Zelenszkij a civilgyilkosságok helyszínére ment, és sürgeti a csúcstalálkozót Putyinnal

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját – írja az MTI.

Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak. Hozzátette, hogy hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is.

A külügyminiszter szerint szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy „kiállunk a szabadságunkért, és készen állnunk megvédésére”. A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik „nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak Németországban”.

A Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint a külügyminisztérium a szövetségi alkotmányvédelmi hivatallal (BfV) együttműködve készítette elő a döntést. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat már március közepén összeállította a különböző orosz hírszerző szolgálatoknak Németországban közvetlenül vagy közvetve dolgozó orosz diplomaták listáját. A berlini orosz nagykövetségen több mint 200 diplomata dolgozik, a német hatóságok szerint nagy részük valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálatnak. A német szolgálatok szerint elképzelhető, hogy műveleteket tervezhetnek az orosz agresszió elől Németországba menekült ukránok ellen, vagy legalábbis kémkednek utánuk. Erre utalt Annalena Baerbock is, aki közleményében kiemelte, hogy a kiutasított orosz diplomaták tevékenysége veszélyt jelent azokra, akik náluk keresnek védelmet.

A miniszter hozzátette, hogy a kormány a nemzetközi partnereivel együtt további lépésekkel is reagál majd a bucsai vérengzésre, így megszigorítják az Oroszországgal szembeni szankciókat, tovább növelik az ukrán fegyveres erők támogatását és erősítik a NATO keleti szárnyát.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy tévéműsorban arra kért mindenkit, hogy akinek van lehetősége, még néhány napig, de lehetőleg a hét végéig halassza el a visszatérést az ukrán fővárosba. Úgy vélte, hogy körülbelül akkor már meg tudja a városvezetés mondani, mikor lesz biztonságos hazamenni Kijevbe.

Olekszandr Szenkevics, a dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere arról adott hírt, hogy hétfő délután kazettás lőszereket lőttek ki az orosz erők a megyeszékhelyre. Ezek egy buszmegállónál csapódtak be, és több civil is életét vesztette, sokan megsebesültek. Pontos számot az áldozatokról egyelőre nem közölt.

A dél-ukrajnai Odessza polgármestere hétfőn közölte, hogy az olajfinomító üzem és az olajtárolók elleni vasárnapi orosz rakétatáadásokban üzemanyagtározók semmisültek meg, károk keletkeztek közműépületekben és gázvezetékekben. Információi szerint egy polgári személy sebesült meg, halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője hétfői tájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz csapatok most alapvetően a keleti országrészben lévő Harkiv város elfoglalására készülnek, és a Donyec-medencében támadják hevesen az ukrán erőket.

(MTI)

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy még mintegy 130 ezer civil van a körbezárt kikötővárosban. Hozzátette, hogy az orosz erők elpusztították a város tulajdonában lévő összes autóbuszt, szám szerint 150-et. Kifejtette, hogy március 13-án sikerült folyosót nyitniuk, hogy a mariupoliak legalább személygépkocsikon elhagyhassák a várost Bergyanszk felé. Most ez az útvonal működik kisebb megszakításokkal, illetve  a Bergyanszk és Zaporizzsja közötti folyosó is ha nehézkesen is, de járható.

A polgármester adatai szerint körülbelül 90 ezer mariupoli lakos tudott Bergyanszkon keresztül Zaporizzsjába távozni, mintegy 70 ezer mariupoli pedig a város peremvidékén lévő falvakban rekedt.

Bojcsenko hozzátette, hogy az orosz hadsereg teljesen blokkolja Ukrajna minden kísérletét humanitárius szállítmányok Mariupolba szállítására. Ezenfelül az orosz csapatok nemegyszer ellopják az Ukrajna más részeiből Mariupolba indított segélyszállítmányokat, majd saját adományként osztják szét – állította a polgármester, aki azt is leszögezte, hogy mostanáig egyetlen ukrán evakuációs buszt sem engedtek be az orosz erők Mariupolba.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy mielőbb üljön vele tárgyalóasztalhoz. Erről az államfő a Kijev megyei Bucsában tett látogatásakor beszélt videofelvételen, amelyet irodája tett közzé hivatalos honlapján.

„Minél tovább halogatja az Oroszországi Föderáció a csúcstalálkozót, annál rosszabb lesz az neki” – hangoztatta Zelenszkij. Kifejtette, hogy minden nap, amikor ukrán csapatok felszabadítanak egy területet, láthatóvá válik, mit tettek ott az orosz katonák. Az elnök szavai szerint nap mint nap találnak megölt vagy megkínzott embereket azokon a településeken, amelyeket visszavesznek az orosz erőktől.

Bucsa település felett a múlt héten vették vissza az ellenőrzést az ukrán erők.

A hatóságokra hivatkozó ukrán híradások szerint a településen tömegsírokat találtak mintegy háromszáz halottal, és több tucat agyonlőtt civil holttestét az utcákon heverve, utóbbiak közül többnek össze volt kötözve a keze

– emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál, hozzáfűzve, hogy Oroszország nem ismeri el, hogy az ő katonái kegyetlenkedtek volna Bucsában. Moszkva azt állítja, hogy egyetlen polgári személy sem vesztette életét a Kijev környéki településen, amíg orosz ellenőrzés alatt volt.

Zelenszkij a hírportál kérdésére elismerte, hogy a Donyeck megyében, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol helyzete most az egyik legsúlyosabb Ukrajnában. Reményét fejezte ki, hogy Törökország kész lesz közvetíteni a kikötőváros helyzetének rendezése érdekében. A török védelmi miniszter múlt szombaton közölte, hogy országa kész hajókat küldeni civilek kimenekítésére Mariupolból.

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat. A vizsgálat az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése” címén indult.

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium az orosz hadsereg lejáratásának szándékával Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek az anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arra intette a külföldi vezetőket, hogy ne siessék el a vádaskodást a Bucsában történtekkel kapcsolatban, és hogy több forrásból tájékozódjanak. Peszkov szerint az orosz védelmi minisztérium szakértői a hamisítás jeleit azonosították az ukrán fél által bemutatott videofelvételeken és, mint mondta, az események naptári sorrendje sem szól az állítások hitelessége melletT.

Kategorikusan visszautasítunk minden vádat. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy ezt a témát a lehető legmagasabb szinten kell megvitatni

– fogalmazott a szóvivő.

Rámutatott, hogy Moszkva kezdeményezte a téma BT-ben történő megtárgyalását, amelyet, mint mondta, brit részről megakadályoztak, de az orosz diplomaták folytatják az erőfeszítéseket, mert a téma túl komoly. Peszkov nem kívánta kommentálni, hogy a vád miként befolyásolhatja az orosz-ukrán tárgyalásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megrendezett támadásnak minősítette a Bucsában történteket, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Martin Griffithset, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét. Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van. Emlékeztetett, hogy az orosz hadsereget néhány hete egy mariupoli szülőotthon elleni támadással gyanúsították meg, később beállítottnak bizonyult felvételek alapján. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy megpróbálják átpolitizálni az ukrajnai humanitárius kérdéseket, sőt spekulálnak velük.

Jelentette be Joseph Borrell. Erről itt olvashat részleteket. 

Közleményben reagált az ukrán diplomácia a magyarországi választásokra, és arra, hogy Orbán szerint Zelenszkijjel is meg kellett küzdeniük a kampány során.

Kapcsolódó

Reagált az ukrán külügy Orbán Viktor választási győzelmére

Ukrajna gazdasági minisztériuma 16 százalékra becsüli a háború sújtotta az ország gazdasági teljesítményének csökkenését az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévvel összevetve. Ennek tükrében a minisztérium nem zárja ki, hogy idén akár 40 százalékkal is zsugorodhat a GDP.

Denisz Kudin, a gazdasági miniszter első helyettesének közleménye szerint a légi közlekedés, a tengeri szállítás és a szolgáltatási szektor állt a teljesítményvisszaesés élén. A minisztérium adatai szerint Ukrajna idén márciusban 5,97 millió tonna árut exportált 2,7 milliárd dollár értékben, ami a fele a februári mennyiségi és értékmutatóknak, miközben az import a harmadára csökkent: 1,6 millió tonnára, összesen 1,8 milliárd dollárért.

Jelenleg a legfontosabb ukrán importáru a gáz, az olaj, az olajtermékek és a szén.

(MTI)

Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodomir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára. Angela Merkel “kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett”, ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt “atrocitások fényében” teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit, amelyek “véget vetnek Oroszország barbárságának és Ukrajna elleni háborújának” – közölte a szóvivő.

Volodomir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol a tömegsírokat megnézve képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éve követett politikájuk kudarcáról. Az ukrán elnök és a volt német kancellár kijelentései arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet, méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.

“Már egyetlen települést sem tartanak megszállás alatt Szumi régióban az orosz csapatok” – jelentette be a terület kormányzója a Reuters szerint. Szumi régió Ukrajna észak-keleti részén, közvetlenül az orosz határnál helyezkedik el.

Nagyon kemény szavakkal illette Vlagyimir Putyin orosz elnököt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, miközben Emmanuel Macron francia elnököt rótta meg. A lengyel kormányfő, aki Orbán Viktor legszorosabb szövetségesének számított az EU-ban, azért bírálta Macront, mert folyamatosan próbál egyeztetni Putyinnal az ukrán háború befejezése, de legalábbis valamiféle tűzszünet elérése érdekében.

„Hányszor tárgyaltál Putyinnal és mit értél el? Nem egyeztetünk, nem tárgyalunk bűnözőkkel, hanem harcolni kell ellenük. Senki sem tárgyalt Hitlerrel. Te tárgyalnál Hitlerrel, Sztálinnal vagy Pol Pottal?” – tette fel a költői kérdést Morawiecki, aki szerint ki kell vizsgálni az ukrajnai orosz atrocitásokat, amiket népirtásnak nevezett és további szankciók bevezetését is sürgette.

A lengyel kormányfő a német kollégájának, Olaf Scholznak is üzent, amiért puha álláspontot képvisel a szankciók ügyében. Azt kérte, hogy ne a német üzleti vezetők és milliárdosok hangját figyelje, akik nem akarnak szankciókat, hanem az ártatlan nők- és gyerekekét.

Újabb holttestek kerültek elő az ukrán főváros, Kijev melletti Bucsában, hétfői ukrán médiajelentések szerint már 340 holttestet találtak – írja az MTI. Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál egy temetkezési szolgáltatóra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap késő estig 330-340 holttestet gyűjtöttek össze. A beszámoló szerint további tetemek után folyik a kutatás, egyes holttesteket hátsó udvarokban temettek el.

Az orosz csapatok kivonulása után megtalált holttestekről készült fényképfelvételek nemzetközi felháborodást váltottak ki. Ukrajna az orosz csapatokat okolja a történtekért, de Moszkva tagadja a vádat. A berlini orosz nagykövetség a kijevi rezsim által a nyugati média számára rendezett színjátékról beszélt.

Az ukrán ügyészség bejelentette: a holttesteket igazságügyi orvosszakértők fogják megvizsgálni, hogy fény derüljön a bűncselekmény hátterére.

Más nyugati vezető politikusok mellett az Európai Tanács elnöke, a NATO főtitkára és az ENSZ-főtitkár is elítélte vasárnap a Bucsánál elkövetett vérengzést, a történtek kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelve.

Újabb szankciók kivetését javasolta Emmanuel Macron francia elnök Oroszországgal szemben a Bucsán történt vérengzés miatt – írta a Guardian. Macron szerint ugyanis háborús bűncselekményt követtek el Ukrajnában. A Kijev környéki területeket a napokban foglalták vissza az oroszoktól az ukránok, és rengeteg civil holttestet találtak az utak mentén, Bucsán pedig egy tömegsírt is felfedeztek, ahol 280 embert végezhettek ki.

Az ukrajnai háború elől vasárnap 1036 ember, köztük 262 gyermek érkezett Budapestre vonattal, írja a police.hu. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 13 ember, köztük 10 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Zelenszkij helyi idő szerint vasárnap videóüzenetben fordult a 64. Grammy-díjátadó gála résztvevőihez Las Vegasban. A nézőktől azt kérte, hogy minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát.

Mi lehet ellentétesebb a zenénél? Lerombolt városok és meggyilkolt emberek csendje. Töltsétek meg zenétekkel a csendet. Töltsétek meg ma, hogy elmeséljétek történetünket. Támogassatok, amiben csak tudtok. Csak ne legyen csend

– fogalmazott az ukrán elnök.

President Zelenskyy just addressed the #GRAMMYs broadcast from Ukraine. pic.twitter.com/VjPSK5tqvR

— NowThis (@nowthisnews) April 4, 2022

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) legfrissebb összesítése szerint az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta 1417 civil, köztük 121 gyerek halálát dokumentálták. A világszervezet ezen felül 2038 sebesültet számlált, akik közül 171-en gyerekek.

Az OHCHR hangsúlyozta, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, mivel az olyan helyszíneken, mint Mariupol és Irpiny, ahol súlyos harcok folynak, még nem lehetett hitelt érdemlően megerősíteni a civil áldozatok számát.

A legtöbb polgári áldozatot, több mint 1500 halottat Luhanszk és Donyeck térségéből jelentették.

Hozzátette, hogy a legtöbb áldozatot a nagy hatótávolságú robbanófegyverek követelik, így nehéztüzérség, rakétasorozatvetők, valamint rakéta- és légicsapások.

Hétfőre virradóra több ukrán városból jelentettek légicsapásokat. Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál Szerhij Nadal polgármesterre hivatkozva robbanásról számolt be a nyugat-ukrajnai Ternopil városában, írja az MTI.

Sajtójelentések szerint robbanások zaját lehetett hallani a déli Herszonban és Odesszában is.

Dmitro Sivickij, Szumi körzeti irányításának vezetője szerint az orosz csapatok megkezdték a kivonulást az északkeleti város térségéből. Ugyanakkor még korai lenne a térség felszabadításáról beszélni, mondta hétfőre virradóra közzétett videóüzenetében.

Sivickij, akit az UNIAN hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy a múlt héten nagy számú orosz erőket észleltek a térségben és sok támadás is érte a civileket. Hozzátette, hogy orosz katonai járművek oszlopa haladt az észak-ukrajnai Csernyihiv és Kijev térségéből Oroszország felé, és mostanra több megsemmisült orosz harckocsit és egyéb hadfelszerelést látni a régióban.

Az orosz űrkutatási hivatal nem fog többé együttműködni azokkal az államokkal, amelyek fegyvereket szállítanak a kijevi vezetésnek, illetve politikai értelemben támogatták azt – jelentette be Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója.

“A Roszkoszmosz felfüggesztette a közös projekteket a nyugati országokkal erkölcsi, etikai okokból. Nem lesz – semmilyen – együttműködés olyan országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak, kiképzőket biztosítanak és politikai támogatást nyújtanak a kijevi fasiszta juntának” – hangsúlyozta Rogozin Telegram-oldalán, aki beszélt arról is, hogy Egyesült Államok érdekelt a legénység részvételével zajló űrkutatási projektek folytatásában.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tehet úgy, mintha az űrben minden rendben volna, míg Joe Biden amerikai elnök sértegeti Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Washington pedig egyebek között hadfelszerelést küld Ukrajnába.

– A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Mint mondta, azokon a helyeken “még több halott lehet és bántalmazás történhetett”. “Mert ez az orosz hadsereg természete, amely az országunkba jött. Olyan embertelen teremtmények, akik nem tudnak másként cselekedni” – hangoztatta Zelenszkij.

Az elnök beszélt arról is, hogy Ukrajnának elvileg nem is kellett volna külföldi partnereitől fegyvereket kérnie. “Mert minden szükséges fegyverzetet kérés nélkül a rendelkezésünkre kellett volna bocsájtaniuk. Mert pontosan tudták, milyen vész közeleg és az mit hoz magával” – tette hozzá az ukrán elnök.

Ukrán hivatalos közlések szerint a településen, miután visszafoglalták, tömegsírra is bukkantak,  amelyben 280 férfi holttestét találták meg. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket, míg Kijev az orosz csapatokat vádolja ártatlan civilek lemészárlásával.

A szatellit képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég közlése szerint a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak egy ukrán templomhoz tartozó telken, ahol a tömegsírt találták. A Maxar Technologies szerint az első ásatási munkálatoknak március 10-én látták jeleit a szatellit felvételeken. A Reuters globális hírügynökség nem tudta független forrásból ellenőrizni a felvételek hitelességét.

Szlovákia szükség esetén inkább vállalja a Moszkva által támasztott fizetési feltételeket, és rubelben egyenlíti ki az orosz gázimportot, mintsem ártson saját gazdaságának – jelentette ki Richard Sulík szlovák kormányfőhelyettes és gazdasági miniszter. “Nem szabad, hogy elzárják a gázt. Ezért azt mondom: ha a feltétel az, hogy rubelben fizessünk, akkor rubelben fogunk fizetni, még akkor is, ha egyeseknek ez túl gyakorlatias álláspontnak tűnik” – mondta Sulík a szlovák közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában.

A miniszter kiemelte, hogy szerződésszegésként minősíthető Oroszország fizetési feltétele, de a szlovák gazdaság nem mondhat le teljes mértékben az orosz gázról. Emlékeztetett mindenkit, hogy Szlovákia gázimportjának 85 százalékát jelenleg Oroszországból kapja. Mindemellett hangsúlyozta, hogy dolgoznak az energetikai függőség csökkentésén a többi között cseppfolyósított földgáz behozatalával, ehhez a műszaki feltételek megteremtése azonban még éveket vehet igénybe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben “barátságtalannak” minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – csak rubelben fogadják el a földgáz árát. Válaszul erre a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoport kormányai felszólították az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat arra, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását indítványozta hétfőre az ukrajnai Bucsában történt vérengzés megvitatása miatt. Az orosz kormány ugyanis ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket, míg Kijev az orosz csapatokat vádolja ártatlan civilek lemészárlásával. Ukrán hivatalos közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg, miután visszafoglalták a területet az oroszoktól.

“Oroszország az ENSZ BT összehívását kérte az ukrán szélsőségesek Bucsában elkövetett arcátlan provokációjának tükrében” – közölte Dmitrij Polanszki, Oroszország ENSZ-nagykövetének első helyettese Telegram-oldalán. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a kijevi vezetés célja a provokációval a béketárgyalások elszabotálása. “A kijevi rezsim újabb bűncselekményének célja a béketárgyalások megszakítása és az erőszak elszabadítása” – írta a szóvivő Telegram-oldalán.