Élő Nagyvilág

Leállt a csernobili atomerőmű, légicsapás ért egy gyerekkórházat Mariupolban

AFP
AFP
Percről percre közvetítjük az orosz-ukrán háború minden történését.
  • Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol városából nyílhat szerdán humanitárius folyosó.
  •  A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már nincs kapcsolatban Csernobil megfigyelő berendezéseivel.
  • Magyarország nem küld katonákat és nem szállít fegyvereket Ukrajnába, sőt azt sem engedi, hogy a területén keresztül vigyenek fegyvereket közvetlenül az Oroszország által megtámadott államba, közölte Szijjártó Péter.
  • A McDonald’s és a Starbucks után a Coca-Cola és a Pepsi is felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban.
  • A Pentagon szerint nem tartható Lengyelország javaslata a harci gépek átadásáról.
  • Már 800 ezer gyerek menekült el Ukrajnából.
  • Az ukránok kilőhettek orosz repülőt Kijev felett.
  • Az oroszok szerint azért támadták meg Ukrajnát, hogy megelőzzenek egy ukrán támadást a szakadár köztársaságok ellen.
  • 22 halálos áldozata van a hétfői orosz légicsapásoknak Szumiban.
  • Leállt a csernobili atomerőmű
  • Orbán Viktor kijelenttette, Magyarország nem csatlakozik az orosz gázra, olajra kivetett szankciókhoz
  • Légicsapás ért egy gyerekkórházat és szülészeti klinikát Mariupolban

Az oroszok szerint az ukránok harcállásokat létesítettek a lebombázott mariupoli gyermekkórházban

Néhány órával a mariupoli gyermekkórház bombázása előtt Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azzal vádolta az ukránokat, hogy harcállásokat alakítottak ki a kórházban – vette észre a CNN hírét a hvg.hu.

Zaharova elmondta, hogy „Mariupolban az ukrán nacionalista zászlóaljak, miután kiutasították a személyzetet és a betegeket a kórházból, harcállásokat alakítottak ki benne.” A továbbiakban azt is állította, hogy „számos, az ukrán hamisítványokat cáfoló, Kijevnek az állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményeit igazoló videó áll a nyilvánosság rendelkezésére.”

A kórházat ért légicsapás utáni felvételek cáfolni látszanak a szóvivő állítását. A videókon ugyanis jól látszik, hogy a kórházban várandós nők és egészségügyi dolgozók is tartózkodtak akkor, amikor támadás érte az épületet.

Az Egyesült Államok gondolkodik a Roszatom elleni szankciókon

Írja a Bloomberg újságírója a Twitteren. Ha betiltják az utániumvásárlást a Roszatomtól, annak a lap szerint komoly következményei lesznek az amerikai atomerőművek hasadóanyagbeszerzésében.

Több mint félezer civil halott az eddigi mérleg

Az ENSZ közlése szerint a háború két hete alatt 516 civil halt meg és 908 sérült meg. A világszervezet azonban arra figyelmeztet, hogy az áldozatok száma lényegesen magasabb lehet, mert több ostromlott városból is várják még az adatok megerősítését.

Oroszország tagadja, hogy civileket támadna.

(BBC)

Ez a videó mutatja meg, mekkora volt a kórházat leromboló bomba

Óriási kráter keletkezett a kórház mellett, ahova becsapódott a bomba:

A marupoli gyermekkórházat és szülészetet szerda délután érte légicsapás. Egyelőre annyi biztos, hogy 17-en megsérültek, köztük vajúdó kismamák is. Az ukrán elnök korábban azt mondta, gyerekek rekedtek a romok közé.

Több mint 40 ezer civilt evakuáltak szerdán

David Arakhamia ukrán tárgyaló azt mondta, szerdán 40 ezer civilt sikerült evakuálni, de a hatóságok csak nehezen tudják kimenekíteni az embereket Kijevből, Harkovból és Mariupolból. Arakhamia hozzátette: a kimenekítettek többsége nő és gyerek. 100 ezer civilt próbáltak egy nap alatt evakuálni, de ez nem sikerült.

(Guardian)

Hatalmas békejelet formált meg több ezer ember a Hősök terén

Több ezer ember részvételével tart békedemonstrációt a Greenpeace a Hősök terén, a tömeg egy hatalmas világító békejelet formáz meg fáklyákkal.

Az esemény résztvevői Ukrajna lerohanása ellen tiltakoznak, valamint ezzel a szimbolikus tettel fejezik ki együttérzésüket a háború miatt szenvedő ártatlan emberekkel. Beszédet mond egy ukrán és egy orosz felszólaló, színpadra lép Udvaros Dorottya, és több mint 100 résztvevővel énekel a Csíkszerda kórus Tóth Árpád vezetésével Az eseményhez 37 civil szervezet csatlakozott támogatóként.

Az orosz támadást elítélő nyilatkozatot fogadhat el a parlament

A kormánypárti képviselők egyhangú szavazatával döntött az orosz-ukrán háborúról szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat benyújtásáról az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén. A 10 pontból álló nyilatkozat egy részén külön kiemelik, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre.

A politikai nyilatkozat teljes szövege itt olvasható.

Kapcsolódó
Az orosz támadást elítélő nyilatkozatot fogadhat el a parlament
Tíz pontból áll az Ukrajna mellett kiálló politikai nyilatkozat.

Vajúdó nők is megsérültek a lebombázott szülészeten

Az első jelentések szerint 17-en sérültek meg, amikor Mariupolban orosz légicsapás ért egy gyerekkórházat és egy szülészetet szerda délután. Donyeck régió kormányzója a Guardian tudósítása szerint arról számolt be, hogy a sérültek között vajúdó kismamák is vannak. Azzal vádolta Oroszországot, hogy a kórházat a lakosság kimenekítése miatt elrendelt tűzszünet alatt érte a légicsapás.

Újabb Putyinhoz közel álló oligarchákat tettek szankciós listára

Az európai uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács szerdán közölte, hogy további 160 olyan orosz személyt – oligarchákat és magas rangú tisztségviselőket – helyez szankciós listára, akik szerepet játszottak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekben.

Diplomáciai források szerint a szankcionáltak között 14, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarcha, valamint a Szövetségi Tanács 146 tagjának neve szerepel.Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák “prominens üzletemberek” akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban – a kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban – tevékenykednek. A szankciók a családtagjaikra is érvényesek. A Szövetségi Tanács – a parlamenti felsőház – büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a “Donyecki Népköztársaság”, valamint a “Luhanszki Népköztársaság” közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.

A szankciók továbbá a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós szankciók megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg a Tanács szerdai közleményében.

A vonatkozó jogi aktusokat az unió hivatalos közönyében teszik közzé.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, hangoztatva, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió számos tagországa és más nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

(MTI)

Totális pusztítás a kórházban

Újabb videó került elő arról a mariupoli kórházról, amelyet nemrég légicsapás ért az ostromlott városban. A felvétel nem sokkal a bombázás után készülhetett, az autók még lángolnak, a sérülteket pedig próbálják kimenteni a helyszínről. Továbbra sem tudni, hány áldozata van a szülészeti klinikát ért légicsapásnak.

Gyerekek rekedtek a lebombázott kórház romjai közé

Az ukrán elnök rövid videót tett közzé a Twitteren a Mariupolban lebombázott kórházról. Zelenszkij tweetjéből kiderül, hogy egy szülészeti klinikát ért légicsapás, amelyben a kórház teljesen megsemmisült. Az elnök azt írja, gyerekek rekedtek a romok alatt. Továbbra sem tudni, hány áldozatot követelt a légicsapás.

Lebombáztak az oroszok egy gyerekkórházat Mariupolban

Orosz légicsapások semmisítettek meg egy gyermekkórházat az ostrom alatt álló Mariupol városában – írja a Guardian a városi tanács közlésére hivatkozva.

A hivatal óriási károkról számolt be, az áldozatok számáról azonban egyelőre nincsenek információk.

A kórház teljesen megsemmisült.

Németország nem küld harcigépeket Ukrajnába

Németország bejelentette, hogy nem küld harci repülőgépeket Ukrajnába, miután az Egyesült Államok elutasította Lengyelország ajánlatát, miszerint orosz gyártmányú MiG-29-es repülőgépeit egy németországi amerikai támaszponton keresztül Ukrajnába szállítsák.

Olaf Scholz kancellár hozzátette, Németország többféle védelmi eszközt biztosít Ukrajna számára, beleértve a fegyvereket is, de szerinte a harci repülőgépek határozottan nem tartoznak ezen eszközök közé.

(BBC)

Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy sorozott katonák is voltak Ukrajnában, nem csak hivatásosok

Az orosz alkotmány ezt nem engedi, külföldre csak hivatásos katonákat lehet küldeni, és elég komoly probléma is lehet belőle, ha a besorozott orosz katonák szülei megtudják, mi történt. Oroszországban máig kötelező a sorkatonaság, de háborúzni alapvetően a hivatásosokat küldik.

A védelmi minisztérium szerint a sorozott katonák nagy része már újra Oroszországban van, de néhányat foglyul ejtettek az ukránok, őket most próbálják kiszabadítani.

Orbán: Szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik

Nem lehet szó arról, hogy Magyarország csatlakozzon az Egyesült Államok által kivetett energiaszankciókhoz, mert Magyarországnak továbbra is szüksége van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán.

Világossá tettem, mi nem tudjuk követni az Egyesült Államok példáját. Ők tegnap kivetették a szankciókat ezekre a termékekre, ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik

– fogalmazott  a Facebookra feltöltött videójában. Közölte: ezen a héten egész Európában “diplomáciai nagyüzem van”, közép-európai miniszterelnökökkel kedden Londonban tárgyaltak, szerdán az Európai Tanács elnökével, csütörtökön pedig az összes uniós miniszterelnökkel tárgyalnak Párizsban. Hangsúlyozta: erőfeszítéseik középpontjában a béke megteremtése áll, de legalább ennyi energiát kell szentelniük a gazdasági következményekre is.

Kijelentette: a háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha a szankciókat kivetik az olajra és a gázra, amelyet Oroszországból hoz Európa, akkor a következmények még sokkal súlyosabbak lennének.

Szerinte Magyarországot ráadásul aránytalanul terhelnék, hiszen az összes Magyarországon elfogyasztott gáz 85 százaléka érkezik Oroszországból, a magyar háztartások 85 százalékát működtetik gáz alapon, és az üzemanyagot olajból állítjuk elő, amelynek 64 százaléka pedig szintén Oroszországból érkezik.

(MTI)

Szijjártó:  "Olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyenekkel a mi nemzedékünk még nem szembesült, és azt hittük, nem is fogunk"

Amikor Brüsszelben az energiaellátás terén Magyarország érdekeit képviseljük, akkor Szerbia érdekeit is képviseljük – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a szerbiai Adasevci mellett a teljesen magyar tulajdonú UBM csoport új szerbiai takarmánykeverő üzemének alapkőletételénél. Úgy vélte, mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az energiaellátás terén is vannak regionális realitások.

Ezek a realitások az infrastruktúrából és a fellelhető földgázforrásokból fakadnak. Térségünkben jelenleg az Oroszországból érkező földgáz és kőolaj meghatározó. (…) Éppen ezért nem fogadhatunk el olyan intézkedéseket, amelyek aránytalanul nagy terhet raknának Magyarországra, a magyar emberekre, Szerbiára, a szerb emberekre

– fejtette ki a tárcavezető. A külgazdasági és külügyminiszter beszédben kitért arra, hogy a mai világban a biztonság kérdése felértékelődik, “így az élelmiszerellátás és az energiaellátás biztonsága is rendkívüli jelentőséggel bír”. Leszögezte: Magyarország nem engedi meg, hogy a saját polgárai fizessék meg a szomszédban zajló háború árát. “Ezért intézkedéseket hoztunk Magyarország élelmiszerellátási és energiaellátási biztonságának szavatolására is. Kiviteli korlátozást léptettünk életbe a gabona területén, és a kormány kiemelt támogatást biztosít a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknak” – mondta.

Kiemelte, hogy az utóbbi két év nagyon nehéz volt a térség számára, és amikor már úgy tűnt, hogy az egészségügyi nehézségeket, a világjárványt és az annak következtében kialakult gazdasági válságot kezelni tudják, a szomszédságban háború tört ki.

Olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyenekkel a mi nemzedékünk még nem szembesült, és azt hittük, nem is fogunk

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a magyar emberek nem akartak és nem akarnak háborút, hanem békét akarnak, és ezt a szerbek is meg tudják érteni.

Szijjártó Péter szerint, “ha vannak nemzetek ebben a térségben, akik kellőképpen tudják értékelni a béke jelentőségét, akkor azok a szerbek és a magyarok”. Mint mondta, “szerbek és magyarok büszkén állíthatjuk, hogy példát tudunk mutatni a világnak abban, hogyan kell ellenségeskedésből békét teremteni, és hogyan kell nemzeti közösségeket konfliktusforrás helyett erőforrásként kezelni”. Úgy vélte, a politikai vezetőknek ezért sokat kellett tenniük. “Szükség volt önuralomra, szükség volt bátorságra, nehéznek tűnő, felelősségteljes döntések meghozatalára, és kölcsönös tiszteletre”, a magyar és a szerb vezetők ezeket felvállalták, és az eredmény nem is maradt el – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte, hogy ebből a történelmi békéből mindkét ország, mindkét nemzet és mindkét gazdaság nagyon sokat profitál, a két ország gazdasága stimulálja, segíti egymást. “Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulunk egymás energiaellátásának biztonságához. Büszkék vagyunk arra, hogy a legnagyobb magyar vállalatok itteni beruházásai segítettek Szerbiának abban, hogy az ország tavaly rekordnövekedést tudott felmutatni. (…) Büszkék vagyunk arra, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési programban több mint 14 ezer vállalkozásnak adtunk támogatást, és büszkék vagyunk arra, hogy tavaly 4 milliárd eurós rekordot ért el a két ország közötti kereskedelmi forgalom” – mondta.

A takarmánykeverő üzemmel kapcsolatban kifejtette, hogy egy 9,3 milliárd forintos beruházásról van szó, amelyhez a magyar kormány 2,3 milliárd forintos támogatást biztosít. Ezzel a vállalat termelési kapacitása évente meg fogja haladni az egymillió tonnát, és új exportpiacokat is meg tud majd hódítani. Emellett szerbiai beszállítókkal dolgoznak majd, és száz új munkahelyet teremtenek. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a beruházásból tehát mind a magyar, mind a szerb gazdaság ismételten profitál.

Aleksandar Vucic szerb elnök köszönetet mondott Magyarország támogatásáért. Emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt, amikor a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja elkezdődött, akkor sem gördített akadályt a magyar vállalatok szerbiai befektetései elé. Mint mondta, minden segítség jól jön, és a gazdaságfejlesztési programból Szerbia is profitál. Hozzátette, ahogyan Magyarország kiáll Szerbia mellett, úgy Szerbia is kiáll magyar szövetségesei mellett.

(MTI)

Így lehet hatékonyan segíteni az ukrajnai menekülteknek

Elindult a hogysegits.hu, egy információs online platform, amelyen a civil önkéntesek tájékoztatást találnak, miként és hol tudnak szervezett formában segíteni. A szervezetek a közös adatbázis jóvoltából tudják őket a megfelelő helyen és időben mozgósítani.

Az oldal megalkotói a pályaudvarok frontvonalában kialakult krízishelyzetek közben szerzett civil önkéntes tapasztalataikat összevetve arra az elhatározásra jutottak, hogy a civil önkéntes- és adományozó készséget egy közös platformon volna a leghatékonyabb koordinálni.

A civileknek lehetőségük nyílik önkéntes munkájukat, szállásukat, nyelvtudásukat , adományaikat regisztráción keresztül felajánlani. A szervezeteknek pedig lehetőségük nyílik ezen felajánlásokat egy adatbázis formájában megtekinteni és igénybe venni – olvasható a közleményükben.

Leonardo DiCaprio 10 millió dollárral támogatta Ukrajnát

A Titanic és a Ne nézz fel! színésze 10 millió dollárt adományozott Ukrajnának. A hírt ő nem kívánta nyilvánosságra hozni, a Nemzetközi Visegrádi Alap tette meg ezt helyette.

Kapcsolódó
Leonardo DiCaprio 10 millió dollárt adományozott Ukrajnának
A színésznek nem állt szándékában nyilvánosságra hozni a hírt.

Leonardo DiCapriónak egyébként némi személyes kötődése is van térséghez, anyai nagyanyja ugyanis annak idején Odesszában született, ami ma Ukrajna egyik legnagyobb városa.

„Az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban"

Az Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában újságíróknak.

Peszkov Victoria Nulandnak, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának egy, a szenátus külügyi bizottságában tett kijelentésére reagált, amely szerint „az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban”.

Az Egyesült Államok nyilvánvalóan gazdasági háborút hirdetett és folytat Oroszország ellen. Ez de facto így van

– mondta az orosz elnöki szóvivő.

(MTI)

Komoly tüntetések vannak az oroszok által elfoglalt Herszonban

Ez az egyetlen jelentős méretű település jelenleg, amit irányítanak, és az irányítás itt se tűnik sikeresnek. A városban kifejezetten nagy tüntetések voltak, az orosz rendőrök 3-400 embert tartóztattak le.

Amikor az egyik tüntetőt elkezdték megverni, a tömeg annak ellenére is visszaszorította őket, hogy a levegőbe lőttek.

A sztrájkoló tanárok a menülteket támogatnák 

A PSZ és a PDSZ nyílt levélben szólította fel a kormányt, hogy a sztrájk alatt „megtakarított” béreket fordítsa az Ukrajnából elmenekültek támogatására, a pénz átutalásának tényét pedig hozza nyilvánosságra.

Kapcsolódó
Trükkös sztrájkot fontolgatnak a tanárok
Nyílt levelükben felszólították a kormányt, hogy sztrájk alatt megtakarított bérüket utalja át a menekültek támogatására.
Olvasói sztorik