„Nincs kőbe vésett szabály arra, hogy mekkora pénzösszegtől érdemes belevágni a részvénykereskedésbe, de minimálisan ötszázezer és egymillió forint közötti megtakarítás az, amivel már érdemes lehet elkezdeni befektetni” – kezdte kérdésünkre Breznay Endre, Pénz- és Tőkepiaci Üzletág/Pénz- és Tőkepiaci Trading Osztály igazgatója, aki hozzátette, kezdetekben csak a megtakarítás minimális hányadával célszerű részvényvásárlásba kezdeni. A siker mértékétől függően érdemes a kockázatosabb eszközök arányát növelni, vagy csökkenteni – mindig szem előtt tartva saját befektetési profilunkat, kockázatvállalási hajlandóságunkat.
A legegyszerűbben két csoportba lehet sorolni a piacokat: belföldi és külföldi. Természetesen Magyarországon egy tőzsdei piacról, a BÉT-ről beszélhetünk, míg külföldön szinte minden országnak van saját szabályozott piaca, sőt a nagyobb gazdaságokkal rendelkező országoknak több is (New York-i tőzsde, chicagói tőzsde, stuttgarti, frankfurti stb.). Ezen kívül meg kell különböztetnünk az értékpapír és árupiaci tőzsdéket. Míg előbbin részvényekkel, vállalati kötvényekkel és állampapírokkal kereskednek, utóbbin árupiaci termékekkel, mint búza, kukorica, nemesfémek stb.
Az értékpapírtőzsdén való kereskedés esetében az elsődleges kérdés, hogy az ügyfél milyen devizában kíván befektetni. Ha forintban szeretne tőzsdézni, akkor természetesen a magyar piacot ajánljuk, azonban ha szeretne euróban, vagy dollárban is részvényeket tartani a portfoliójában, úgy érdemes a külföldi piacokon is kereskednie.
„Általános szabály, hogy minél több szereplős egy üzlet, jellemzően annál magasabbak egy-egy ügylet járulékos költségei” – figyelmeztetett a külföldi tőzsdékkel kapcsolatos befektetések egy újabb aspektusára Breznay.
Mivel a legtöbb magyar szolgáltató közvetlenül a BÉT-tel áll kapcsolatban, és a külföldi piacokra közvetítőkön keresztül jut el, így utóbbiak tranzakciós díjai (beleszámítva a külföldi közvetítő költségét is) magasabbak lehetnek.
Másik megfontolandó szempont, hogy a külföldi tőzsdéken a magyarhoz képest jelentősen nagyobb a választék, több olyan papír közül választhat az ügyfél, aminek nagy a forgalma.
Magyarországon is nagy választékból válogathatnak azonban az ügyfelek. A legtöbb jelentős szolgáltatónál, mint a TakarékBank is, már évek óta több külföldi tőzsde is elérhető a BÉT mellett. Ezzel párhuzamosan a BÉT is fejlesztette szolgáltatásait, és bevezette a részvények úgy nevezett BÉTa szekcióját. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a BÉT-en már nemcsak magyar cégek részvényeiből válogathat, hanem egyes nyugat-európai vállalatok részvényeit is megvásárolhatja, forintban történő elszámolás mellett.
Breznay szerint a külföldi szolgáltatók igénybevételében az a legnagyobb veszély, hogy az ügyfél sokkal nehezebben jut információhoz a szolgáltatóról. Előfordulhat, hogy egy távoli, egzotikus országban bejegyzett befektetési szolgáltató kínálja termékeit, és az ügyfélnek egy előre meghatározott összeget kell elutalnia devizában valamilyen előre megadott számlára. Amint arról korábban már beszámoltunk, egy ilyen tranzakció előtt részletesen kell tájékozódni a szolgáltatóról a magyar hivatalos szerveknél, nyilvántartásokban, és amennyiben a cég székhelye, tevékenysége, illetve tulajdonosi struktúrája csak homályosan állapítható meg, úgy érdemes inkább egy ismertebb, nagyobb szakmai múlttal rendelkező szolgáltatót választani.
Természetesen arra is van mód, hogy az ügyfél egy külföldön (pl. Ausztria, Svájc stb.) működő, nagy múltú bankkal, vagy befektetési szolgáltatóval tőzsdézzen, azonban tudnia kell, hogy ennek a tranzakciónak a számlavezetési és tranzakciós költségei várhatóan magasabbak lesznek, mintha ugyanezt a szolgáltatást itthon venné igénybe.
Fontos megismételnünk, hogy számos egyéni paramétertől függ, hogy egy ügyfélnek melyik befektetési forma a legmegfelelőbb. Mindig meg kell vizsgálnunk, hogy mekkora a kockázatvállalási hajlandóságunk, hogyan alakulhat a pénzügyi helyzetünk, milyen céljaink vannak a megtakarítással, és hogy milyen befektetési időtávon gondolkodunk. Aki nem, vagy csak minimálisan mer kockáztatni, illetve kizárólag olyan megtakarítással rendelkezik, amire bármikor, akár napokon, vagy heteken belül szüksége lehet, annak alacsony kockázatú termékeket érdemes választani. Egy ilyen ügyfélnek a bankbetéteket, a rövid lejáratú állampapírokat (pl. 3 hónapos DKJ) és a likviditási és pénzpiaci alapokat ajánljuk.
Azok, akik közép, vagy akár hosszú távon szeretnének gyűjtögetni, illetve bizonyos mértékig hajlandóak kockáztatni, már érdemes kockázatosabb termékeket is beválogatni a portfoliójukba. A különböző futamidejű és kockázatú termékek teljesítménye jellemzően kiegyenlíti egymást, és még egy válságban is nagyobb védettséget nyújtanak a megtakarítónak. Ellenkező esetben pedig, a kockázatosabb termékek az átlagos hozamokat jóval meghaladó teljesítményre lehetnek képesek. Egy jól kialakított portfolióval az ügyfél éves szinten akár az állampapírok átlagos hozamszintjének kétszeresét is elérheti befektetéseivel. (És természetesen többet is, amennyiben a kiemelkedő kockázatoktól sem riad vissza.)
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
