Az idős férfinél (a család kérésére nevezzük Ferencnek) évekkel ezelőtt diagnosztizálták a demenciát, és 2019-re romlott le annyira az állapota, hogy az orvos azt javasolta, mindig legyen mellette valaki, aki gondozza, odafigyel rá. Ezzel párhuzamosan célszerűvé vált gondnokság alá helyezni. A keszthelyi gyámhivataltól a lányával közös nyilatkozatban egyszerűsített számadás engedélyezését kérték, amit a gondnokkijelölő határozatban jóvá is hagytak.
Mivel az idős férfinek a lánya és a veje is dolgozott, az unokák tanultak, ezért úgy gondolták, a legbiztosabban egy idősotthonban oldható meg a demens beteg éjjel-nappali felügyelete. Ferenc is elfogadta ezt, azonban idősotthonba bekerülni nem megy egyik napról a másikra – amíg ez nem sikerült, házi gondozókat fogadtak a papa mellé, ami nem kevés pénzbe került.
A gyámhatóság szerint 3,6 millió forinttal károsította meg apját a lánya
A kijelölt gondnok, vagyis Feri bácsi lánya rendben leadta első számadását egyszerűsített formában, ahogyan arra megkapta az engedélyt. Az egyszerűsített forma azt jelenti, hogy a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az azt bizonyító okiratokat sem kell csatolni a számadáshoz. Ügyük időközben átkerült a nagykanizsai gyámhivatalhoz, ám ott nem fogadták el az egyszerűsített számadást, hanem „rendes” azaz tételes elszámolást rendeltek el.
Először hoztak egy végzést, hogy a gondnok csatolja a tételes számadását, mire Ferenc lánya jelezte, neki egyszerűsített számadási kötelezettsége van. Erre a gyámhivatal visszavonta a végzését azzal, hogy az „jogszabályt sért”, majd az eljárás keretében elindítottak egy úgynevezett „eseti számadást”, amiben szintén követelték a kiadások tételes feltüntetését. Feri bácsi lánya válaszában újfent megkérte a gyámhivatalt, fogadják el tőle az eredetileg előírt egyszerűsített számadást, a gyámhivatal azonban ragaszkodott a tételes eseti számadáshoz a „gondnokolt nagy vagyonára tekintettel”. A család tájékoztatása szerint Feri bácsi „nagy vagyona” egy puccosabb családi ház árát sem tenné ki a környéken.
A nagykanizsai gyámhivatal elvégezte a számításait, és azt hozta ki, hogy 3,6 millió forint indokolatlan kiadás történt, vagyis ennyivel károsította meg Feri bácsit egyetlen gyermeke, egyúttal a gondnoka és örököse. A lányának előírták, hogy a 3,6 millió forintot fizesse be az apja számlájára, ám a kártérítési kötelezettséget az idős férfi lánya vitatta. Számos per indult az ügyben, melyek egy része még folyamatban van.
Hiány, ami nem tudni, miből adódik
Az ügyintéző az okozott kár megtérítésére indított polgári perben azt mondta, a gyámhivatal nem vitatta, hogy a gondnok jogosult volt az egyszerűsített számadásra, aminek eleget is tett. Közben azonban felmerültek olyan adatok, amelyek alapján eseti számadást rendelt el a gyámhivatal. A férfi lánya többször kérte – hiába –, hogy a gyámhivatal tudassa vele, pontosan milyen kiadásokról állítja, hogy azok túlköltések voltak. Az összeg alapján a papa ápolásával kapcsolatos összes készpénzes kiadást annak vehették. Azt is nyilatkozta az ügyintéző, hogy a gyámhivatal szerint nem volt együttműködő a gondnokolt lánya, azért nem tudták leszűkíteni, miből is adódott az általuk számszerűsített hiány.
Közben az idős férfi vagyoni érdekeire hivatkozva elmozdították a lányát a gondnoki posztról, és helyette hivatásos gondnokot neveztek ki, akit később egy másikra cseréltek le. A gyámhivatal megszüntette az idős ember folyószámláját, beszedési megbízásait, vagyonkezelői szerződését. Helyette az összes pénzét gyámhatósági fenntartású számlára tették, ahonnan csak a gyámhatóság engedélyével lehet utalni.
Kikapcsolták a gázt
A gyámhivatal szerint nem szolgálta az idős férfi érdekeit, hogy a saját házát fenntartották, és annak költségeit a nyugdíjából fedezték – helyette a hasznosítást tartották volna célszerűnek. A lányáék viszont azért nem „hasznosították” a házat, mert az idősotthonban a papának csak egy szekrénye van, a többi holmiját az ingatlanban tárolják (például a téli-nyári ruhákat). A házban ugyan nem lakik senki, mégis adódtak költségek – télen minimálisan kellett fűteni, hogy ne fagyjanak szét a csövek, és valamennyi villanyszámla is keletkezett. A dolgok odáig fajultak, hogy a hivatásos gondnok ténykedése alatt a ház rezsijében több hónapos elmaradás alakult ki, a villany- és gázszámlák sem voltak kifizetve.
A férfi lánya jelezte ezt a vagyoni gondoknak, aki intézkedést ígért. Hiba csúszott azonban a hivatásos gondnok és a gyámhivatal közötti kommunikációba, így a gázdíj összegét a gondozóotthon számlájára utalták. Ez nem volt egyébként haszontalan, mert mint kiderült, akkor már egy éve nem tudta fizetni az idősotthon a férfi gyógyszerköltségeit a patikának. Igen ám, de mivel a gázdíj nem lett rendezve, a fűtési szezonban kikapcsolták az idős ember házában a gázt. A lányáék rendezték végül a számlát, a kikapcsolási és a visszakapcsolási díjat, hogy a ház ne menjen tönkre a fagyás miatt.
Közben voltak tárgyalások, beadványok és ellenbeadványok. Az idős férfi lányát nagyon megviselte, hogy úgy kezelik, mintha rosszat akarna az édesapjának, pedig – ahogy ő látja – csak a papa gondozását fedezte anno, amíg a gondnoka volt.
Túl nagy vagyon
A vő kíváncsi volt, mennyire elterjedt gyakorlat, hogy akinek „túl nagy” a vagyona, annál a nagykanizsai gyámhivatal nem fogadja el az egyszerűsített számadást, ezért közérdekű adatigényléssel élt. A tavaly szeptemberben kelt válaszból az derült ki, hogy a járási hivatal alá akkor 524 gondnokolt tartozott, közülük 301 személynek volt nem hivatásos gondnoka, akik közül 58-an adhattak be egyszerűsített számadást. De amelyik gondnokoltnál 5 millió forint körüli vagy annál nagyobb volt a vagyon, ott egyetlen nem hivatásos gondoknak sem engedélyezte a nagykanizsai gyámhivatal az egyszerűsített számadást. Holott az új Polgári Törvénykönyv vagyontól függetlenül engedi a közeli hozzátartozó gondnokoknál az egyszerűsített számadást.
A család állásfoglalást kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) is arról, elég indok-e a „nagy vagyon” arra, hogy a gyámhivatal ne fogadja el az egyszerűsített számadást. Ezt lapunk is megtette. Az Emmi a gyámügyekről rendelkező kormányrendelet alapján leszögezte:
- A gyámhivatal akkor engedélyezhet a közeli hozzátartozó gondnok kérelmére egyszerűsített éves számadást, ha a cselekvőképességében (vagyoni ügyeit érintően) korlátozott személy azt nem ellenzi, illetve, ha érdekével nem ellentétes az egyszerűsített számadás.
Ha a gondnokoltnak van vagyona, két feltétel mellett engedélyezheti a gyámhatóság az egyszerűsített számadást:
- ha a gondnokolt nyilatkozott erről,
- és ha az egyszerűsített számadás az ő érdekeit szolgálja.
Ezen kívül a jogszabály kimondja, hogy a vagyonkezelésnek két célt kell szolgálnia.
- Egyrészt óvja meg a gondnokság alá helyezett személy vagyonát (annak teljes körét, állagát),
- másfelől e vagyonból biztosítsa a gondnokolt jóllétét.
A család úgy érzi, ezen feltételeknek megfeleltek, hiszen Ferenc írásos formában kérvényezte, hogy gyermeke legyen a gondnoka, lánya pedig ugyanezen a dokumentumon kérte az egyszerűsített számadást. Vagyonát óvták, gondozták, megtakarításait gyarapították, és a vagyonából, valamint átlagon felüli nyugdíjából bőven biztosított volt jólléte is. Azért is fogadtak az orvos tanácsára nonstop gondozókat, hogy a papa ellátását, biztonságát garantálni tudják, amíg az idősotthoni elhelyezését intézik.
Az Emmi a válaszában kijelentette, hogy Csakhogy ebben az esetben az eredeti határozatban egyszerűsített számadást írtak elő. Ugyanakkor a minisztérium azt is írta, állásfoglalásuk nem lehet joggyakorlat alapja, sem egyedi ügy eldöntésére nem alkalmas, csupán tájékoztatás a jogszabályok alapján.
Azt még kiemelnénk a szerteágazó ügyből, hogy amikor az illetékes gyámhivatal leváltotta Feri bácsi lányát a gondnoki tisztről, és végszámadást kért, annak véleményezésére igazságügyi szakértőt is kirendelt.
Az ügy eddig 5 különböző bírói fórumot járt meg, beleértve két alkotmánybírósági normakontrollt – és még nincs vége.
