Nagyvilág

A Watergate-ügy után hozott törvény miatt razziázott az FBI Trumpnál

Alex Wong / Getty Images
Alex Wong / Getty Images
Az elnökségi nyilvántartási törvény előírja, hogy minden, az elnöki ciklus alatt keletkezett hivatalos iratot meg kell őrizni, majd át kell adni nemzeti levéltárnak. Donald Trump azonban úgy gondolta, ezek a szabályok rá nem vonatkoznak.

Magyar idő szerint hétfőről keddre virradó éjszaka érkezett a hír, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz az FBI házkutatást tartott a floridai Palm Beachben található Mar-a-lagóban, amely nemcsak egy privát klub, hanem Donald Trump lakhelye is. Bár a volt elnök az erről szóló közleményben meglehetősen drámaian fogalmazott, sajtóbeszámolók szerint az FBI-ügynökök a lehető legkevesebb feltűnést keltve végezték el a munkájukat ottani idő szerint hétfőn hajnalban, még a megszokott, sötétkék alapon sárga FBI-feliratos dzsekit sem vették fel.

Mivel Trump párhuzamosan több jogi procedúrának is a középpontjában van, az első híradásokban még bizonytalanul fogalmaztak arról, hogy mi lehetett a razzia célja, de a legtöbb sajtótermék az elnöksége alatt keletkezett hivatalos iratok kezelését sejtette a háttérben. Később bebizonyosodott, hogy valóban ez volt az ok.

A történtekről szóló közleményében Trump a Watergate-ügyhöz hasonlította a razziát, de ő valószínűleg arra célzott, hogy mindkét esetben „boszorkányüldözésről” volt szó. A párhuzam valóban megáll, de nem csak azért, mert a mar-a-lagói házkutatás éppen Richard Nixon lemondásának 48. évfordulóján történt. Hanem azért, mert a szövetségi ügynökök akciójának apropóját egy Nixon miatt hozott törvény adta.

Giorgio Viera / AFP Donald Trump házánan bejárata a floridai Palm Beachben található Mar-a-lagóban 2022. augusztus 9-én.

Archiválás ragasztószalaggal

Az 1978-ban hatályba lépett Presidential Records Act (PRA), azaz elnökségi nyilvántartási törvény elsődleges célja az volt, hogy megakadályozzák Nixont abban, hogy megsemmisítse az elnöksége alatt keletkezett, a Watergate-ügyben bizonyítékkal felérő fehér házi iratokat, és ezzel felülírják azt az irányelvet, hogy az elnöki iratok magánjellegűek.

A PRA kimondja, hogy az ilyen dokumentumok a köztulajdon részét képezik, és az elnöknek kötelessége biztosítani ezek megőrzését. A PRA ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy megsemmisítsék azokat az iratokat, amelyeknek már nincs adminisztratív, történelmi vagy információs értékük, de erről egyeztetni kell a Nemzeti Levéltár (National Archives and Records Administration, NARA) munkatársaival, akik aztán adnak egy hivatalos szakvéleményt.

A PRA szabályozza azt is, hogy az iratokat az elnöki ciklus végén át kell adni a NARA számára, ahol azokat archiválják. A leköszönő elnök meghatározhat hat kategóriát, az azokba tartozó dokumentumokat legfeljebb 12 évre lehet titkosítani, az összes többi iratot pedig minimum öt évre. A határidő letelte után az iratok kutathatóvá válnak – olvasható a Lawfare Blog cikkében.

Donald Trump sajátos elnökségi módszerei azonban az iratok kezelésére is kiterjedtek. Solomon Lartey, a Fehér Ház egyik korábbi levéltárosa 2021 januárjában a PBS-nek megerősítette azokat a korábban terjedő pletykákat, hogy Trumpnak szokása volt összetépni a papírokat, mielőtt kidobta őket a kukába. Lartey szerint hiába mondták Trumpnak, hogy ezt hagyja abba, ő nem hallgatott rájuk, így végül számos esetben a levéltárosok órákat töltöttek azzal, hogy összeragasszák a széttépett iratokat. Lartey első ilyen munkája egy olyan, a kormányzati leállásról szóló levél volt, melyet a szenátus demokrata csoportjának vezetője, Chuck Schumer küldött Trumpnak.

A volt fehér házi levéltáros vagy tíz olyan emberről tud, akinek a Trump-elnökség első két évében különböző időpontokban az volt a feladata, hogy ragasztószalag segítségével „archiválja” az elnök által széttépett papírokat.

A volt elnök egy megbeszélés alkalmával leteremtette az egyik tanácsadóját, amiért feljegyzéseket készített, egy Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetés után pedig elkobozta a tolmácsa jegyzeteit. Ráadásul több, a kormányzat felsőbb szintjein tartózkodó személyt nem egyszer figyelmeztetni kellett arra, hogy ne intézzenek hivatalos ügyeket magántelefonszámról vagy email címről, vagy ha mégis, akkor őrizzék meg ezeket az információkat.

Alex Wong / Getty Images

Jóllehet, az elnökségi nyilvántartási törvény kimondja, hogy az archív iratokat nem lehet megsemmisíteni addig, amíg erről a Fehér Ház nem egyeztet a NARA-val, és nem értesíti erről a kongresszust, de a törvény azt már nem mondja ki, hogy szót is kell fogadni a levéltárosnak, és azt sem akadályozza meg, hogy az elnök már előtte eltüntesse a dokumentumokat – hívja fel a figyelmet a PBS.

Késleltetett költözés

A legtöbb, a Fehér Házban keletkező irat manapság már elektronikus formátumban van, és a szakértők szerint az automatikus biztonsági mentést végző számítógépes rendszerek az információk nagy részét megőrzik, de azokat az adatokat nem tudják eltárolni, amelyeket a fehér házi dolgozók be sem visznek a rendszerbe.

A jogszabály kimondja, hogy az elnökválasztás után a papír alapú dokumentumokat a következő év január 20-áig, azaz nagyjából két és fél hónap alatt el kell juttatni a NARA-hoz. A költöztetés nem egyszerű feladat: Barack Obama elnöksége alatt mintegy 30 millió oldalnyi papír alapú irat és mintegy 250 terabájtnyi elektromos dokumentum keletkezett, beleértve másfél milliárd oldalnyi emailt.

Az önmagában is időigényes feladatot 2020 végén aztán tovább késleltette, hogy Trump nem volt hajlandó elismerni a választási vereséget, bizonyítékok hiányában is választási csalást emlegetett, emiatt pedig a költözési folyamat csúszott. Bár a fehér házi dolgozók már decemberben megkapták az arra vonatkozó útmutatást, hogy hogyan dobozolják be az iratokat, és hogyan készítsenek listát róluk, de ezt gyorsan visszavonták – írja a PBS. Az iratlista arra szolgált volna, hogy a NARA munkatársai könnyebben azonosítani tudják a dokumentumokat.

A késést csak fokozta, hogy a NARA közlése szerint a Fehér Házból hetekig nem érkezett meg az erre elkülönített pénz, ez azonban a tulajdonjog kérdését nem befolyásolja: január 20-án ugyanis akkor is a NARA válik az iratok tulajdonosává, ha azok akkor még a Fehér Házban vagy egy raktárban vannak.

Más kérdés, hogy mi az, ami egyáltalán bekerült az archívumba. Bár a ragasztós megoldás már önmagában abszurd, több forrás is arról számolt be, hogy számos esetben Trump az összetépett iratokat nem a kukába, hanem a vécébe dobta, majd megpróbálta lehúzni. A PBS-nek egy informátor arról beszélt, hogy Trump első impeachmentje alatt a Fehér Ház jogászai és felsőbb vezetése a szokásosnál is nagyobb figyelmet szentelt annak, hogy mit szkennelnek be a számítógépes rendszerbe. Az informátor arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy ha egy iratot sosem katalogizáltak, akkor annak a nyilvántartásban sem lesz nyoma.

Hiányzó dobozok

Ha van olyan állami szervezet, amelyről a legkevésbé gondoljuk, hogy határozottan fog fellépni az USA volt elnöke ellen, akkor a Nemzeti Levéltár ilyen, de a NARA-nak nem volt más választása. A Washington Post 2022 februárjában írta meg, hogy a levéltár az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, hogy indítson nyomozás a Trump-féle Fehér Ház iratkezelési gyakorlata miatt.

A levéltár indoklása szerint a volt elnök hivatali ideje alatt nemcsak iratokat tépett szét, hanem több mint egy tucat, dokumentumokkal teli dobozt vitt magával Mar-a-Lagóba. A folyamatot egyéves huzavona előzte meg Trump csapatával, mivel a NARA azt állította, tudomása van olyan iratok létezéséről, amelyeket nem adott át a volt elnök stábja.

Giorgio Viera / AFP Mar-A-Lago, Palm Beach

Egy csapatnyi levéltáros 2022 januárjában aztán Floridába repült, ahol átvettek 15 doboz iratot, majd miután átvizsgálták, nemcsak az derült ki, hogy még mindig nincs meg az összes hiányzó dokumentum, hanem az is, hogy a dobozokban számos, nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatot tartalmazó vagy egyenesen titkosított irat volt.

Mivel a levéltári szakértők szerint Trumpék nem megfelelően kezelték az iratokat, és nem adták át az összes hiányzó dokumentumot, erről értesítették az Igazságügyi Minisztériumot is. A tárca idén tavasszal számos olyan lépést tett, amely arra utalt, hogy nyomoznak a titkosított dokumentumokkal történtek ügyében, például idézést adtak ki a Nemzeti Levéltárnak a dobozok begyűjtésére, és összehívtak vádesküdtszéket is. A nyomozók elkezdték felvenni a kapcsolatot a lehetséges tanúkkal is, köztük Trump egyik asszisztensével, Molly Michaellel is.

A New York Times arról számolt be, hogy ugyancsak tavasszal szövetségi nyomozók egy csoportja, köztük az Igazságügyi Minisztérium legfelsőbb kémelhárítási tisztviselője, Jay Bratt Mar-a-Lagóba utazott, ahol egy rövid találkozót is megejtettek Trumppal, az ügyvédei jelenlétében. A volt elnök ügyvédje, Christina Bobb szerint végig együttműködő módon viselkedtek a nyomozókkal, és szabad hozzáférést biztosítottak az épülethez.

Az azóta eltelt időben azonban a nyomozókban felmerülhetett a gyanú, hogy még mindig nem jutottak hozzá az összes irathoz, ezért dönthettek a házkutatás mellett. Az ilyen rajtaütéseket szövetségi bírónak kell engedélyeznie, aki csak alapos indokkal járulhat hozzá, vagyis a jelek szerint az FBI-nak jól alátámasztatott bizonyítékai vannak arra, hogy bűncselekmény történhetett az ingatlan területén.

Trump ügyvédje azt mondta, hogy az ügynökök tucatnyi dobozzal távoztak Mar-a-Lagóból.

Trump újraindulása is lehet a tét

Hogy mi történik ezután, azt egyelőre nem tudni. A CNN elemzése szerint Trump ügyvédei megpróbálhatnak pert indítani a házkutatás miatt, akár azzal a céllal is, hogy semmissé tegyék az így megszerzett bizonyítékokat, vagy egyszerűen csak megtudják, pontosan milyen ügyben folyik a nyomozás. Ha nem fordulnak bírósághoz, akkor valószínűleg egy ideig semmilyen információ nem fog nyilvánosságra kerülni.

Mivel Trump lebegteti, hogy 2024-ben újra indulna az elnökválasztáson, az is kérdés, hogy az ügy milyen hatással lesz a politikai karrierjére. Egy hatályos jogszabály tiltja a kormányzati nyilvántartások szándékos elrejtését, eltávolítását vagy megcsonkítását, a törvény megsértése pedig azzal is járhat, hogy az illetőt eltiltsák az Egyesült Államok bármely tisztségétől, így az elnökségtől is. A CNN ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy kérdések vetődtek fel ennek a jogszabálynak az alkotmányosságát illetően, és azt sem tudni, hogy Trump elnökválasztási kampányával kapcsolatban egyáltalán lehetne-e használni. És bár az USA alkotmánya külön felelősségre vonási eljárást ír elő az elnökök hivataltól való eltiltásához, nincs rá biztosíték, hogy a képviselőháznak az elnökjelöltek esetében is joga van ilyen impeachment indítására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik