Orosz offenzíva kezdődött Kelet-Ukrajnában, Zelenszkij leadta az uniós csatlakozási papírokat

A bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta el Emmanuel Macron francia elnök hétfőn.

A Bucsában és más városokban felfedezett vérengzések óta a háború más fordulatot vett, ezért azóta nem beszéltem közvetlenül Putyinnal, de nem zárom ki, hogy a jövőben megteszem

– mondta Macron a France 5 tévécsatornának.

Oroszország tagadta a civilek kivégzésére vonatkozó vádakat, azt állítva, hogy azok célja az orosz hadsereg lejáratása.

Arra a kérdésre, hogy miért nem követte más európai vezetők példáját, és utazott el az ukrán fővárosba, Kijevbe, Macron azt mondta: látogatása üres gesztus lett volna.
“Visszamegyek Kijevbe, de azért fogok odamenni, hogy valami hasznosat vigyek magammal” – szögezte le a francia elnök, aki körülbelül negyvenszer beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború kezdete, február 24-e óta.

Az ukrán vezérkar hétfőn közölte: Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját. A helyi hatóságok szerint legalább nyolc civil vesztette életét a nap folyamán orosz támadásokban Donyeckben és Luhanszkban.

Térképen mutatjuk:

An air-raid alert has been declared in almost all regions of #Ukraine, except for the occupied #Kherson region and #Crimea. pic.twitter.com/YRaSfgWsf1

— NEXTA (@nexta_tv) April 18, 2022

Az ukrán vezérkar hétfőn azt közölte, hogy megfigyelései szerint Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját, fokozva a támadásokat Donyeck és Harkiv régióban – írja az MTI.

A vezérkar a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében tájékoztatott arról, hogy az orosz hadsereg teljesen ellenőrzése alá akarja vonni Donyeck és Luhanszk régiót, és Harkiv környékén is szaporodtak a támadások.

Az orosz csapatok megpróbáltak áttörni az ukrán védvonalakon a szóban forgó területeken – erősítette meg Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

Danyilov szerint úgy tűnik, hogy hétfő reggel az oroszok megkezdték a keleti offenzíva “aktív szakaszát”.

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó is megerősítette az orosz támadások tényét. Elmondta: elveszítették az ellenőrzést Kreminna fölött, utcai harcok zajlanak a városban, a civilek evakuálása nem lehetséges. “Óráról órára romlik a helyzet” – jegyezte meg.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó korábban beszámolt róla, hogy az ország délkeleti részén, Zaporizzsja térségében is megpróbáltak előrenyomulni az oroszok. Az ottani műveletekben mintegy tízezer orosz katona vesz részt.

Mariupol körül is folytatódtak a harcok. A város polgármestere elmondta, hogy több mint 40 ezer embert elhurcoltak a településről az oroszbarát szakadárok felügyelete alatt álló területekre. Az erősen ostromlott Mariupolban jelenleg körülbelül százezer civil tartózkodik.

Az orosz elnök szerint fel kell gyorsítani a külkereskedelem átállítását a rubelben és a nemzeti valutákban való elszámolásra – írja a távirati iroda.

„A barátságtalan országok által Oroszországgal szemben bevezetett korlátozások hatást gyakoroltak a hazai üzleti lehetőségekre, megnehezítették az export- és importellátás logisztikáját, és akadályokat gördítettek az elszámolás elé” – hangoztatta Vlagyimir Putyin hétfőn egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó videokonferencián.

Hozzátette: „maximális segítséget kell nyújtanunk a vállalkozóknak e problémák megoldásában, beleértve a külkereskedelem rubelben és a megbízható partnerországok nemzeti valutáiban történő elszámolásra való áttérés felgyorsítását. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új, megváltozott körülmények között sokkal gyorsabb ütemben kell haladnunk”.

Putyin március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát. Az elnök már akkor utalt rá, hogy a rubelért forgalmazott orosz exportcikkek listája bővülni fog.

Volodimir Zelenszkij egy hétfői Facebook-videó szerint átadta az uniós csatlakozáshoz szükséges iratokat az Európai Unió ukrajnai nagykövetének, Matti Maasikasnak.

Még reggel írtuk meg, hogy Ukrajna kitöltött egy formanyomtatványt, ami majd a kiindulópontja lesz annak a folyamatnak és a döntésnek, amely végül kimondja majd, hogy Ukrjana csatlakozhat-e az Európai Unióhoz.

„Azt várjuk, hogy az ajánlás pozitív lesz, akkor a labda már az EU-tagállamok térfelén pattog majd” – mondta ezzel kapcsolatban Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője az ukrán közszolgálati csatornának vasárnap este. A nyomtatvány benyújtása után az Európai Bizottságnak el kell bírálnia, hogy Ukrajna megfelel-e a szükséges tagsági kritériumoknak.

Zhovkva hozzátette, hogy Ukrajna várhatóan júniusban szerzi meg az EU-tagjelölt státuszt az Európai Tanács ülésének tervezett ülésén.

A Nyugat öngólt lőtt az Oroszországot sújtó gazdasági szankciókkal az orosz elnök szerint. Putyin úgy véli, ezek a szankciók épp a nyugat gazdasági megrendüléséhez vezetnek majd.

A Reutersnek azt is mondta az orosz elnök, hogy az országban az infláció stabilizálódott, a kiskereskedelem egyensúlya pedig helyreállt.

(Guardian)

Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát ukrán politikus és üzletember a mariupoli civilekre, orosz fogságba esett két brit katona pedig Medvedcsukra való kicserélését kérte egy-egy videóban, amelyet egy órán belül tettek közzé hétfőn Ukrajnában és Oroszországban.

Az ukrán állambiztonsági szolgálat a Facebookon hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyben a hazaárulással vádolt, oroszbarátként számon tartott Viktor Medvedcsuk ukrán politikus és vállalkozó azt javasolja: cseréljék el őt az ostromlott Mariupolban rekedt civilekért és a várost védő ukránokért. A felvételen arra kéri Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt: fontolják meg ajánlatát.

Medvedcsuk az Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű oroszbarát párt volt vezetője. A Forbes magazin szerint a 12. leggazdagabb ember volt Ukrajnában 2021-ben. Személyes kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, aki a politikus egyik lányának a keresztapja.

Medvedcsukot múlt kedden fogta el az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy különleges művelet során. A 67 éves oligarcha – akit hazaárulással és terrorizmus finanszírozásával vádolnak – az orosz invázió kezdete előtt szökött meg házi őrizetből.

Eközben orosz hadifogságba esett két brit férfi, Sean Pinner és Aiden Aslin egy felvételen arra kérte Boris Johnson brit miniszterelnököt, hogy gondoskodjon szabadulásukról, érje el, hogy kicseréljék őket az Ukrajnában fogva tartott Viktor Medvedcsukra.

Orosz információk szerint a két brit Mariupolban harcolt az ukránok oldalán. Állítólag azt követően kerültek hadifogságba, hogy egységük megadta magát az oroszoknak. Videójukat az orosz állami médiában tették közzé. A felvételen megviseltnek tűnnek, de azt mondták, hogy megfelelő bánásmódban részesültek. A videóból nem derült ki, hogy a britek donyecki szakadárok vagy orosz katonák fogságában vannak-e.

(MTI)

Hétfőtől újra Kijevben működik Olaszország ukrajnai nagykövetsége, amelyet biztonsági okokból márciusban a nyugat-ukrajnai Lvivbe helyeztek át – írja az MTI.

Más országok példáját követve március elején Olaszország is bezárta kijevi nagykövetségét. Luigi Di Maio olasz külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az olasz nagykövet, Pier Francesco Zazo már vissza is tért, és a diplomáciai képviselet hétfőn megkezdi kijevi működését.

„Ez szimbóluma annak, hogy Olaszország nem vesztegeti az időt, szakadatlanul hisz a diplomáciában és állandóan a békét keresi” – mondta az olasz diplomácia vezetője. Az AFP-nek több illetékes is megerősítette hétfőn, hogy a kijevi nagykövetség felvette a munkát.

A nagykövetség honlapján hangsúlyozzák, hogy a diplomáciai képviselet munkája egyelőre a vállalatoknak és az olasz állampolgároknak nyújtott segítségre, sürgős utazási engedélyek kiadására szorítkozik, a vízumkérelmek feldolgozása szünetel.

A következő napokban újra megnyitja kijevi nagykövetségét Spanyolország is, „jeleként annak, hogy a spanyol kormány és a spanyol társadalom elkötelezett az ukrán nép mellett” – közölte hétfőn Pedro Sánchez spanyol kormányfő az Antena3 tévécsatornán. A kijevi spanyol diplomáciai képviseletet február 24-én ürítették ki és helyezték át a lengyel határ közelébe, amikor az orosz csapatok betörtek Ukrajnába.

Már több európai ország, köztük Franciaország is jelezte, hogy rövidesen újra megnyitja kijevi nagykövetségét. A francia nagykövetség már pénteken újranyitott Kijevben – erősítette meg Étienne de Poncins nagykövet hétfőn.

Újranyílt a kijevi török nagykövetség is, amely a román határ közelébe költözött a háború kitörése után.

Először hozott nyilvánosságra a háború kezdete óta ukrán veszteséglistát hétfőn az orosz védelmi minisztérium, az elesettek névsora 23 ezer 367 ember személyi adatait tartalmazza – írja az MTI.

A moszkvai katonai tárca az ukrán hadsereg, a nemzeti gárda és a külföldi zsoldosok veszteségeiről szóló, a Telegram-csatornáján megosztott adatokat megbízhatónak nevezte, a gárda esetében megjegyezve, hogy az információk valódi ukrán dokumentumokból származnak. A hivatalos iratokra hivatkozó közlemény szerint a 3057-es katonai egység katonái és az annak részét képező Azov különleges rendeltetésű különítmény büntetőalakulatának katonái között „jelentősek” voltak a veszteségek a március 29-én rögzített állapot szerint.

A minisztérium szerint jelenleg „az ukrán fél tényleges, dokumentált, helyrehozhatatlan veszteségei 23 367 embert számlálnak”. A veszteséglista az elesett ukrán katonák nevét, születési dátumát, rendfokozatát, haláluk helyét és körülményeit, valamint az eltemetésük helyét tartalmazza. A tárca közölte, hogy nagyszámú dezertált, sebesült és eltűnt ukrán katona adataival is rendelkezik.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtt ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az összesítés értelmében a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők összesen

• 139 repülőgépet,
• 483 drónt,
• 250 légvédelmi rakétarendszert,
• 2326 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt,
• 1004 tüzérségi löveget és aknavetőt,
• valamint 2184 speciális katonai járművet veszítettek.

Hétre nőtt a hétfő hajnali Lviv elleni orosz rakétatámadások halálos áldozatainak a száma – jelentette be Makszm Kozickij, Lviv megye kormányzója.  Elmondta, három rakéta katonai raktárakat talált el, egy pedig egy autószervízbe csapódott be. Az előzetes információk szerint a rakétákat repülőgépekről lőtték ki a Kaszpi-tenger irányából.

A BBC tudósítója a szervízről posztolt rövid videót:

Closer to the garage that was hit this morning in Lviv, latest on @BBCNews at One pic.twitter.com/lVQZttc6E7

— Dan Johnson (@DanJohnsonNews) April 18, 2022

Az Independent számolt be róla, hogy két, az ukránokkal harcoló brit katona is orosz fogságba esett. Egyiküknek, Shaun Pinnernek szombaton az orosz állami tévében volt jelenése, ahol elmondatták vele, hogy Mariupolban az ukránok oldalán harcolt, így esett hadifogságba.

A 48 éves, egykori hivatásos katona a lap szerint négy éve költözött Ukrajnába, a feleségével Donbaszban éltek. Már januárban úgy nyilatkozott a Mail on Sunday-nek, hogy nem kérdés számára, ha kell fegyverrel fogja megvédeni a családját és választott otthonát. Azok alapján, amit most az orosz médiában nyilatkozott, Pinner valóban csatlakozott az ukrán erőkhöz, egészen pontosan Mariupolban harcolt a tengerészgyalogos erőkkel.

A felbukkanása után nem sokkal a férfi családja közleményt adott ki, ebben tudatták, hogy Pinner saját elhatározásából ment négy éve Ukrajnába és rövid idő alatt beleszeretett az országba.

Nem zsoldos, nem önkéntes, hanem hivatásos katona, aki beállt az ukrán seregbe. A család most a brit kormánnyal együtt azon dolgozik, hogy szavatolják a férfi és társa biztonságát és jogait a hadifogság ideje alatt is.

Nem Pinner ugyanis az egyetlen brit katona, akit elfogtak az oroszok. Barátja, a 28 éves Aiden Aslin volt az első brit állampolgár, aki hivatalosan is csatlakozott az ukránokhoz a háborúban. Ő szintén fogságba esett. A Twitteren kering róla egy kép, amelyen megkötözve, sérülések borította arccal látható.

Aiden Aslin, who joined Ukraine’s military as a marine in 2018, appears to have been photographed restrained in handcuffs after surrendering to Russian troops https://t.co/kKXlW3BiIm

— The Telegraph (@Telegraph) April 14, 2022

Aslin szintén négy éve érkezett Ukrajnába, és hamarosan csatlakozott is a fegyveres erőkhöz. Szintén Mariupolban harcolt, de a jelek szerint letette a fegyvert.

Közben a Guardian arról ír, hogy a két elfogott brit katona újra megszólalt az orosz médiában. Bemutatkoztak, elmondták, hogy britek és az ukránok oldalán harcoltak,

majd egyenesen a brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak szegezték a kérést, járjon közben, hogy egy fogolycsere keretében kicseréljék őket Viktor Medvedcsukra.

Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikus volt, aki nemcsak oroszbarát nézeteket vallott, de egyes hírek szerint Putyin legfontosabb ukrajnai szövetségesének is számított. A dolgok eszkalációja után házi őrizetbe helyezték, de három nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát február 24-én, megszökött. Az ukrán hatóságok a múlt héten fogták el. Szintén a Guardian ír arról, hogy a múlt héten a Kreml visszautasította a lehetőséget, hogy ukrán tisztekre cseréljék ki a politikust.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta Ukrajna béketárgyalásokhoz való hozzáállását. Az orosz diplomácia szokásos sajtótájékoztatóján a Reuters szerint az mondta Peszkov, hogy

a kapcsolattartás szakértői szinten, a tárgyalások keretében zajlik. Sajnos az ukrán fél nem következetes az olyan pontok tekintetében, amelyekben már megállapodtunk. Gyakran változtatják az álláspontjukat, a tárgyalási folyamat tendenciája sok kívánnivalót hagy maga után.

Peszkov az ukránok mellett szót ejtett a többi európai országról is, az úgynevezett barátságtalan országokról is. Őket bátorította, hogy még mindig nem késő áttérni a rubelben való gázfizetésre. Bár kapott ehhez kapcsolódó kérdést, nem volt hajlandó elárulni, pontosan hány olyan ország van, ami már állított a valután. Mint az ismert, március végén Putyin egy rendeletet írt alá, amelyben felszólította a külföldi vevőket, hogy orosz valutában fizessenek a gázért, különben számolniuk kell a következményekkel.

Az ukrán parlament egyik tagja, Maria Mezentseva egy ukrán delegáció tagjaként tartózkodik Rómában, a hétvégén Ferenc pápával is találkozhatott.

A CNN-nek nyilatkozó politikus elmondta, hogy a beszélgetésük során többek között arról is beszámolt a pápának, hogy hány gyerek halt meg eddig a háborúban, és milyen súlyos körülmények között. Mezentseva szerint Ferenc pápát annyira megérintették a hallottak, hogy egy ponton sírva fakadt.

Az ukrán politikus ezt követően azt mondta, a visszajelzések alapján jó esély van rá, hogy a pápa Ukrajnába látogasson.

A katolikus egyház feje a vasárnapi húsvéti misén ismét szót ejtett a háborúról, értelmetlen vérontásnak titulálta az Ukrajnában zajló állapotokat, és a harcok befejezésére szólított fel.

Makszim Kozickij, a lvivi regionális katonai adminisztráció vezetője szerint hatan meghaltak a várost ért hétfő reggeli orosz rakétatámadásban, írja a CNN. A halottak mellett eddig legkevesebb nyolc sérültje van a támadásnak, köztük egy gyerek.

Andrij Sadovyi, a város polgármestere korábban azt mondta, hogy öt rakétacsapást mértek a városra, és a CNN  helyszínen tartózkodó riporterei is öt robbanást hallottak, ezzel szemben Kozickij a Telegrammon csak négy rakétáról írt. Ezek közül hárommal a katonai infrastruktúrát támadták az oroszok, egy pedig egy helyi gumijavítóba csapódott.

Magyarországra vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 2885 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 567 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Közölték azt is: az ukrajnai háború elől vasárnap 419 ember, köztük 174 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Öt rakéta érte a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városát – közölte hétfőn a polgármester a CNN szerint.

5 missile strikes on Lviv with smoke rising from a few locations. No details of what was targeted yet or how many casualties pic.twitter.com/Q0ifaBELxc

— Olga Lautman 🇺🇦 (@OlgaNYC1211) April 18, 2022

Andrii Sadovyi polgármester a Facebookon azt mondta, kiküldték a helyszínre a megfelelő szolgálatokat, akik igyekeznek minimalizálni a kárt és mindenkit biztonságba helyezni.

Szombaton a lvivi regionális katonai adminisztráció vezetője azt mondta, hogy az ukrán légelhárító rendszerek lelőttek több, a térség felé lőtt orosz cirkálórakétákat, nincs kizárva, hogy ennek az akciónak is köze lehet a mostani támadáshoz. Az ukránok szombaton egyébként azt állították, hogy a rakétákat kilövő orosz repülőgép a fehéroroszországi Baranovicsi repülőtérről szállt fel.

Lviv regionális katonai adminisztrációjának vezetője, Makszim Kozickij arra kérte a lakosokat, hogy keressenek menedéket, és lehetőleg maradjanak is ott, amíg tart a légiriadó.

A CNN készített interjút Zelenszkijjel, ami vasárnap este adásba is került. Ebben az ukrán elnök többek között Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét is megszólította, kérve őt, hogy személyesen utazzon Ukrajnába.

Kérdésre, hogy szerinte így fog-e tenni Biden, Zelenszkij azt mondta, szerinte igen, de ez az ő döntése lesz, amit tiszteletben fog tartani, arról nem is beszélve, hogy mindennemű látogatás csak akkor valósulhat meg, ha adottak a biztonsági garanciák.

De mivel ő az Egyesült Államok vezetője, úgy gondolom, hogy el kellene jönnie

– tette hozzá.

Biden csütörtökön hazájában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok hamarosan egy magas rangú diplomatát küld Ukrajnába, ám pontos kilétéről nem árultak el semmit. Bár a legtöbben arra számítanak, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter lesz a kiválasztott, Bidentől is megkérdezték, hogy utazna-e, amire ő azt felelte, készen állna Ukrajnába menni.

Zelenszkij Biden mellett Emmanuel Macron francia elnököt is meghívta Ukrajnába, hogy a saját szemével lássa a pusztítását. A francia elnök korábban vonakodott népirtásnak nevezni az oroszok által elkövetett atrocitásokat.

 Szövetségeseinkkel folyamatos kapcsolatban állunk, mindent megteszünk a védelem érdekében. Hálásak vagyunk azoknak, akik valóban segítenek, amiben csak tudnak, azoknak viszont, akik rendelkeznek a szükséges fegyverekkel és lőszerekkel, de késleltetik az ellátást, tudniuk kell, hogy rajtuk is múlik ennek a csatának a sorsa. A megmenthető emberek sorsa

– üzent a BBC tolmácsolása szerint nyugati országoknak Volodomir Zelenszkij, kiemelve, hogy ha nem küldenek idejében utánpótlást, azzal zöldutat adnak az oroszoknak a gyilkoláshoz.

Oroszország ezt így értelmezi, de a valóságban ennek nem szabad bekövetkeznie.

Az ukrán elnök megemlítette azt is, vasárnap véget ért a háború 53.napja, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egyes megígért fegyverszállítmányokra már ilyen régóta várnak, ennek ellenére még most is kap olyan jelzéseket egyes országoktól, hogy az utánpótlás szállítása csak májusban kezdődhet meg.

Rubel által is megpróbálja megszállni Oroszország Herszont és Zaporizzsját, legalábbis az ukrán vezetésben ettől tartnak a Guardian szerint.

Zelenszkij szerint a megszállók azt tervezik, hogy a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok mintájára Herszon és Zaporizzsja régiókat is leszakítják Ukrajnáról, hogy aztán ugyanazzal a lendülettel kiterjesszék rájuk az orosz közigazgatást és a rubelt.

Ezzel kapcsolatban az ukrán elnök a megszállt területeken élő ukránok és a Nyugat felé is kéréssel fordult: előbbiektől azt kérte, amennyire tehetik, továbbra is álljanak ellen, ne teljesítsék az oroszok parancsait, követeléseit.

Utóbbiaknak pedig azt üzente, hogy ha Moszkva valóban megpróbálja kiterjeszteni a rubelzónát a megszállt területekre, akkor szankíciókkal kell sújtani a teljes orosz bank- és pénzügyi rendszert.

Szokásos esti videóüzenetében vasárnap Zelenszkij figyelmeztetett, hogy óráról órára egyre jöbban közeleg az orosz erők offenzívája Ukrajna keleti részén.

“Szó szerint ki akarják végezni, el akarják pusztítani a Donbaszt. Elpusztítani mindent, ami egykor dicsőséget adott ennek az ipari régiónak. Éppen úgy, ahogy az orosz csapatok lerombolták Mariupolt, úgy akarják lesöpörni a többi várost is a donyecki és a luhanszki régióban”– figylemeztetett az ukrán elnök.

Szintén a Guardian számolt be róla, hogy Ukrajna kitöltött egy formanyomtatványt, ami majd a kiindulópontja lesz annak a folyamatnak és a döntésnek, amely végül kimondja majd, hogy Ukrjana csatlakozhat-e az Európai Unióhoz.

„Azt várjuk, hogy az ajánlás pozitív lesz, akkor a labda már az EU-tagállamok térfelén pattog majd” – mondta ezzel kapcslatban Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője az ukrán közszolgálati csatornának vasárnap este. A nyomtatvány benyújtása után az Európai Bizottságnak el kell bírálnia, hogy Ukrajna megfelel-e a szükséges tagsági kritériumoknak.

Zhovkva hozzátette, hogy Ukrajna várhatóan júniusban szerzi meg az EU-tagjelölt státuszt az Európai Tanács ülésének tervezett ülésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy meghívta Emmanuel Macron francia elnököt Ukrajnába, hogy a saját szemével győződhessen meg arról, hogy az orosz erők népirtást követtek el. Az ukrán elnök szándékosan használhatta utóbbi kifejezést, hiszen Macron korábban visszautasította, hogy egyenesen népirtásnak nevezze az Ukrajnában történteket.

Annyit mondtam neki, hogy szeretném, ha megértené, ez nem háború, ez népirtás. Meghívtam, hogy jöjjön el, amikor lehetősége lesz rá. Ha eljön és látja, biztos vagyok benne, hogy mindent megért

– fogalmazott Zelenszkij a Guardian szerint.

Az ukrán vezető szerint Macron azért riadt vissza a népirtás kifejezés használatától, mert úgy gondolja, hogy rontaná a Franciaország és Oroszország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, ha egyenesen beszélne. Zelenszkij azt mondta, nagy fájdalmat okoz ezzel a francia elnök az ukránoknak.

Macron csütörtökön azt mondta a francia Radio Bleu-nak, hogy a népirtás kifejezésnek megvan a pontos szótári definíciója, és azt nem a politikusoknak kell értelmezniük.

• Fegyverletételre szólította fel Oroszország Mariupolban az ukrán erőket.
• Orosz rakétatámadás érte a Kijevhez közeli Brovarit, állítólag egy lőszerraktárat pusztítottak el.
• Szombaton is több ezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra.
• Mariupol nem adta meg magát az orosz ultimátum ellenére sem.
• Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint Mariupolban embertelen a helyzet, de a város még nem esett el.