, az eseményen 2013-mal és 2018-cal ellentétben ezúttal nemhogy a magyar miniszterelnök nem vesz részt, de senki sem képviseli a magyar kormányt, és nem mondja el annak érveit a témában.
A vitát Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus, az új jelentés készítője nyitotta, aki a 444 tudósítása szerint elmondta, koherens, felelős munkát végeztek a szöveg megírásában közreműködők, öt frakció támogatta a munkát. Emlékeztetett, hogy a szöveg szerint hibrid rezsim lett Magyarország és nem demokrácia már, ehhez képest az EU-s intézmények semmit sem tettek ez ellen.
Úgy folytatta,
a Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon, és közben mennek az EU-s pénzek az Orbán család zsebébe. Az újságírókat lehallgatják, a melegeket megbélyegzik, most a nők ellen fordult éppen a magyar kormány.
Didier Reynders EU-biztos a jelentéstevő felszólalására arról beszélt, hogy a Bizottság kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni a jogállamiság védelmében.
Ezt követően komoly adok-kapok következett, a portugál Isabel Wiseler-Santos Lima néppárti képviselő közölte, rendszerszintű problémák vannak Magyarországgal, Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata képviselő pedig úgy fogalmazott, örülne, ha nem kellene azt a vitát megtartani, de a helyzet nem javul Magyarországon. Nem mindenki van ugyanakkor ezen az állásponton, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, Jean-Paul Garraud például arról beszélt, hogy az EP ismét mindenféle alap nélkül akarja besározni Magyarországot.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette, az Európai Parlament nem megállapodni akar Magyarországgal, hanem zsarolni, mert nem tudja elfogadni, hogy a magyar emberek tavasszal negyedszerre is nemet mondtak a magyar baloldalra és a brüsszeli kioktatásra, és egy jobboldali, nemzeti-konzervatív kormányt választottak meg.
A politikus szégyenletesnek és megbocsáthatatlannak nevezte, hogy az EP jelentős része a magyar baloldali EP-képviselőkkel még háborús válsághelyzetben is hazugságokkal támad, és politikai rágalomhadjáratot folytat Magyarország ellen.
Továbbra is meg fogjuk védeni a gyermekeinket, a határainkat és mi magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről
– fogalmazott a fideszes EP-képviselő.
A jelentésről csütörtökön szavaznak majd, a bizottsági előkészítések alapján nagy rá az esély, hogy a többség megszavazza majd. Ez a jelentés politikai nyilatkozatnak számít, a Bizottságnak és a Tanácsnak illik figyelembe vennie, de jogilag nem köti egyik intézményt sem.
Az Európai Bizottság vasárnap dönthet a jogállami (feltételességi) mechanizmusban Magyarországgal kapcsolatban. A Bloomberg és a Népszava értesülései szerint a bizottság a két lehetséges döntés közül nem azt választja, hogy elrendezettnek tekinti az ügyet, hanem azt, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok elé viszi azt. Erről bővebben itt írtunk.
A jogállamisági vitáról hamarosan helyszíni tudósítunk jelentkezik bővebb összefoglalóval.
