A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, az elszállt infláció miatt a kormány nemcsak novemberben hajt végre nyugdíj-kiigazítást – ahogy azt a törvényi kötelezettsége előírja –, hanem júliustól is lesz pótlólagos nyugdíjemelés. Hozzátette, azért döntöttek így, mert túl nagy a különbség a januári nyugdíjemelés és a fogyasztói árak emelkedése között. Az év elején az akkori előrejelzések alapján 5 százalékkal emelték a nyugdíjakat, a mostani prognózisok alapján júliustól ehhez még további 3,9 százalékos emelés jön hozzá, januárig visszamenőleg – magyarázta a miniszter. Farkas András nyugdíjszakértőt kértük meg, értékelje a bejelentést.
A nyugdíjszakértő korábban azt mondta, júniusban 3–4 százalékos, míg novemberben további 2–3 százalékos pótlólagos emelésre lesz szükség a nyugdíjak vásárlóértékének átlagos megőrzéséhez, ha addig nem súlyosbodik tovább a pénzromlás. A júliustól várható 3,9 százalékos nyugdíjemelési bejelentés beleesik az általa indokoltnak tartott nyári emelés tartományába. Megjegyezte, amikor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 2–3 százalékos nyári nyugdíjemelésről posztolt, azt kicsit szűkmarkúnak tartotta.
A 3,9 százalékos emelés megfelelő a nyugdíjszakértő szerint – így a januári 5 százalékos emeléssel együtt 8,9 százalék lesz a nyugdíjnövekmény, januárig visszamenőleg. Ez kicsit magasabb, mint a KSH által márciusra jelzett 8,5 százalékos infláció, de összhangban van a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésével, amelyben az éves inflációt 7,5 és 9,8 százalék közé becsülték.
Farkas András továbbra is úgy véli, hogy a júliusi 3,9 százalékos emelés mellett még novemberben is szükség lehet egy újabb, visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra. Ezt arra alapozza, hogy a Nemzetközi Valutaalap bő egy héttel ezelőtt már 10,3 százalékos inflációt jelzett előre erre az évre, és kedden, a legutóbbi kamatemelés után Virág Barnabás MNB-alelnök is azt mondta, a jegybanki előrejelzés felső harmadába eshet az infláció, vagyis elérheti vagy akár meg is haladhatja a 9 százalékot.
Kérdés, mennyi lesz majd a január-augusztusi infláció, ami alapján megbecsülik az évest, hogy aztán döntsön a kormány arról, lesz-e még novemberben is pótlólagos nyugdíjemelés. Ha a nyár végi becslés azt mutatja, hogy 8,9 százaléknál is nagyobb lehet az éves infláció, akkor novemberben is nőhetnek még a nyugdíjak. Ma még kiszámíthatatlan, hogy az orosz-ukrán háború mekkora további inflációpörgető hatással lesz, de a nyugdíjszakértő szerint nagy valószínűséggel szükség lesz a novemberi nyugdíjemelésre is.
Az a véleménye, hogy a bejelentett júliusi, pótlólagos 3,9 százalékos emeléssel országosan és éves átlagban tartják a nyugdíjak vásárlóértéküket.
Persze ezt a nyugdíjasok nem feltétlenül fogják így érezni
– tette hozzá. Arra gondolt, hogy például az élelmiszerek ára átlag felett, 13 százalékkal emelkedett márciusban, és mint írtuk, ezen az átlagon belül voltak jóval magasabb, 20–40 százalékos áremelkedések is egyes termékeknél. Emiatt a szubjektív inflációérzékelés az átlagnál jóval magasabb is lehet a nyugdíjasoknál. Az idősek bolti vásárlásaik során bőven szembesülhettek a nyugdíjemelésnél jóval magasabb inflációval, és ez feltehetően ez után is így lehet. Igaz, szubjektív érzékelés alapján nem lehet nyugdíjat emelni.
Egyszázaléknyi nyugdíjemelés hozzávetőleg 40 milliárd forintba kerül, így a 3,9 százalékos plusz nyugdíjkifizetés 156 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a költségvetésnek.
