Élő Nagyvilág

Oroszország mostantól a Donbaszra fog koncentrálni, ezer fölött a civil áldozatok száma a háborúban

Efrem Lukackij / MTI / AP
Efrem Lukackij / MTI / AP
  • Az ENSZ megerősítette, hogy műholdfelvételek alapján megállapítható, hogy tömegsírok vannak Mariupolban, köztük egy olyan is, amelyben a jelek szerint 200 holttest van.
  • Szintén az ENSZ számolt be róla, hogy a civil áldozatok száma elérte az 1035 főt.
  • Az EU vezetőknek intézett beszédet Zelenszkij, melyben kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben. A magyar kormányfő, illetve a magyar külügyminiszter is reagált a kritikára.
  • Boris Johnson szerint ugyanaz történik a szétbombázott ukrán városokban, mint Groznijban, melyet a csecsen háború idején megsemmisítettek az oroszok. Ugyanakkor a brit kormányfő szerint az ukránok megnyerhetik a háborút.
  • Idáig félmillió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra – közölte a miniszterelnöki sajtó iroda.
  • Az ukránok sikerrel verték vissza az oroszokat Kijev környékén, és elpusztítottak egy hadihajót az elfoglalt Berdjanszk kikötőjében
  • Az Egyesült Államokból növeli a cseppfolyósított földgázszállítmányokat az EU-ba, ami része annak a hosszú távú kezdeményezésnek, hogy az EU csökkentse a kitettségét az orosz gáznak.
  • Biden egy lengyel városba is ellátogatott, mindössze 80 kilométerre az ukrán határtól, ahol menekültekkel is találkozott. A dél-lengyelországi Rzeszówban azt mondta: ez a világ már sosem lesz olyan, mint korábban volt.
  • NATO-s becslések szerint Oroszország eddig akár 40 ezer katonát is veszíthetett. A NATO megszavazta: Magyarországra is katonákat küldenek.
  • Erdogan kivonulásra szólította fel Putyint Ukrajnából.
  • Putyin kiállt JK Rowling mellett, az írónő azonban nem áll ki az orosz elnök mellett.

Az ukrán külügyminiszter szerint nincs előrelépés a béketárgyalásokban

Habár az orosz békedelegáció korábban arról beszélt, hogy hatból négy kulcskérdésben közelednek egymáshoz az álláspontok, az ukrán külügyminiszter jelezte, hogy az erről szóló hírekkel ellentétben nem született megállapodás Oroszország és Ukrajna között a kérdésekben, írja a BBC.

Dmitro Kuleba szerint nehezen haladnak a béketárgyalások, illetve arról is beszélt, hogy Oroszország ragaszkodik az ultimátumkhoz. Kuleba úgy véli, több szankcióra és több katonai segítségre lenne szükség ahhoz, hogy jobban haladjanak a dolgok.

Nyugati hivatalnokok szerint orosz katonák páncélossal mentek át a saját parancsnokukon

A Guardian szerint morálproblémákkal küzd az orosz hadsereg, és több példáról is írnak. Nyugati hivatalnokok egy ukrán újságírótól úgy tudják, hogy egy gépesített lövész brigád tagjai a saját páncélosukkal hajtottak át a parancsnokukon. A hivatalnok szerint azért ölték meg a parancsnokot, mert összetűzésbe kerültek vele az elvesztett katonák mennyisége miatt. A hivatalnok szerint azt meg tudták erősíteni, hogy áthajtottak a parancsnokon, de azt nem, hogy meg is halt volna.

Az ENSZ megfigyelői szerint négy napja nem cserélték az embereket a csernobili atomerőműben

Az ENSZ megfigyelői közölték, hogy az elhasznált hasadóanyag kezeléséért felelős stábot négy napja nem váltották le Csernobilban. Az erőmű az oroszok kezében van, de a környéken harcok dúlnak, így nem is igazán lehet tudni, mikor lesz alkalom biztonságosan munkásokat cserélni az erőműben. Ukrajna tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is, hogy március 21. óta nem volt lehetőség cserére, és azt sem tudják, mikor lesz újra. Az a stáb, amelyiket a mostani váltotta, három hetet volt folyamatosan munkában.

„Sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj fontosabb a magyar politikusok számára, mint az ukrán vér" – nem jön a V4-ek budapesti találkozójára a cseh védelmi miniszter

A cseh védelmi miniszter Twitteren jelentette be, hogy nem jön Magyarországra jövő héten a V4-ek védelmi miniszterek találkozójára, szúrta ki a Telex.

Jana Černochová a posztban arról írt, hogy jövő héten választások lesznek Magyarországon, és nem akar a kampány része lenni.

Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusok számára, mint az ukrán vér

– fogalmazott.

Nemrég írtunk egyébként arról, hogy Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese sem túl elégedett Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos álláspontjával.

Honvédelmi Minisztérium: Nincs mozgósítás hazánkban, nincs bejelentve hadiállapot

Hamis, valótlanságokat állító behívóparancsokat terjesztenek ismeretlenek postai és elektronikus úton a Magyar Honvédség Parancsoksága nevében, amelyben egy »életbe lépett rendkívüli és hadi állapotra« és a nem létező »tartalékos hadkötelezettségre« hivatkozva szólítanak fel

– közölte péntek este a Honvédelmi Minisztérium. Mint írták: „nincs mozgósítás hazánkban, nincs bejelentve hadiállapot, ezért az álhírektől és a magyar emberek félrevezetésétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség is elzárkózik”.

A Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség nem küld ki Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának aláírásával ilyen behívóleveleket. Szeretnénk megnyugtatni a közvéleményt, ezért mindenkit arra kérünk, hogy a minden alapot nélkülöző, valótlan híreszeléseket ne higgyék el

– jelezték. Egyúttal leszögezték: „Magyarországon béke van, amelynek megőrzéséért a Magyar Honvédség valamennyi katonája dolgozik. A Magyar Honvédségnek vannak önkéntes tartalékosai, akik saját elhatározásukból jelentkeztek tartalékos katonának. Kizárólag ezek az önkéntesek kapnak értesítést egyes feladatokra a Honvédségtől”. A hamis levelek miatt megteszik a szükséges jogi lépéseket.

Erdogan kivonulásra szólította fel Putyint Ukrajnából

Recep Tayyip Erdogan török államfő „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajnából, közölte a török elnöki hivatal pénteken. Szavait Putyinhoz címezve Erdogan az MTI tudósítása szerint azt mondta, az orosz elnöknek kell megtennie az első lépést a béke felé az orosz katonai támadás alatt álló Ukrajnában.

Kijelentette, hogy Törökország továbbra sem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hiszen nem engedheti, hogy a nép a téli hidegben magára maradjon, és szerinte az ország iparának működését sem lehet teljesen átalakítani.

Törökország nagymértékben függ az orosz gáz- és energiaellátástól, emellett az ország déli részén orosz vezetés alatt épül Törökország első atomerőműve, amely várhatóan a török energiaszükséglet tíz százalékát, körülbelül a milliós lakosságú Isztambul energiafogyasztását, fedezi majd.

A Spotify is felfüggeszti a működését Oroszországban

Az új szabályozásokra utalnak ezzel, és azt mondják, sokáig gondolkodtak a megfelelő megoldáson, de végül arra jutottak, hogy a szolgáltatás felfüggesztése az. A Spotify podcastokat és híreket is szolgáltat, ezért a médiaszabályozás rájuk is vonatkozik a háborúval kapcsolatban. Elég kevés külföldi techcég működik még Oroszországban, a Netflix és az Apple már távozott, a Facebookot, a Messengert, az Instagramot és a Twittert pedig már betiltották.

Biden: A világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt

Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll, jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és az MTI tudósítása szerint leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.

A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket. Az amerikai eszmei közösség lényege, hogy “minden férfi és nő egyenlő, bizonyos elidegeníthetetlen jogokat kaptak a Teremtőtől

– jelentette ki az amerikai elnök. Egyúttal aláhúzta: a demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett „a próba órája”.

A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban

– fogalmazott. A katonákhoz fordulva az amerikai elnök azt mondta, hogy az ő nemzedékük sorsdöntő pillanatban találta magát.

Minden negyedik, ötödik nemzedékben eljön az olyan pillanat, amely mindent alapvetően megváltoztat

– közölte, hozzátéve: a világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt. „A kérdés az, hogy ki fog diadalmaskodni, a demokrácia és az értékek, amelyeket képviselünk, vagy pedig az autokrácia”, fogalmazott Biden.

Ukrajnában tett korábbi útjaira utalva Biden kijelentette: az ukránoknak “valóban erős gerince van”. Rendkívüli jelenségnek nevezte, hogy az ukrán civilek is “puszta kézzel állnak a tankok előtt, mondván »nem mozdulok el innen, itthon vagyok«”.

Kevésbé meglepő fordulat: JK Rowling nem áll ki Putyin mellett

Az orosz elnök nemrég sajnálkozott azon, hogy még a Harry Potter könyvek szerzőjét is cancelelni tudták nyugaton, amire maga a cancelelt szerző reagált.

A cancel culture elleni kritika lehet, hogy nem azoktól a leghitelesebb, akik embereket mészárolnak le csak azért, mert ellenállnak, és megmérgezik, bebörtönzik a saját kritikusaikat.

– írta Rowling.

Oroszország 1351 orosz halottat ismer el hivatalosan a háborúban

Az orosz Interfax hírügynökség szerint eddig összesen 1351 orosz katona halt meg Ukrajnában, és 3825 sérültje volt a háborúnak. Hivatalos számokat legutoljára akkora adtak ki az oroszok, amikor még csak körülbelül 500 halottat ismertek el, de a becsült számok a mostaninál is jóval magasabbak. Az egyik kormánybarát orosz lap például nemrég majdnem tízezer orosz halottról írt egy cikkben, de nem sokkal a megjelenése után eltűntek belőle a számok. Az amerikaiak konzervatív becslései szerint hétezer halott körül tartanak az oroszok.

ENSZ: 1081 civil halottja van eddig a háborúnak

Az ENSZ összesítése szerint péntekig 1081 civil halt meg az orosz-ukrán háborúban, illetve 1707 sérültje van az oroszok ukrajnai inváziójának február 24. óta, írja a Guardian. Hozzátették, az áldozatokról szóló valódi számok vélhetően jóval magasabbak ennél.

Kényszerleszállást hajtott végre a lengyel elnök repülőgépe

Kényszerleszállást hajtott végre pénteken a lengyel elnök repülőgépe, amely a Joe Biden amerikai elnökkel a délkelet-lengyelországi Rzeszówban esedékes találkozóra vitte Andrzej Dudát, közölte a lengyel államfő külügyi államtitkára, Jakub Kumoch.

Kumoch szerint a repülő műszaki hiba miatt fordult vissza Varsóba, majd kényszerleszállást hajtott végre.

A lengyel elnök egy másik géppel indul újból a találkozó helyszínére, mondta el az államtitkár a PAP hírügynökségnek. Az államfői találkozó programját „kissé módosítják”, közölte Kumoch.

Közben a Joe Bident szállító Air Force One repülőgép péntek 14 órakor leszállt a Rzeszów melletti Jasionka repülőterén.

Váratlan fordulat: Putyin kiállt JK Rowling mellett

A Garij Potter könyvek híres szerzője mellett. Az orosz elnök arról beszélt, hogy a Nyugat még a gyerekkönyvek íróját is cancelelni akarta, miután kiesett a „gender szabadságok” rajongóinak kegyéből. Putyin szerint az orosz könyvekkel is ezt teszik épp.

Oroszország a Donbaszra fog koncentrálni a háborúban

Ezt az orosz Interfax hírügynökség írja, védelmi forrásokra hivatkozva, csak ők a felszabadítás szót használják. Az oroszok azt sem zárják ki, hogy lerohanhatják a blokád alatt álló városokat. Ez praktikusan Mariupolt jelenti egyébként, ez az egyetlen nagyváros Donyeck és Luhanszk megyék területén, ami nincs orosz kézen.

Az Egyesült Államok és a NATO most találja ki, mi történjen, ha Oroszország NATO-területet kezd el bombázni

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt arról, hogy most dolgozzák ki a terveket arra az eshetőségre, ha az orosz bombák NATO-területen csapódnának be. Eddig ilyen nem történt, de egyre közelebb kerültek a bombázások a NATO határaihoz. Nemrég pont egy katonai bázist bombáztak le az oroszok, ami Lengyelország határa mellett feküdt, megölve 35 embert.

Videón, amint humanitárius segélyért sorban álló civileket ért rakéatámadás Harkivban

A Guardian tette közzé az alábbi videót, amin az látható, hogy humanitárius segélyért sorban álló embereket ért bombázás Harkivban. A felvétel a harkivi Nova Postánál készült, amely a humanitárius segélyszállítmányok és az önkéntesek központjául szolgál.

Ukrajna arra kéri az EU-t, hogy zárja le az oroszországi és fehéroroszországi határait

Oroszországi és fehéroroszországi határainak lezárására kérte pénteken Ukrajna az Európai Uniót (EU), a kijevi védelmi tárca szerint az orosz erőknek sikerült „részleges” szárazföldi folyosót nyitniuk a Krím és Donyeck megye között, írja az MTI.

Az infrastrukturális minisztérium azt javasolja az EU-nak, hogy zárja le hermetikusan az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló szárazföldi és tengeri összeköttetéseit

– írta az ukrán tárca a Telegram portálon. A minisztérium szerint ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy „leállítsák az agresszor országnak szánt kettős felhasználású javak szállítását, amelyeket katonai célokra is fordíthatnak”.

A minisztérium arra is felszólította az EU-t, hogy akadályozzák meg az Oroszország és Fehéroroszország, az Ukrajnával egy hónapja háborúzó Moszkva szövetségese, felé a területén át, valamint a határain keresztül zajló áru- és személyforgalmat. A tárca közölte: az erre vonatkozó „hivatalos kérését elküldte az Európai Bizottságnak”.

Az EU és Oroszország, valamint Fehéroroszország közötti határok lezárása a nyugati országok által már életbe léptetett szankciók súlyosbítását jelentené. Kijev szerint ezzel növelni lehetne a Moszkvára és Minszkre nehezedő gazdasági nyomást, mert az orosz vállalatok megtalálják a módját annak, hogy megkerüljék az EU által elrendelt számos gazdasági szankciót.

A magyarok többsége nem támogatja a repüléstilalmi zónát

A kormányközeli Századvég közvélemény-kutatása szerint a magyarok 78 százaléka elutasítja a repüléstilalmi zónát Ukrajnában, ahogy azt Volodimir Zelenszkij államfő többször kérte. A NATO-csúcson ezt elvetették, amit Orbán Viktor úgy kommentált, érvényesültek a magyar érdekek. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor már előtte jelezte, azért nem lesz repüléstilalmi zóna, mert az teljes körű háborút jelentene Oroszországgal, a NATO pedig el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését.

Az ENSZ megerősítette, hogy tömegsírok vannak Mariupolban

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi csoportjának vezetője pénteken közölte, hogy a megfigyelők egyre több információt kaptak az ukrajnai Mariupol bekerített városában lévő tömegsírokról, köztük egy olyanról, amelyben a jelek szerint 200 holttest van. Matilda Bogner azt is elárulta, hogy a bizonyítékok egy része műholdfelvételekről származik – írja a Reuters. Bogner szerint

Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma meghaladta az 1035 főt,

és hozzátette, hogy az ENSZ vizsgálja a válogatás nélküli támadásokat, bármelyik fél kövesse el őket.

Az ENSZ értesült olyan esetről, miszerint orosz civileket gyilkoltak meg az autójukban az evakuálások során, valamint ukrán tisztviselők erőszakos eltűnését is dokumentálták, akik közül néhányat a jelek szerint túszul ejtettek.

A Kreml szerint vannak olyan országok, melyek józanul viszonyulnak Oroszországhoz

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ma reggel megtartotta szokásos telefonos sajtótájékoztatóját, melynek legfontosabb állításai az alábbiak:

  • Az orosz hadsereg javaslatokat fog benyújtani Vlagyimir Putyin elnöknek arra vonatkozóan, hogy az ország hogyan erősítse meg védelmi rendszerét válaszul arra, hogy a NATO 40 ezer katonát helyez a szövetség keleti tagállamaiba, köztük Magyarországra.
  • Az Egyesült Államoknak fenyegetését, miszerint Oroszország esetleg vegyi fegyverekhez folyamodik, taktikának nevezte, amellyel el akarják terelni a figyelmet a Washington számára kínos kérdésekről.
  • Nem árulta el, hogy Oroszország tervezi-e újraépíteni az ukrán városokat, köztük a földig rombolt Mariupolt.
  • Szerinte a legnagyobb orosz hitelező, a Sberbank vezetőjét, German Grefet célzó nyugati szankciók nem jelentenek veszélyt az orosz bankszektorra.
  • „Semmi szörnyű nem fog történni” a szóvivő szerint, ha Oroszországot kizárják a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 csoportból, mivel a világ sokkal több, mint az Egyesült Államok és Európa. Hozzátette, hogy vannak olyan országok, amelyek „józanul” viszonyulnak Oroszországhoz, és nem égetik fel a hidakat.

Ukrajna újból megpróbálja evakuálni a civileket Mariupolból

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese reméli, hogy a Mariupolban rekedt civilek egy része ma személyautókkal elhagyhatja az ostromlott délkeleti kikötővárost – árulta el egy tévéinterjúban.

Azokat, akiknek sikerül elmenekülniük, a közeli Berdjanszk városában buszok várják, amelyek továbbviszik őket Zaporizzsja városába

– mondta Verescsuk, majd hozzátette, hogy az ukrán kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy az akció sikerüljön.

A 400 ezres lélekszámú Mariupolt hetek óta kíméletlenül bombázzák az oroszok. A városban rekedtek pincékben keresnek menedéket. Hetekkel ezelőtt megszűnt az áram- és gázellátás, fogytán az élelem és az ivóvíz.

A sikertelen evakuálási kísérletek miatt Kijev és Moszkva egymást okolja.

(Al Jazeera)

Legalább 300 ember meghalt a mariupoli színház bombázásakor

Az ostromlott Mariupol városának helyi tisztviselői közölték, hogy legalább 300 halálos áldozatról tudnak, akik a helyi színház épületében tartózkodtak, mikor azt március 16-án az oroszok lebombázták – írja a Guardian.

Az épületet óvóhelynek használták, ezért becslések szerint nagyjából 1300 ember tartózkodott a színházban, amikor rakétatámadás érte. Mindössze 150 túlélőről tudunk, akik közvetlenül a támadás után tántorogtak ki a romok alól.

A színházban tartózkodók nagy része a színpad alatt keresett menedéket, és a törmelék akadályozta a kijutásukat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik