Nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnának az Egyesült Államok, amivel Moszkva szerint nő a közvetlen konfliktus esélye a NATO-val

Kirgizisztán szerdán megtiltotta a cukor exportját a következő hat hónapra, követve Kazahsztán példáját. A két közép-ázsiai ország a mezőgazdasági világválság miatt hiánytól és az árak elszabadulásától tart, írja az MTI.

Az Ukrajna elleni háború február végi kezdete óta jelentősen megemelkedett a két volt szovjet köztársaságban a cukor ára, főleg azóta, amióta a nagy exportőr Oroszország leállította a szállításokat.

Az árak végül stabilizálódtak, de Kazahsztán a múlt hónapban fél évre betiltotta a cukorexportot, miután több térségből hiányt jelentettek.

Szerdán Kirgizisztán hasonló intézkedést hozott, hogy korlátozza a tömeges cukorexport lehetőségét, és így szavatolja az élelmiszerbiztonságot és visszaszorítsa az árakat – áll a kormány közleményében.

Kirgiz médiajelentések szerint Kazahsztánban az elmúlt napokban jelentősen megnőttek a cukoreladások. A két szomszédos ország nettó cukorimportőr, hagyományosan Oroszországból és más országokból fedezik a szükségleteiket.

Az ukrajnai háború okozta zavarok súlyosan kihatottak az élelmiszeripari világpiacra, a háború egyebek mellett az üzemanyag- és szállítmányozás árának emelkedését is kiváltotta. Számos ország döntött az áruexport korlátozása, illetve a hazai piaci árak rögzítése mellett – jelentette az AFP francia hírügynökség.

India, a világ második legnagyobb cukortermelő országa a múlt héten jelentette be, hogy korlátozza az exportot a készletek védelme érdekében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az, hogy az amerikaiak fejlett rakétarendszereket adnak át Ukrajnának, növeli a lehetőségét annak, hogy egy harmadik ország is belekeveredjen a konfliktusba. Lavrov azután mondta ezt, hogy az amerikai elnök megerősítette, hogy közepes hatótávolságú rakétarendszereket küldenek Ukrajnának.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter később azt is elmondta, hogy az ukránok nem használnak majd amerikai fegyvereket arra, hogy csapást mérjenek Oroszország területére.

Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott „donyecki népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be  – mondta a polgármester -, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester.

Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak

– konstatálta.

Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem

– hangsúlyozta Bojcsenko.

Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek zöld folyosókat, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.

A városban mérgező füst terjed, miután az Azov vegyiművek területén lévő gyárat ferobbantották. Ez Ukrajna egyik legnagyobb gyára volt, hétezer ember dolgozott itt. A város nagy része, aki még ott maradt, óvóhelyekre menekült.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ukrajna elleni háborúja felelős a Németországban és a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és áremelkedésért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár hangsúlyozta, hogy “Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más”.

A háború sok ország számára “nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak”, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a “legnagyobb szolidaritással” kell kiállni mellettük – mondta Olaf Scholz, aláhúzva, hogy “a globális dél feltörekvő demokráciáit” meg kell tartani szövetségeseknek.

Ferenc pápa aggasztónak nevezte az ukrajnai búzaexport blokkolását a Szent Péter téren tartott beszédében. Az összegyűlt több ezer ember előtt hangsúlyozta, hogy emberek milliói függnek az Ukrajnából származó búzától, különösen a szegényebb országokban, ezért „szívből jövő kérést” intézett a hatóságokhoz, hogy „oldják meg a problémát”.

Kérem! Ne használjanak búzát, egy alapvető élelmiszert, háborús fegyverként

– mondta a pápa.

A pápa többször is elítélte a háborút anélkül, hogy Oroszországot vagy Vlagyimir Putyint közvetlenül megnevezte volna. A mai volt az első alkalom, hogy a háború által okozott globális élelmiszerválságról beszélt.

(Sky News)

Felvételen látható, ahogy az ukrán katonák zöldségeket ültetnek a táboruk közelében a frontvonalon, hogy legyen mit enniük az oroszokkal folytatott harcok során.

A harcok jelenleg az ország keleti felén dúlnak: Szeverodonyeck iparváros nagy részét már az oroszok tartják ellenőrzésük alatt. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az oroszok az ország déli és keleti régiójában is lövik az infrastruktúrát.

#Ukrainian soldiers not only defend their country against 🇷🇺 occupiers but also grow vegetables on the frontline. pic.twitter.com/D7CEzPdipI

— ArmyInform 🇺🇦 (@armyinformcomua) June 1, 2022

(Sky News)

Olaf Scholz kancellár közölte, hogy Németország légvédelmi rakétákat és radarrendszereket fog szállítani Ukrajnának, miután Kijev és a német ellenzéki pártok is arra kérték, hogy országa fokozza a nehézfegyverek szállítását.

Scholz a Bundestagban a törvényhozók előtt ismertette kormánya döntését, miszerint a NATO-országokkal közösen fejlesztett német IRIS-T rakéták szállításáról döntöttek. Azt is elmondta, hogy Németország radarrendszereket is küld Ukrajnának, melyek segítik az ukrán fegyveres erőket az ellenséges tüzérség felderítésében.

„A háború kezdete óta folyamatosan szállítunk” – közölte Scholz, utalva arra, hogy több mint 15 millió lőszert, 100 ezer kézigránátot és több mint ötezer páncéltörő aknát küldtek Kijevnek a február végi orosz invázió kezdete óta.

(Al Jazeera)

Az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétarendszereket szállít Ukrajnának, ami Moszkva szerint növeli közvetlen fegyveres konfliktus kockázatát Oroszország és a NATO között.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek elmondta, hogy Moszkva „rendkívül negatívan” tekint az amerikai katonai segélycsomagra, amely az M142-es tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) is magában foglalja.

Ukrajna régóta kér ilyen típusú fegyvereket, hogy az ellenséges erőket távolabbról és nagyobb pontossággal tudja célba venni. Az Egyesült Államok azonban sokáig nem akart ekkora hatótávolságú fegyvereket küldeni Ukrajnának, nehogy oroszországi célpontokat tüzeljenek velük.

Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy „nem áll szándékában megtámadni Oroszországot”.

(BBC)

Az orosz invázió kezdete óta legalább 243 gyermek meghalt, 446 pedig megsebesült Ukrajnában – közölte szerdán az ukrán főügyészség.

Emellett legalább 1 937 oktatási intézményt rongáltak meg Ukrajnában, melyek közül 181 teljesen megsemmisült – olvasható az ügyészségi közleményében.

A számok nem tükrözik a valós összképet, mivel nem tartalmazzák az áldozatok számát az orosz erők által megszállt területeken, továbbá azokban a régiókban, ahol aktív harcászati tevékenységek folynak.

Ukrajnában a mai napon, június 1-jén ünneplik a gyereknapot.

(CNN)

Naponta mintegy 60-100 ukrán katona hal meg az Oroszországgal vívott háborúban – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy naponta átlagosan 500-an sebesülnek meg.

A Newsmaxnak adott interjújában Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna azért kért nagyobb hatótávolságú fegyvereket, hogy megvédje a területeit, nem pedig azért, hogy megtámadja Oroszországot. Az elnök szerint azért is indokolt 120-140 kilométer hatótávolságú fegyverek beszerzése, hogy a blokád alá vont fekete-tengeri területeket felszabadítsák, és kijuthasson az ukrán kikötőkben vesztegelő, mintegy 22,5 millió tonnányi gabonaszállítmány.

(CNN)

A Luhanszki- és Donyecki Népköztársaság nevű szakadár területek mellett Herszon és Zaporizzsja is az Orosz Föderáció része lett – nyilatkozta Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt főtitkára, amit a RIA orosz állami hírügynökség közölt. Az Egységes Oroszország politikusa a 2014-es krími „népszavazáshoz” hasonló megoldást pedzeget:

A döntést maguknak a lakosoknak kell meghozni, ezért minden régióban népszavazást kezdeményezünk. Nincs kétségem afelől, hogy ezek a területek az Oroszországi Föderáció részei lesznek.

Turcsak arról is beszélt, hogy az emberek „védelmet, stabilitást és békét” akarnak a nyugat által támogatott nyolcévnyi „Bandera-terror” után (Sztyepan Bandera második világháború környékén aktív ukrán nacionalista vezető – a szerk.).

(Al Jazeera)

Szerhij Hajdaj, a luhanszki területi katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy az orosz csapatok már ellenőrzésük alatt tartják Szeverodonyeck városának nagy részét. A nagyjából 100 ezres lélekszámú város a kelet-ukrajnai háború miatt 2014-től ideiglenesen a terület székhelye volt az orosz megszállás alatt lévő Luhanszk helyett. Hajdaj egyúttal cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a városban harcoló ukrán katonákat bekerítenék az oroszokat, továbbá közölte, hogy egy orosz légicsapás Szeverodonyeckben egy salétromsavat tartalmazó tartályt talált el egy vegyi üzemben, és figyelmeztette a városlakókat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Ha az orosz erők ellenőrzésük alá vonják Szeverodonyecket, akkor a szomszédos Liszicsanszk lesz az egyetlen nagyobb város Luhanszkban, amely ukrán ellenőrzés alatt marad. 

(CNN)

Az Egyesült Államok 11. biztonsági segélycsomagjának részeként nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnának. Az amerikai tisztviselők szerint az M142 Magas Mobilitású Rakétatüzérségi Rendszer (HIMARS) segítségével az ukránok 80 kilométerre is képesek lesznek rakétát lőni. Ez jóval kevesebb a rendszerek maximális hatótávolságánál, ugyanakkor jóval messzebbre is képes lőni, mint azok az eszközök, melyeket eddig Ukrajnának küldtek.

Az M142 egy kerekes hordozójárműről indítható rakéta-sorozatvető, amely egy hat indítócsőből álló konténerrel van felszerelve.

Joe Biden a New York Timesnak írt esszéjében arról írt, hogy az Egyesült Államok:

fejlett rakétarendszereket és lőszereket fog küldeni az ukránoknak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy még pontosabb csapást mérjenek kulcsfontosságú katonai célpontokra az ukrajnai harcmezőn.

Az amerikai elnök arra is ígéretet tett, hogy Javelin páncéltörő rakétákat, Stinger légvédelmi rakétákat, nagy teljesítményű tüzérségi és precíziós rakétarendszereket, radarokat, pilóta nélküli légi járműveket, Mi-17 helikopterek és lőszereket is küldeni fognak az ukránoknak.

(CNN/Al Jazeera)